Ingyen vadászatért vállalhatta a Katzenbach-gyilkosság egyik gyanúsítottja az emberölést – A bíróság mindenkit letartóztatott.. – Itt elolvashatjátok az egész ügyet, úgy, ahogy volt, képekkel, videókkal illusztrálva..

A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2021. június 13-ig – elrendelte a Katzenbach-gyilkosság három gyanúsítottjának letartóztatását – írta portálunknak küldött közleményében a Fővárosi Törvényszék.

A bírósági közlemény kitért rá, hogy a megalapozott gyanú szerint Katzenbach egy olyan cég ügyvezetője volt, amelyet egy másik vállalkozás vezetői azért hoztak létre, hogy az előbbi szervezet fiktív számlákat állítson ki számukra. A sértett által vezetett, de ténylegesen az alapítók irányítása alatt álló cégek számlájáról 2009 áprilisában az előbbi több mint félmilliárd forintot felvett, majd külföldre távozott. Az alapítók egy ismerősüket azzal bízták meg, hogy kerítse elő a későbbi sértettet, és hozza őt haza, Magyarországra.

Mire a sértettet megtalálták és hazahozták, addigra már felélte a pénz nagyobb részét. A fenti előzményeket követően az alapító vállalkozás vezetői megbízást adtak a korábban már említett ismerősüknek: ölesse meg a sértettet. E megbízásra azért került sor, mert attól tartottak, hogy a cégükkel szemben már megindult büntetőeljárás során a sértett terhelő vallomást tehet rájuk vonatkozóan. A megbízott személy egy régi barátját és vadásztársát bízta meg a végrehajtással, aki annak fejében vállalta a cselekmény elkövetését, hogy élete végéig ingyen vadászhat a megbízójához köthető területen, továbbá hárommillió forintot is kért a cselekményben részt vevő társa számára. A sértettet egy külterületre vitték, ahol legalább három ütést mértek a fejére, majd a már előre kiásott gödörbe helyezték, és a testét földdel befedték. A sértettet 2015. augusztus 31-én – 2009. október 15-i hatállyal – holtnak nyilvánították. Földi maradványait a nyomozó hatóság 2020. október 22-én találta meg

Még több bűnügyi hír, és baleseti hír!

– írta a bíróság, hozzátéve, hogy

a fentiek végrehajtásával meggyanúsítottak cselekménye – bizonyítottság esetén – társtettesként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés, míg harmadik társuk tette felbujtóként, előre kitervelten és aljas indokból elkövetett emberölés megállapítására alkalmas, amelyek tíztől húsz évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethetők. A megalapozott gyanút rendőri jelentések, tanúvallomások, szemle jegyzőkönyv, orvosi iratok, szakértői vélemények, valamint gyanúsítotti vallomás támasztja alá. Az ügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának akadályozása miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását. A terheltek személyi körülményei rendezettnek tekinthetők: a társtettesek bejelentett munkahellyel rendelkeznek, valamint bejelentett lakhelyükön élnek. A felbujtó gyanúsított bár életvitelszerűen nem az állandó lakcímén lakik, azonban tényleges tartózkodási helye a hatóságok számára ismert.

Mint a közleményben megjegyzik, utóbbi személy bejelentett munkahellyel nem rendelkezik, megélhetése mégis biztosított. A terheltek büntetlen előéletűek, azonban egyikük ellen folyik eljárás zaklatás vétsége miatt. A cselekmény tárgyi súlyára, a bűncselekmény jellegére, a bizonyítottság esetén kiszabható büntetési tételben rejlő fenyegetettség mértékére figyelemmel a terheltek rendezett körülményei ellenére fennáll a veszélye annak, hogy az eljárási cselekményeken való jelenlétük kényszerintézkedés alkalmazása nélkül nem lenne biztosítható. Az eljárás jelenlegi szakaszában alappal kell attól is tartani, hogy a gyanúsítottak szabadon hagyásuk esetén a bizonyítási eljárás lefolytatását hátráltatnák vagy veszélyeztetnék. A bíróság valamennyi terhelt esetében a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelését tartotta szükségesnek és indokoltnak. A végzés nem végleges – áll a közleményben.

Részletek a bérgyilkosságról:

Őrizetbe vette a rendőrség a 2009-ben eltűnt MTK-focista, Katzenbach Imre két feltételezett gyilkosát (akik közül az egyik az ismert rapper, Curtis testvére), valamint az emberölés felbujtóját is – tudta meg a PestiSrácok.hu. Utóbbi férfi, H. László – a tavaly meggyanúsított H. Attilához hasonlóan – az Eclipse Informatikai Zrt.-hez köthető gazdasági büntetőügy egyik érintettje volt (a férfit végül jogerősen felmentették). Úgy tudjuk, az Eclipse-vezetők strómanjának tartott Katzenbachnak azért kellett meghalnia, mert 500 millió forinttal meglopta főnökeit, illetve ki akart pakolni az általa tudott bűncselekményekről. A 2010 előtti időszakban kiváló titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal rendelkező céghez köthető egyébként az a P. László is, aki a Szilvásy-féle kémperben is vádlott volt és személyében is kapcsolódik a 2010 előtti titkosszolgálati vezetőkhöz, illetve a gyilkossággal gyanúsított emberekhez.

Három személyt (Sz. Lajost, L. Istvánt, H. Lászlót) vett őrizetbe a Terrorelhárítási Központ (TEK) segítségével a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a 2009-ben eltűnt, majd 2020 őszén kiásott volt MTK-focista, Katzenbach Imre meggyilkolása ügyében. Arról tavaly decemberben számoltunk be, hogy Katczenbach meggyilkolása miatt a szocialista kormányok alatt milliárdokkal kitömött Eclipse Informatikai Zrt.-hez köthető gazdasági büntetőügy egyik elítéltjét, H. Attilát gyanúsították meg a hatóságok, hiszen Katzenbach maradványait a H. Attilához köthető vadászbirtokon ásták ki a rendőrök. Katzenbach neve is az Eclipse-botrány miatt vált igazán ismertté, a férfi stróman volt, „eltűnése” előtt 500 millió forintot vett magához. A Vám- és Pénzügyőrség még 2010 tavaszán, a nyomozásról tartott sajtótájékoztatón az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. kapcsán hét és félmilliárd forint értékű fiktív számlázásról és kétmilliárd forintos adóhiányról számolt be. Az akkori gyanú szerint az elsősorban építőipari tevékenységet folytató cégek bankszámláira került pénzt (három év alatt több mint tízmilliárd forintot) továbbutalták, majd az összegeket nagyrészt a láncolat végén lévő stróman, Katzenbach Imre vette fel. Az ügyletekben érintett mintegy húsz vállalkozás kapcsán 2007 és 2009 között az adatok szerint hárommilliárd forint adóhiány keletkezett és tízmilliárd forintos pénzmosás történt. Mindeközben a cégek, köztük az Eclipse Zrt. is, nem fizettek áfát sem.

Megüzenték, hogy meg fogják ölni

Megírtuk azt is, hogy Katzenbach idővel már rettegésben élt és féltette a családját. Ezt igazolja az az Átlátszón néhány éve megjelent, a férfihoz köthető levél, amit „eltűnése” előtt nem sokkal írt, és amit a focista apósa juttatott el a nyomozó hatóságnak.

Életveszélyesen megfenyegettek, meg akarnak öletni! Ezekkel keresték meg a feleségem és üzenték általa… több esetben üzentek, hogy eltesznek láb alól

– írta Katzenbach, aki a levélben kifejtette, hogy feleségén keresztül megüzenték neki, hogy meg fogják ölni, a gyereke apa nélkül fog felnőni. Leírta azt is, hogy a gazdasági machinációkban H. Attila utasításait követte, aki a bűncselekmény egyik kulcsfigurája és akihez a fenyegetések részben köthetőek.

Curtis testvére az egyik gyanúsított

Katzenbach először 2009 áprilisában szívódott fel, azután, hogy félmilliárdot felvett egy bankfiókból, társai tudta nélkül. Az egykori focista Görögországba ment, családjával ugyanakkor telefonon (a lebukástól félve telefonfülkékből hívta őket) rendszeresen tartotta a kapcsolatot. Információink szerint H. Attiláék 2009 augusztusában ugyanakkor rábeszélték, hogy térjen vissza Magyarországra. Katzenbach Imre ekkor komppal Olaszországba utazott, ahonnan H. és az Eclipse-ügy egy másik érintettje autóval hozták haza (hogy nyomást gyakoroljanak a focistára, a két férfi a volt MTK-labdarúgó kislányát is magával vitte az útra). Az elvitt pénz egy jelentős része megkerült, de azt nem tudni, hogy mennyi maradt Katzenbachnál, aki pár héttel később újra eltűnt, de ezúttal már semmilyen életjelet nem adott magáról. Nem véletlenül, hiszen már halott volt. Információink szerint az ügyben több tanú is megszólalt a rendőröknek: úgy tudjuk, ők elmondták, hogy a volt focistát H. Attila csalta a vadásztelkére, ahol Sz. Lajos és L. István a férfit meggyilkolták, majd elásták. Forrásaink szerint H. Attila adta ki a közvetlen utasítást Sz.-nek és L.-nek az áldozat meggyilkolására, ám a valódi megbízó H. László volt, aki 2005 novemberétől volt az Eclipse felügyelőbizottságának tagja, és ő irányította egy másik vezetővel közösen a céget, sőt, a pénzügyekért is ő felelt. Úgy tudjuk, Katzenbachnak azért kellett meghalnia, mert meglopta főnökeit, illetve tartani lehetett attól, hogy mindent kipakol a milliárdos bűncselekmény-sorozatról. Tudható az is, hogy Sz. Lajos és L. István súlyos koponyasérüléseket okoztak az egykori labdarúgónak. Katzenbachnak esélye sem volt, hiszen támadói mindketten harcművészek, illetve Sz. Lajos emellett hivatásos katona volt. Sz. Lajos egyébként nem más, mint az ismert magyar rapper, Curtis testvére.

Az NVSZ is besegít az NNI-nek

Sz. Lajos és L. István egy olyan vagyonvédelmi céghez köthetőek, amely vállalkozás környékén volt rendvédelmi és titkosszolgálati alkalmazottak, illetve az éjszakából ismert figurák is jelen vannak. Úgy tudjuk, a bulinegyed több frenkventált helyének biztonságáért felel ez a vállalkozás, de szerződésben vannak a Budapest Airporttal is. Értesüléseink szerint a vagyonvédelmi céghez kötődő egykori rendvédelmisek és titkosszolgálati személyek miatt az NNI-nek a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is segítséget nyújt a nyomozásnak ebben a szálában.

Milliárdos állami megbízások

A titkosszolgálati szál az Eclipse Informatikai Zrt.-vel kapcsolatban is felmerült, hiszen a jó politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években az MSZP-kormányok idején, többek között a Belügyminisztérium egyik intézményétől. A megnyert informatikai tenderek révén megszerzett összegeket a vállalkozástól továbbutalták a valódi tevékenységet nem végző – és fiktív számlákat kiállító – beszállító cégeknek. Az akkori gyanú szerint megállapítható volt, hogy az Eclipse Zrt. két, egymástól elkülöníthető gazdasági csoporttal volt kapcsolatban. Az egyik élén a Zömök Kft. állt, amely P. Lászlóhoz tartozott, ő a Gyurcsány-kormányban titkosszolgálatokat irányító miniszter, Szilvásy György és két másik titkosszolgálati vezető, Galambos Lajos és Laborc Sándor ellen indult úgynevezett kémperben is vádlottként szerepelt. A Heti Válasz korábbi cikke szerint a 2010 előtt titkosszolgálati vezetőkhöz ezer szállal kötődő P. László a kijevi Repülőmérnöki Egyetemen végzett, felesége is a volt Szovjetunióból származik. A Heti Válasz írt arról is korábban, hogy Galambos 2007-ben azért vitte be P.-t az NBH-hoz afféle külsős humánerő-átvilágítónak, hogy hazugságvizsgálatokkal szűrjék ki, milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk az akkor ellenzékben lévő Fideszhez. Mint írták, P. László cége szinte a teljes magyar államot behálózta. Dolgoztak a belügyi és a honvédelmi tárcának, a Magyar Nemzeti Banknak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, a Köztársasági Őrezrednek és a rendőrségnek is. Sőt, a repteret működtető Budapest Airport 2004-ben, még köztulajdonú vállalatként megbízta a Zömök Kft.-t a kültéri kerítésvédelmi rendszer karbantartásával. P.-t a kémperben és az Eclipse-ügyben is felmentették, ám úgy tudjuk, más – szintén a reptérhez köthető – gazdasági bűncselekmények miatt ülnie kellett, jelenleg pedig reintegrációs őrizetben van (ez lényegében tíz hónap házi őrizetnek felel meg).

Elsimíthatták az alvilág ismert alakjának büntetőügyeit

Megjegyzendő, hogy P. azzal a Galambossal volt vádlott a kémperben, aki terheltként érintett egy másik titkosszolgálati ügyben is. A titkosított ügy szálai a Gyurcsány-kormány idején alapított Egymásért alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – amelynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első igazgatója kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, több tonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira kerültek, így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, cserébe a hatóságok vezetői elsimították a szervezett bűnözés ismert alakjának, Jakubinyi Róbertnek, az alapítvány „pénztárosának” a büntetőügyeit. Galambosék szolgálataikért a vád szerint százmilliós összegeket kaphattak a csalással, sikkasztással és csempészéssel is vádolt férfitól, aki információink szerint korábban élénk érdeklődést mutatott – különböző személyek megbízásából – a Budapest Airport privatizációjának részletei iránt.

Bűncselekményekre létrehozott, titkosszolgálati hátterű cégek

Itt érdemes megemlíteni, hogy ugyancsak a reptérhez köthető, titkosszolgálati hátterűnek tűnő cég volt a később a Budapest Airportnál elnyert pályázat miatt vesztegetési ügybe keveredett Zóna Taxi is. Figyelemre méltó, hogy ezek a titkosszolgálati támogatással létrehozott, vagy titkosszolgálatok által támogatott, majd súlyos gazdasági bűncselekményekben érintett cégek (Eclipse, Egymásért alapítvány, Zóna Taxi) személyi átfedéssel, illetve más módon részben köthetőek P. Lászlóhoz és a korabeli szolgálatok vezetőihez. Kérdés, hogy a feltételezések szerint eleve gazdasági bűncselekményekre létrehozott gazdasági társaságok valódi haszonélvezőit felelősségre lehet-e még vonni olyan bűncselekmények miatt, amelyek még a mai napig nem évültek el.

.. és most nézzük, miért kellett meghalnia Katzenbach Imrének:

Megtalálta a tizenegy éve eltűntként keresett volt MTK-s labdarúgó, Katzenbach Imre holttestét a rendőrség. A férfit a gyanú szerint a szocialista kormányok alatt milliárdokkal kitömött Eclipse Informatikai Zrt.-hez köthető büntetőügy egyik elítéltje, H. Attila gyilkolta meg. Az Eclipse-ügy az elmúlt évtizedek egyik nagy bűnügyi-gazdasági botránya volt. Az Eclipse Informatikai Zrt. nevű, titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években az MSZP-kormányok idején. A botrány egy másik érintettje a Szilvásy-féle kémperben is vádlott volt. Úgy tudjuk, Katzenbach maradványait a H. Attilához köthető vadászbirtokon ásták ki a rendőrök. Az MTK volt labdarúgója a gyanúsított strómanja lehetett, aki “eltűnése” előtt 500 millió forintot vett magához. Katzenbach a gyilkosságot megelőzően egy levélben is arról panaszkodott, hogy meg akarják ölni és nagyon félti a családját. Az Eclipse büntetőügye ugyan jogerősen lezárult, ám a Katzenbach-ügy eredményes befejezésével kaphat igazán tiszta képet a közvélemény, ráadásul esély nyílt arra, hogy a gazdasági bűncselekmény eddig homályban maradt részletei is napvilágra kerüljenek, például, hogy kiknél landoltak az eltüntetett milliárdok.

Budapest, XVII. kerületi otthonából 2009. szeptember 28-án tűnt el egy akkor 45 éves férfi, akinek a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) rendőrei 2020. október 23-án megtalálták a földi maradványait – olvasható a police.hu-n. A rendőrség a kezdetektől gyanította, hogy nem csupán egy eltűnésről van szó, a férfi nem saját elhatározásából tartózkodhat ismeretlen helyen, hanem bűncselekmény áldozatává válhatott. A kitartó körözési munka és a minden részletre kiterjedő adatgyűjtés eredményeképpen 2019-ben olyan információk jutottak a rendőrség birtokába, hogy a férfi emberölés áldozatává vált. A nyomozás során sikerült azonosítani a holttest elrejtésének helyét is, így Baranyajenő térségében a nyomozók megtalálták, és azonosították a sértett földi maradványait – olvasható a rendőrségi közleményben, amiben azt is leírták, hogy

A KR NNI Életvédelmi Osztályának munkatársai a jelenleg büntetés-végrehajtási intézetben lévő H. Attila 50 éves magyar állampolgárt emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozás minden részletre kiterjedően folyamatban van.

A közleményben ugyan nem írtak nevet, de az adatok alapján egyértelmű, hogy az MTK korábbi labdarúgójáról, Katzenbach Imréről van szó, aki összesen 165 alkalommal játszott az MTK színeiben, kétszer nyert bajnoki aranyat, egyszer Magyar Kupát, hat évig Görögországban légióskodott, majd alacsonyabb osztályú magyar együttesekben dolgozott játékosedzőként. Katzenbach (aki strómanként a láncolat végén vette fel a milliárdokat és eltűnése előtt 500 millió forintot vett le egy számláról – a szerk.) és a gyilkossággal gyanúsított H. Attila neve az Eclipse-botrányban vált ismertté. H. Attilát jogerősen négy és fél évre ítélték 2017-ben az Eclipse-ügyben, amely az elmúlt évtizedek egyik nagy bűnügyi-gazdasági botránya volt. Az Eclipse Informatikai Zrt. nevű titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években az MSZP-kormányok idején, többek között a Belügyminisztérium egyik intézményétől. Őket bízták meg például az autók kötelező eredetiségvizsgálatához szükséges szoftver kifejlesztésével, de kaptak munkát az új típusú útlevelek bevezetésénél is. A többmilliárdos szerződéseket legtöbbször nem nyílt versenyben, hanem titkosított közbeszerzéseken kapták meg.

Fotó: MTI

Az Eclipse Informatikai Zrt. nevű titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években az MSZP-kormányok idején, többek között a Belügyminisztérium egyik intézményétől. Őket bízták meg például az autók kötelező eredetiségvizsgálatához szükséges szoftver kifejlesztésével, de kaptak munkát az új típusú útlevelek bevezetésénél is. A többmilliárdos szerződéseket legtöbbször nem nyílt versenyben, hanem titkosított közbeszerzéseken kapták meg.

A kémper vádlottjai. P. László Laborc és Szilvásy között. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

A Szilvásy-féle kémper vádlottja is érintett volt az Eclipse-botrányban

A vám- és pénzügyőrség még 2010 tavaszán, a nyomozásról tartott sajtótájékoztatón az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. kapcsán hét és fél milliárd forint értékű fiktív számlázásról és kétmilliárd forintos adóhiányról számolt be. A megnyert informatikai tenderek révén megszerzett összegeket a vállalkozástól továbbutalták a valódi tevékenységet nem végző – és fiktív számlákat kiállító – beszállító cégeknek. Az akkori gyanú szerint megállapítható volt, hogy az Eclipse Zrt. két, egymástól elkülöníthető gazdasági csoporttal volt kapcsolatban. Az egyik élén a Zömök Kft. állt, amely P. Lászlóhoz tartozott, ő a Gyurcsány-kormányban titkosszolgálatokat irányító miniszter, Szilvásy György és két másik titkosszolgálati vezető (Galambos és Laborc) ellen indult úgynevezett kémperben is vádlottként szerepelt. A Heti Válasz írt arról korábban, hogy Galambos 2007-ben azért vitte be P.-t az NBH-hoz afféle külsős humánerő-átvilágítónak, hogy hazugságvizsgálatokkal szűrjék ki, milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk az akkor ellenzékben lévő Fideszhez (a kémperben végül jogerősen mindenkit felmentettek). Mint írták, P. László cége szinte a teljes magyar államot behálózta. Dolgoztak a belügyi és a honvédelmi tárcának, a Magyar Nemzeti Banknak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, a Köztársasági Őrezrednek és a rendőrségnek is. Sőt, a repteret működtető Budapest Airport 2004-ben, még köztulajdonú vállalatként megbízta a Zömök Kft.-t a kültéri kerítésvédelmi rendszer karbantartásával. P.-t a kémperben és az Eclipse-ügyben is felmentették, ám úgy tudjuk, más gazdasági bűncselekmények miatt jelenleg is börtönben van.

Katzenbach vette fel a milliárdokat

Visszatérve az Eclipse-ügyhöz, az akkori gyanú szerint az elsősorban építőipari tevékenységet folytató cégek bankszámláira került pénzt (három év alatt több, mint tízmilliárd forintot) továbbutalták, majd az összegeket nagyrészt a láncolat végén lévő stróman, Katzenbach Imre vette fel. Az ügyletekben érintett mintegy húsz vállalkozás kapcsán 2007 és 2009 között az adatok szerint hárommilliárd forint adóhiány keletkezett és tízmilliárd forintos pénzmosás történt. Mindeközben a cégek, köztük az Eclipse Zrt. is, nem fizettek áfát sem. A Fővárosi Főügyészség 2012. január elején nyújtotta be a vádiratot a bíróságra az Eclipse vezetőjével és tizenegy társával szemben adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett adócsalás, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt. A bíróság végül 2017 októberében mondta ki a jogerős verdiktet, többeket felmentettek, mások többéves szabadságvesztéssel lettek sújtva, D. Endre tulajdonos, elsőrendű vádlott három év hat hónapot, míg H. Attila négy év hat hónapot kapott.

Az Eclipse-ügyben elsőre mindenkit felmentettek, a megismételt eljárásban ítéltek el néhány vádlottat. Fotó: MTI

Stróman volt

Katzenbachról a hvg.hu írta meg 2010-ben, hogy a ’90-es években ismerkedett meg A. Barnabással (az Eclipse-ügyben ő szintén érintett volt), illetve H. Attilával. Utóbbival jóbarátok lettek, így lehetett az egykori labdarúgót rávenni, hogy több cégben szerepet vállaljon. Az Egon-Bau Építőipari Kft.-ben A. Barnabással együtt voltak cégvezetők. A. Barnabás felbukkant az Intrex Kft.-ben is Katzenbach mellett. A volt labdarúgó az Intrex 2001-ben is tulajdonos volt többek között egy görög ismerősével együtt. Az építőipari tevékenységet jegyző Intrex-Bauban A.-t H. Attila követte cégvezetőként 2005. október 20-án. Katzenbach Imre emellett H. Attila feleségével, E. Edinával 2002-től tulajdonosa volt az Arany-Konda Kft.-nek. Ez a cég a hvg.hu szerint azért jött jól a társaságnak, mert ezen keresztül intézték azokat a vadászatokat, amelyeken az Eclipse vezetői olykor rendőrökkel együtt vettek részt. Az ügyletekben a volt MTK-s labdarúgó egyértelműen stróman volt, a háttérben H. Attila irányított.

„Meg akarnak ölni”!

Katzenbach idővel már rettegésben élt és féltette a családját. Ezt igazolja az az Átlátszón néhány éve megjelent, a férfihoz köthető levél, amit „eltűnése” előtt nem sokkal írt, és amit a focista apósa juttatott el a nyomozó hatóságnak.

Életveszélyesen megfenyegettek, meg akarnak öletni! Ezekkel keresték meg a feleségem és üzenték általa… több esetben üzentek, hogy eltesznek láb alól

– írta Katzenbach, aki a levélben kifejtette, hogy feleségén keresztül megüzenték neki, hogy meg fogják ölni, a gyereke apa nélkül fog felnőni. Leírta azt is, hogy a gazdasági machinációkban H. utasításait követte, aki a bűncselekmény egyik kulcsfigurája és akihez a fenyegetések köthetőek.

H. Attilához köthető vadászbirtokon találták meg Katzenbach maradványait

A nyomozásra rálátó forrásaink szerint a különböző adóeljárásokkal fenyegetett Katzenbach 2009 szeptemberét megelőzően, hónapokkal korábban, áprilisban is felszívódott, azután, hogy félmilliárdot felvett egy bankfiókból, társai tudta nélkül. Az egykori focista Görögországba ment, családjával ugyanakkor telefonon (a lebukástól félve telefonfülkékből hívta őket) rendszeresen tartotta a kapcsolatot. Információink szerint H. Attiláék 2009 augusztusában ugyanakkor rábeszélték, hogy térjen vissza Magyarországra. Katzenbach Imre ekkor komppal Olaszországba utazott, ahonnan H. és az Eclipse-ügy egy másik érintettje autóval hozták haza (hogy nyomást gyakoroljanak a focistára, a két férfi a volt MTK-labdarúgó kislányát is magával vitte az útra). Az elvitt pénz egy jelentős része megkerült, de azt nem tudni, hogy mennyi maradt Katzenbachnál, aki pár héttel később újra eltűnt, de ezúttal már semmilyen életjelet nem adott magáról. A férfit az Eclipse-ügyben körözni kezdték, ám rögtön az eltűnés után, a gyanús körülmények ellenére (a XVII. kerületben hátrahagyta autóját, egy Mercedest, és nem vitte magával az iratait sem) kétséget kizáróan még nem lehetett igazolni, hogy bűncselekmény történt. Úgy tudjuk, a rendőrség 2019-ben rendelt el emberölés bűntette miatt nyomozást, amelynek utolsó szakaszába kapcsolódott be a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). A nyomozók felhasználták azokat a begyűjtött információkat és bizonyítékokat, amiket a korábban eljáró szervek beszereztek, majd hétfőn meggyanúsították a gyilkossággal a jogerős büntetését töltő H. Attilát, aki panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen és megtagadta a vallomást. Értesüléseink szerint a férfi elleni gyanút az is erősíti, hogy az általa bérelt vadászbirtokon találták meg Katzenbach elásott maradványait (a koponyán található sérülés egyértelműen bűncselekményre utal), akit DNS alapján tudtak azonosítani. A nyomozás persze forrásunk szerint még messze nem ért véget, hiszen az továbbra is kérdés, hogy kik vettek még részt az emberölésben. Itt emelnénk ki, hogy az Eclipse-botrány ugyan jogerősen lezárult, ám a Katzenbach-ügy eredményes befejezésével kaphat igazán tiszta képet a közvélemény, ráadásul esély nyílt arra, hogy a gazdasági ügy eddig homályban maradt részletei is napvilágra kerüljenek, például, hogy kiknél landoltak az eltüntetett milliárdok (az üggyel még biztosan foglalkozunk, és amint olyan információkhoz jutunk, újabb cikkekkel jelentkezünk).

A cég felügyelőbizottsági tagja volt 2005–2006 közt Béres Péter, Lamperth Mónika akkori belügyminiszter tanácsadója. Fotó: MTI

Szocialista és titkosszolgálati szálak

Az Eclipse-botrány kapcsán érdemes megemlíteni, hogy D. Endre Eclipse-tulajdonos az Eclipse Asset Management nevű cégben társa volt Hevesi Tóth Ferencnek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi vezetőjének. Hevesi Tóth egy másik cége pedig az Eclipse Informatikai Rendszerház címére volt bejegyezve, közeli kapcsolatban voltak tehát. D. korábban az 1998-ban becsődölt LaSalle brókerházat vezette, ő azonban elsőrendű vádlottként is megúszta a felelősségre vonást. Hevesit a Katonai Ügyészség vádolta meg több tízmilliós gazdasági bűncselekményekkel, ám a bíróság felmentette. A cég felügyelőbizottsági tagja volt 2005–2006 közt Béres Péter, Lamperth Mónika akkori belügyminiszter tanácsadója is, valamint az MSZP egyik bizalmasának mondható ügyvédje is. Lamperth Mónika a Direkt36-nak pár éve azt mondta, úgy emlékszik, hogy Béres már az 1998 és 2002 közötti ciklusban is szakértőként dolgozott az akkor ellenzékben lévő szocialisták parlamenti frakciójánál. Béres aztán a 2002-es MSZP-győzelem után a Lamperth által vezetett Belügyminisztériumba került.

Pintért is támadták az Eclipse-ügyben

A sajtó a 2010-es kormányváltás előtt és után is Pintér Sándort támadta az Eclipse-ügyben, amiatt, mert az Eclipse irodája a belügyminiszter volt cégének, a Civil Biztonsági Szolgálatnak (CBSZ) az épületében volt, illetve, hogy a lánya korábban a cégnél dolgozott, holott Pintér Hajnalka semmilyen módon nem volt érintett a büntetőeljárásban. Megjegyzendő az is, hogy 2011-ben vesztegetéssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség – a később felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt – Eiselt Györgyöt, a Belügyminisztérium akkori helyettes államtitkárát, mert gyanújuk szerint luxusautókat kapott használatra az Eclipse-től, amikor a Nemzeti Közlekedési Hatóság vezetője volt 2010 előtt. Hozzátesszük: ez éppen azt igazolja, hogy – a híresztelésekkel szemben – még ilyen fontos pozícióban lévő személy sem volt „védett” Pintér környezetében.

Nem először kerestek fogást a belügyminiszteren

Az persze nem először fordul elő, hogy a belügyminiszteren fogást akarnak találni. A 2003-ban, bűnszervezet tagjaként elkövetett, robbanóanyaggal és lőfegyverrel való visszaélés miatt jogerősen tíz évre elítélt  „bombagyáros”, Dietmar Eduard Clodo például évekkel ezelőtt azt állította, hogy még a kilencvenes évek elején, a szolcnevói maffia állítólagos magyarországi helytartója, Szemjon Mogiljevics megbízásából pénzt adott át Pintér Sándornak, amikor még rendőrfőkapitány volt. Aztán azt is közölte, hogy nemcsak Pintérnek, hanem 1994-ben Orbán Viktor miniszterelnöknek is ment az orosz apanázsból. Persze nem véletlen, hogy Clodo a belügyminisztert és a miniszterelnököt vette célba, hiszen a Magyarországon ellene indított eljárások nagyrészt az első Orbán-kormány idején zajlottak, míg ő és a hozzá hasonló bűnözők a Horn-kormány alatt szabadon mozoghattak. Clodo vádaskodását ráadásul maga Szemjon Mogiljevics is cáfolta. A magyar ellenzék persze belekapaszkodott a bűnöző meséjébe, és az ő segítségével mondatták volna le Orbánt és Pintért, ám a lejáratási akció kudarcot vallott, ahogy a magyar szervezett bűnözés ismert alakjának, Jakubinyi Róbertnek és a mögötte álló egykori magyar titkosszolgálati  köröknek a terve is: Jakubinyit még 2017. március 14-én vették őrizetbe, aki ellen – a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján – vesztegetés bírósági eljárásban bűncselekménye miatt nyomozást indítottak. A Gyurcsány-kormány idején kirobbant Egymásért-ügy kulcsfigurája a vád szerint a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merényletkísérlet miatt tizenegy évre ítélt Tanyi György ügyvédjét próbálta meg rábírni arra, hogy az akkor még házi őrizetben lévő Tanyit a nyomkövető eltávolítása után szökésre beszélje rá, és a belügyminiszterrel kapcsolatos dokumentumokat vigyen külföldre és ott sajtótájékoztató keretében adjon elő egy hazugságáradatot. Jakubinyi és körének terve sem sikerült, ráadásul a nehézfiút végül jogerősen elítélte a bíróság.

Folytatjuk..

PS

Hirmagazin.eu