A hasonló tünetek miatt gyakran nehéz megkülönböztetni a náthát és az influenzát. Érdemes-e antibiotikumot szedni, kinek ajánlott az influenza elleni oltás, és hogyan úszhatjuk meg legenyhébben a betegséggel töltött napokat?
A nátha is vírusfertőzés
A náthát – ahogyan az influenzát is – a légutak nyálkahártyájában szaporodó vírusok okozzák. Ám míg a nátha leginkább az orrüreget érinti, addig az influenzánál sokszor az egész légzőrendszer megbetegszik. Az egyik legfontosabb különbség a kialakulás időtartama. A nátha ugyanis lassan, fokozatosan hatalmasodik el az emberen. Először leginkább a torokfájdalom jelentkezik, amelyet később orrfolyás, majd köhögés is kísér. Ezek a tünetek általában enyhébbek, és bár néha kialakul hőemelkedés, láz csak ritkán fordul elő. Mivel cseppfertőzéssel terjed és igen ragályos, évente akár többször meg elkaphatjuk, gyerekeknél akár tízszer is jelentkezhetnek évente a tünetek. Náluk el is húzódhat a betegség lefolyása akár 2 hétig is, egy egészséges szervezetű felnőtt általában 3-5 nap alatt túl van rajta.
A legfőbb ok, amiért nem létezik nátha elleni védőoltás, hogy a betegséget több száz, különféle vírus okozhatja.
Az influenza tovább tart
Az influenzát A-, B- és C-típusú vírusok okozzák, amelyek közül az A-vírus okozza a világjárványokat (úgynevezett pandémiákat), a B csak kisebb csoportok megbetegedését okozza, míg a C csak ritka, egyedi esetekért felelős.
A kór ilyenkor néhány óra ledönti az embert, és a klasszikus náthás tünetek mellé komolyabb panaszok is csatlakoznak, mint a láz, a hidegrázás, a kimerültség, az izomfájdalom és a fejfájás. Ráadásul az influenzás beteg lassan is gyógyul, maga a betegség nagyjából 10 napig tart, de a kimerültség még 2-3 hétig érezhető. Az egyik legfontosabb különbség a szövődmények arányában és súlyosságában keresendő. Míg a nátha többnyire nem veszélyes, addig az influenza szövődményei főleg kisgyermekekben, idősekben és krónikus betegségben szenvedőkben okozhat súlyosabb betegségeket. Ezek között leggyakoribb a különböző baktériumok okozta tüdőgyulladás, amely antibiotikumokkal kezelhető. Ritkán az influenza első tünete a vírus által okozott vérzéses tüdőgyulladás lehet, amelynek akár végzetessé is válhat.
Nem szükséges az antibiotikum
Mindkét betegség leginkább télen jelentkezik, amikor a fűtött lakások száraz levegője szárítja az orrüreg nyálkahártyáját, ezáltal megkönnyíti a vírusok bejutását a szervezetbe. Ráadásul ilyenkor az emberek többet vannak együtt egy légtérben, ami szintén növeli a fertőzés veszélyét.
Mivel a náthát és az influenzát is vírusok okozzák, általában nem segítünk magunkon, ha antibiotikumokat kezdünk el szedni. Amennyiben azonban például a nátha szövődményeként melléküreg-gyulladás vagy középfülgyulladás jelentkezik, ezekre javasolható az antibiotikumos kezelés. Az influenza kezelésében szóba jöhetnek bizonyos antivirális (vírus ellenes) szerek, amelyek lerövidíthetik a betegség lefolyását, de ezek csak akkor hatásosak, ha a megbetegedés első vagy második napján elkezdik adagolni.
Ha már elkaptuk
Mindkét betegség esetében fontos az ágynyugalom, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, és segíthetnek a különböző C-vitamin tartalmú készítmények. Néhány nap alatt megbirkózhatunk a náthával, de az influenzával járó láz nyilván tovább legyengíti a szervezetet. A láz egyébként a szervezet védekező reakciója, ugyanis a megemelkedett testhőmérséklet arra szolgál, hogy akadályozza a vírusok szaporodását. A lázcsillapításnak veszélytelenebb módja a hideg vizes lepedőbe való beburkolás és a hűtőfürdő (ilyenkor fokozatosan hűtjük el a langyos vizet). Ha gyógyszereket is alkalmazunk, erről kérjük az orvos, a gyógyszerész tanácsát, ugyanis a különböző szerek sokszor ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, így ha nem figyelünk, túladagolás is előfordulhat.
Mindkét esetben, de különösen az influenzánál érdemes résen lenni, és orvoshoz fordulni, ha alábbi tüneteket észleljük:
véres vagy elszíneződött köpet,
mellkasi fájdalom,
légzésszám növekedése akár pihenés közben is, nehézlégzés, elkékülés,
megváltozott tudatállapot,
csökkenő vérnyomás,
gyerekeknél különösen figyeljünk, ha a lelassulnak, egyre aluszékonyabbá válnak, ha felgyorsul és nehezítetté válik a légzésük.
Az oltás védelmet nyújt
“Elsősorban az öt éven aluli kisgyerekeknek, a terheseknek, az időseknek, és a hat hónaposnál idősebb, krónikus betegségben szenvedőknek ajánlott az influenza elleni védőoltás” – ismerteti Hava Róbert, az Oxygen Medical vezető szakasszisztense. – “
Azonban az aktív korú, munkába járó embereknek szintén előnyös, mivel a betegség megelőzésével nem kell kiesnie a munkavégzésből. Ezzel nemcsak önmagunkat, hanem környezetünket és hozzátartozóinkat is védjük az influenza ellen. A védőoltás elölt vírust tartalmaz, így nem okozhat influenzás megbetegedést. Gyakorlatilag mellékhatás nélkül zajlik az oltás utáni időszak, legfeljebb hőemelkedés, a beadás helyén enyhe fájdalom vagy duzzanat, bőrpír jelentkezhet.”
Forrás: Oxigen Medical
