Az Index kiderítette, hogy milyen feltételek mellett indulnak újra a harmadik koronavírus hullám miatt eddig elhalasztott nem akut, azaz tervezett, időpontra előre egyeztethető műtétek, illetve más rehabilitációs ellátások.
Az új lépések egyike a kormány által legtöbbször réginek nevezett, pontosabb megfogalmazásban a koronavírus előtti életünk felé, hogy május 13-tól, azaz csütörtöktől újraindulnak a tervezett orvosi beavatkozások, műtétek, valamint a rehabilitációs ellátások. Mindezt még Müller Cecília jelentette be az operatív törzs sajtótájékoztatóján május 7-én.
Akkor az országos tiszti főorvos azt is hozzátette, hogy ezeket az ellátásokat kizárólag előre egyeztetett időpontban, valamint a járványügyi szabályok maximális betartása mellett vehetik csak igénybe az érintettek.
Ezt az Index kérdésére azóta megerősítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, hogy a fekvőbeteg-intézetek, ahol továbbra is ugyanúgy folyamatosan zajlik a koronavírusos, illetve koronavírus-gyanús betegek ellátása, ott kötelesek minden járványügyi óvintézkedést betartani.
Éppen ezért a halasztható típusú, előzetesen egyeztetett időpontban végzett műtéteket egyedül azoknál a betegeknél végzik el, akik:
- már megkapták a védettségi igazolványukat és az érvényes is;
- vagy a tervezet beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív PCR-teszt eredménnyel és a műtét napján végzett negatív antigén gyorsteszttel rendelkeznek.
Mi a helyzet, ha nem jött meg a védettségi kártya?
Az Emmi az Indexnek azt is elárulta, milyen forgatókönyv érvényesül abban az esetben, ha velünk is megesett az utóbbi időben sokak által panaszolt probléma, hogy egyelőre nem jött meg a védettségi kártya – holott vagy az oltás miatt, vagy azért vagyunk jogosultak rá, mert korábban igazoltan átestünk a koronavírus fertőzésen.
Amíg nem érkezik meg a védettségi igazolvány, addig a helyszínen kiállított oltási igazolás/emlékeztető bemutatása is elegendő és az EESZT-ben ellenőrizhető
– emelte ki a minisztérium. Hozzáteszik, amennyiben valaki önhibáján kívül, például az egészségi állapota miatt nem vehette fel a védőoltást, az ő koronavírus tesztjét a kórház fizeti. Aki pedig nem oltatja be magát, az saját költségére kérhet PCR-tesztet, és gyorstesztet akár a helyszínen is.
A járóbeteg-szakellátásban ezek a követelmények eddig sem voltak feltételek és továbbra sem azok, ott az egyéb járványügyi előírások élnek. Szintén ezek az irányelvek vonatkoznak a szüléseknél is a kismamára, illetve a szülésnél jelen lévő kísérő személyre.
Fokozatos nyitás az egészségügyben
A legutóbb március 5-én leállított egynapos sebészeti ellátások már május 3-tól újraindulhattak Kásler Miklós bejelentése alapján.
Az emberi erőforrások minisztere akkor azt is közölte, a beavatkozások az egészségügyi szolgáltatóknál előzetesen egyeztetett időpontokban történhetnek, rugalmas tervezéssel, valamint a járványügyi intézkedések betartásával. Fertőzésgyanú esetén pedig az ellátó fekvőbeteg-intézetnek kell a beteget biztonságosan elkülönítenie, majd elvégezni a koronavírus antigén gyorstesztet.
A miniszter az elvégezhető egynapos sebészeti ellátásoknál is lényegében ugyanazokat a feltételeket támasztotta, mint amelyeket most a tervezhető beavatkozásoknál.
Azt pedig április 28-án jelentette be Kásler Miklós, hogy április 29-től újraindulnak az egészségesnek vélt emberek körében végzett onkológiai szűrővizsgálatok is. A miniszter szerint ezeket szintén a járvány elleni védekezés miatt kellett felfüggeszteni, ugyanakkor a daganatos diagnosztika és a terápiás kezelések nem álltak le a járvány alatt sem.
(Borítókép: G erincműtétet végeznek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Idegsebészeti Osztályán 2018. december 6-án. Fotó: Vajda János / MTI)
index
