20.4 C
Budapest
2022. május. 17. kedd

Index: „De miért lesz valaki vega vagy vegán?” .. A tudatlanság tehet mindenről? – Szólj hozzá!

Dátum:

Megosztás:

Vegetáriánus, vegán, ugyan csak szimpla szavak, ám vannak olyanok, akiknek mégis ökölbe szorul a kezük ezek hallatán.

A bolygókímélő életmódok egyre széleskörűbb elfogadásának köszönhetően ugyanis sokan a divat címkét aggatták rájuk, és majdhogynem szitokszóvá váltak azok körében, akik a húsfogyasztást preferálják. Bár megoszlanak a vélemények a növényalapú táplálkozással kapcsolatban, az vitathatatlan, hogy azok döntő többsége, akik mégis ezt az életmódot választják, nem hasraütésszerűen teszik.

Egy év, ennyi telt el azóta, hogy úgy döntöttem, a vegetáriánus életmód felé fordulok. Egyáltalán nem egészségügyi, hanem sokkal inkább etikai okok állnak ennek hátterében.

Mindenki ezt olvassa most!

Nemrég egy vegánsággal kapcsolatos előadásról készült videó nézése közben ütötte meg a fülemet az a feltevés, hogy sok vegetáriánus azért nem lesz soha vegán, mert képtelen lemondani a sajtról és egyéb tejtermékekről. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ebben nincs némi igazság, de azért ez ennél sokkal árnyaltabb kérdés. Sok érvet lehetne felsorakoztatni a vegetáriánus és a vegán életmód mellett, illetve ellen is, azonban még ha több szakértőt is megkérdeznénk arról, jó hatással van-e a szervezetre egy ilyen fokú megvonás, vajmi kevés esély van arra, hogy egy álláspontra tudnának jutni. Azt azonban, hogy pontosan milyen hátulütői, nehézségei vagy éppen könnyebbségei vannak egy ilyen drasztikus életmódváltásnak, csak azok tudják igazán átérezni, akik a saját bőrükön tapasztalták ennek hatásait.

A tudatlanság tehet mindenről?

„De miért lesz valaki vega vagy vegán?” – teszik fel sokan ezt a kérdést, azonban egyetemes válasz aligha létezik rá. Többféle okból térhet át valaki a növényalapú étkezésre, történjen az akár környezetvédelmi (a hús nagyipari előállítása miatt jelentős a környezetterhelés, sok az erdőirtás, a kérődző állatok által kibocsátott metán pedig hozzájárul a globális felmelegedéshez), állatvédelmi (az állatok jogai mellett való kiállás), egészségügyi (betegségekből való kigyógyulás vagy épp az elkerülésük), illetve akár vallási (a buddhisták között különösen sok vegetáriánus van) megfontolásból.

Érdemes tisztázni, hogy a vegán életmód alapja az állati eredetű termékek totális mellőzése, míg a vegetáriánusok között több csoportot is el lehet különíteni. A köztük lévő különbség főleg abból adódik, hogy míg egyesek esznek tojást, tejet, egyéb tejtermékeket, addig mások a halat sem vetik meg. Olyanok is akadnak, akik semmilyen mesterséges anyaggal kezelt terméket nem fogyasztanak, vagy épp csak a nyers zöldségeket, gyümölcsöket részesítik előnyben, így személyenként is eltér, ki milyen étrendet érez a legmegfelelőbbnek arra, hogy beillessze a hétköznapjaiba. Ez nem csoda, mivel nem vagyunk egyformák, így a szervezetünk is különbözik.

Az ezen életmódokkal szemben tanúsított igencsak kritikus, esetenként megvető hozzáállás pedig főképp abból fakadhat, hogy sokan nincsenek tisztában még a vegetáriánus és vegán étrend közötti különbségekkel sem, nemhogy azzal, milyen hatással bírhat az, ha a húst száműzzük az életünkből. Mert igen, vannak nehézségek. Az egy év alatt összegyűjtött tapasztalataim alapján pedig most egy csokorba is szedtem, mik ezek.

Mindenki ezt olvassa most!

Hús nélkül megáll a világ

A vega–vegán életmódra való átállás stresszfaktorainak képzeletbeli dobogóján a legelőkelőbb helyet talán a környezetünk reakciója foglalja el. A vegasággal vagy vegánsággal szemben támasztott előítéletek kezdetben ugyanis igencsak nehézzé teszik a váltást. Ha valakiről kiderül, hogy az előbb említett életmódok valamelyikét folytatja, sokan mondhatni magyarázatot remélnek tőle, vagy egyből azt feltételezik, hogy „ő is beállt a sorba”, mivel divat lett, ha valaki húsmentesen él. Meg kell hagyni, biztos létezik egy ilyen réteg is, viszont az általánosítás ebben az esetben sem állja meg a helyét. Bár ez egy egyéni döntés, így nem is igazán kellene sokat nyomnia a latban annak, hogy a családunk, a barátaink mit szólnak hozzá, valamiért mégis fontos, hogy megértsék, mi a fő motiváció. Még csak nem is kell egyetérteniük, az elfogadás és tiszteletben tartás már több mint kielégítő hozzáállás.

Az aggódó nagyszülők óva intésével persze számolni kell, de az ő esetükben sokkal elnézőbb az ember, mikor hétvégente apránként akarják beadagolni azt, hogy „legalább egy kicsi” húst kellene enni. Talán csak a megszokott dolgoktól való eltérésből fakad ez a félelem, ami beszél belőlük, hiszen nem vegetáriánusként születik senki. Legtöbben már gyerekként hozzászokunk az otthoni rendszeres húsfogyasztáshoz és a felnőttkor elérése előtt igen kevesen gondolnak bele abba, hogy lehet ezt máshogy is. Pedig mi az hogy!

Akkor mit fogsz enni?

Megszámolni se tudnám, hányszor hallottam már ezt a kérdést az elmúlt egy év alatt aggódó családtagok szájából. Alig volt olyan családi összejövetel, ahol ne került volna terítékre a vega életmód, és ne avanzsálódtak volna a rokonok egy perc alatt táplálkozási szakértőkké. Bár tény, hogy az olyan ünnepek, mint a karácsony vagy a húsvét, kisebb fejfájást tudnak okozni abból a szempontból, hogy mi legyen a menü. Ugyanakkor új ételekkel való kísérletezésre sarkallnak, vagy éppen arra ösztökélnek, hogyan lehet egy-egy korábbi kedvenc ételt húsmentesen is elkészíteni. A hús kizárásával több tápanyagban, például fehérjében, vasban, kalciumban, cinkben, illetve B12 vitaminban is hiányt szenvedhet a szervezet, amit másképp kell pótolni, emiatt pedig sokkal jobban oda kell figyelni arra, milyen ételeket fogyasztunk.

Mielőtt belevágtam a vegetáriánus életmódba, nem mondanám, hogy azt tartottam szem előtt az étkezéseknél – és vannak még így ezzel jópáran –, hogy milyen tápanyagokat viszek be a szervezetembe, sokkal inkább azt, épp mit kívánok meg, mi esik jól, vagy mindegy mi, csak valami kaja legyen. Vegaként viszont már sokkal nagyobb odafigyelést igényel a mindennapi étkezés, mint korábban. Ugyan minimális súlyvesztéssel is jár, ha valaki áttér a növényalapú táplálkozásra (bár ez nagyban függ attól, ki hogyan étkezik, a túlzott szénhidrátfogyasztás például nem segít), de ezzel szemben napi többszöri étkezés beiktatására is szükség van, mivel a hús száműzésével hamarabb is lesz éhes az ember.

Gondolnak az éttermek a vegákra?

Évekkel ezelőtt talán erre a kérdésre zsigeri nem lett volna a válasz, viszont 2022-re már bátran ki lehet jelenteni, hogy a külföldi és a hazai éttermek is fel vannak készülve arra, hogy egy vega is tudjon, mit enni, ha betér hozzájuk. Nyilván vannak olyan tematikus éttermek, gondolok itt akár autentikus amerikai hamburgerezőkre, ahol talán nem feltétlen érzik profilba vágónak azt, ha felkínálnak vega opciót is az étlapon, de általánosan nézve szerencsére nincs ok a panaszra. Ugyanakkor például baráti ebédeknél egy adott étterem kiválasztása már viszonylag több időt vesz igénybe, mivel kölcsönös megértést és alkalmazkodást igényel, hogy ne feltétlenül csak az legyen az elsődleges szempont, milyen helyen van, hogy néz ki, mik az árviszonyok – bár az is számít –, hanem hogy kapható-e ott vegetáriánus étel. Még ha az csak egy Margherita pizza vagy egy négy sajtos tészta is, mivel mindkét félről kompromisszumképesnek kell lenni.

Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Jártam már úgy, hogy egy Balaton környéki étteremben teljesen más ételt hoztak ki elém, mint amit rendeltem – erről árulkodott a baconbe tekert trappista sajt –, majd mikor szóvá tettem, a pincér pofavágások közepette vitte vissza a konyhára. Volt olyan is, hogy egy csirkemell darabot találtam a netről rendelt, egyébként tofuval kért tésztámban, illetve gyanúsítottam már meg egy prágai étterem pincérnőjét, hogy nem vega hamburgert kaptam, pedig csak a hús ízére kísértetiesen hasonlító, szójából készült pogácsa zavart meg ennyire. Tehát egyáltalán nem mondható zökkenőmentesnek az étteremben étkezés vegaként, mivel valahogy mindig ott van az emberben a félsz, mi van akkor, ha nem azt kapja, amit rendelt. Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése végett ajánlott olyan éttermekben enni, ahol csak húsmentes ételek kaphatók, így nem lesz miért aggódni.

Egész éjjel sírt a vegetáriánus nő, miután véletlenül húst evett

Egész éjjel sírt a vegetáriánus nő, miután véletlenül húst evett

Na, akkor elkölthetsz egy rakás pénzt

Bár sokan úgy vélik, pénztárcakímélőbb a növényalapú táplálkozás, azonban nem jelenteném ki határozottan, hogy feltétlenül olcsóbb vagy drágább lenne. Mindez persze attól függ, hogy a mindennapi vagy az étteremben való étkezést vesszük-e alapul. Utóbbi esetében nagyjából egy árba tehetők a húsmentes és a húst tartalmazó ételek, bár erre is vannak ellenpéldák, sokkal inkább étteremtől függ, mennyire árulják aranyáron a vega opciókat.

Legfrissebb életmódhírek, itt!

A mindennapi étkezésnél már árnyaltabb a helyzet, ugyan vegaként a hús, a felvágottak kiesnek az étrendből, azonban sok húshelyettesítő termék van (akár a szejtán, szójából készült áruk, vegán „felvágottak”), amik legalább annyiba kerülhetnek, mint a csirkemell vagy bármilyen húst tartalmazó készítmény. Lehet, hogy egyes termékeknél olcsóbban megússzuk, azonban más alapanyagokért meg többet kell fizetni, így alakul ki egy olyan fura egyensúly, ami miatt nem feltétlen lehet azt mondani, hogy a vega életmód olcsóbb.

Nyilván ez függ attól is, kinek milyen igényei vannak. Szerencsére a vega-vegán termékek már nagyobb mértékben kezdik elfoglalni a boltok polcait, tekintve, hogy a növényi alapú táplálkozás felkapottá és elfogadottá válásával egyre több cég ül fel a vegán vonatra és kezd el húsmentes készítményeket árulni. Ilyen árudömping talán még soha nem volt, mint most. Vegán virsli, borsófehérjéből készült sonkautánzat, kókuszzsíron alapuló tejföl és sajt, zöldségekből összegyúrt nuggets, de még folytathatnám a sort, mivel rengeteg, tényleg jó termék van, amik ráadásul sok esetben – tekintve, hogy a vega–vegán életmódot folytatók némely vitaminban hiányt szenvedhetnek –, dúsítva tartalmaznak vitaminokat, bár így sem annyit, amennyire a szervezetnek szüksége van. Sok növényi tej például B12 vitaminnal és kalciummal van dúsítva.

A vegán életforma terjedésére az élelmiszeripar is felfigyelt

A vegán életforma terjedésére az élelmiszeripar is felfigyelt

A vegánok nem csak a húsevést mellőzik. Az állatok tisztelete jegyében nagy ívben elkerülik az állatkerteket és a cirkuszokat is.

A vega-vegán életmódot folytatók körében pedig igencsak népszerűek a növényi tejek, amik jóindulattal számolva is legalább hatszor-hétszer – lehet, ennél is többször is – annyiba kerülnek, mint például a 1,5 százalékos tehéntej. Vannak, akik a szójatejre vagy a zabtejre esküsznek, míg mások mandulatejjel isszák a reggeli kávéjukat.

Legfrissebb életmódhírek, itt!

A mandulatej körül az utóbbi időben nem kis botrány robbant ki, mivel a mandula termesztése elég körülményes. Kaliforniába például minden tavasszal 30 milliárd méhet szállítanak Louisiana államból, csak a mandulák beporzásához pedig 2 millió kaptárnyi méhre van szükség. A mandulatej egyre népszerűbbé válásával azonban az ültetvények is nőttek, így több fa lett, mint amennyit a méhek képesek beporozni. Ennek ismeretében már nem is olyan meglepő, miért mérik aranyáron, azonban szerencsére az olcsóbb és a drágább kategóriás termékekből is bőven találni, így napjainkban sokkal egyszerűbb vegaként-vegánként élni, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt. Ugyan már akkor is voltak, akik növényalapú táplálkozást folytattak, de ilyen nagy választékkal aligha találkozhattak a boltokban, mint most.

Át lehet esni a ló túloldalára?

Ahogy sok más életmódnak, úgy a vegetarianizmusnak is megvannak a maga rizikófaktorai. Hogy pontosabb képet kapjon mindenki arról, egészségügyileg mivel kell számolni, arra Dömötöri Dorina táplálkozási tanácsadó adott pontosabb választ.

A vegetáriánus életmód több odafigyelést igényel, mert csupán növényi táplálkozással nem lehet pótolni a szervezetünk számára nélkülözhetetlen minden tápanyagot, építőelemet olyan mennyiségben, hogy az kielégítő legyen. Ilyen például a B12, a vas és a kalcium is. Ezek pótlására külön hangsúlyt kell fektetnünk étrendkiegészítők szedésével. B12 például csak az állati eredetű élelmiszerekben található meg, ezt kiválóan tudjuk pótolni napi 2-3 korty Aloe vera géllel. A spenótnak ugyan nagy a vastartalma (4,1 g), de ez sem elegendő a szervezetünk normál működéséhez

– mondta a szakember, illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy vas ugyan található a zabban és a lencsében is, de ezekből sem tudunk kellő mennyiséget bevinni. Hozzátette, hogy ezt különböző vastartalmú táplálékkiegészítőkkel lehet pótolni. Arra is figyelmeztetett, hogy a növényi élelmiszerek kalciumtartalma annyira csekély, hogy ha nem pótoljuk másképp, akkor kalciumhiányos állapot léphet fel.

A vegetáriánusoknak nagyobb eséllyel törhet el a csontjuk

A vegetáriánusoknak nagyobb eséllyel törhet el a csontjuk

Legfrissebb életmódhírek, itt!

A kutatás 1993 óta követte nyomon 65 ezer ember egészségét és étrendjét.

Vegyes táplálkozás esetén ezt kiválóan lehet pótolni a tej és különböző tejtermékek fogyasztásával. Sport mellett pedig lehetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű aminosavakhoz (fehérjéhez) juttatni a szervezetet, ugyanis a szója az egyetlen olyan növényalapú élelmiszer, ami mind a 8 esszenciális (teljesértékű) aminosavat tartalmazza. Viszont a szójával nagyon óvatosan kell bánni. Nagy mennyiségben többet árt, mint segít, mivel hajlamos felborítani a hormonháztartásunkat

– tette hozzá, illetve azt is megjegyezte, ha valakinek eltolódik az ösztrogén-progeszteron szintje, akkor egyáltalán nem szabad szóját fogyasztania, sőt más esetben is csak heti két alkalommal, de még ezt sem igazán ajánlja, mivel gyulladást okozhat a szervezetben.

Vegetáriánusként jó források lehetnek még a gomba, a csicseriborsó, a borsó és a bab is. De fontos, hogy napi rendszerességgel kompenzálnunk kell a különböző tápanyagok hiányát, amit nem tudunk a növényi élelmiszerekkel megadni a szervezetnek. Viszont a vegetáriánus életmód mellett szól, hogy csökkenthető vele egyes krónikus betegségek kialakulása és annak kockázata, de ha rosszul csináljuk, akkor hosszú távon egészségkárosító hatása is lehet

– fejtette ki.

A gondolkodás is 180 fokos fordulatot vesz

A növényi tápanyagokon alapuló életmódok bármelyikébe való belekezdés egyúttal a gondolkodás tudatalatti gyökeres megváltozását is vonzza magával. A lelki megnyugvás pedig csak egy ezen változások között, mivel ha valaki például állatvédelmi okokból kifolyólag mond búcsút a húsnak, már csak az a tudat, hogy nem eszik húst, egyfajta megkönnyebbüléssel tölti el.

Mindenki ezt olvassa most!

Azonban minél inkább beleássa magát valaki ebbe a világba, annál megdöbbentőbb felismerések érhetik, gondolok ezalatt akár arra, hogy a szépségápolással foglalkozó világmárkák közül nem sokat találni, amelyek esetén ne állatokon tesztelnék a termékeket. (Az állatok jogaiért küzdő szervezet, a PETA oldalán egyébként külön rákeresve bárki megnézheti, hogy a kedvenc márkája cruelty free-nek, azaz állatkísérlet-mentesnek számít-e.) Gondolok egyúttal arra is, hogy egy ilyen életmódnak köszönhetően az ember jobban belegondol abba, miért van az, hogy még egy nyamvadt kígyóuborkát is műanyagba csomagolva lehet kapni a szupermarketekben, vagy épp milyen meggondolásból csomagolják a már egyszer műanyagba burkolt terméket egy újabb műanyagba, ezzel rengeteg nem lebomló szemetet termelve. Az Eurostat adatai szerint 2019-ben csak Európában 34,4 kg műanyag hulladékot termeltünk személyenként, így nem kicsit rossz a helyzet.

Sőt, azzal kapcsolatban is elmélázunk, érdemes-e annyi mindent venni feleslegesen, tekintve, hogy vásárláskor az elénk táruló bő kínálat az, ami már olyan szinten megbabonáz, hogy legszívesebben mindent is megvennénk, csakhogy minek. Olyan mértékű túltermelés van, amit csoda, hogy eddig kibírt a Föld.

Egy kutatás szerint, ha a hús- és tejtermékfogyasztás megszűnne a világon, akkor a mezőgazdasági földek 75%-át kapná vissza a természet, ami egyébként akkora terület, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína, az Európai Unió és Ausztrália együttvéve.

Talán úgy tűnhet, világmegváltásra lenne szükség ahhoz, hogy a helyzet mérséklődjön, azonban ha jobban belegondolunk, minden az apró változtatásokon múlik, amik előbb-utóbb szokásokká tudják kinőni magukat. Még ha ez az apró változtatás csak annyit is takar, hogy három műanyag zacskóval kevesebbet veszünk a boltban vagy a napi húsfogyasztást csökkentjük le olyan mértékben, ami számunka megengedhető. Hiszen ami kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.

(Borítókép: Andia / Universal Images Group / Getty Images)

index

Hirmagazin.eu

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

Kapcsolódó hírek

Tragédia: durrdefektet kapott és felborult egy tűzoltóautó Borsodban

Annyira siethettek egy tűzesethez a kazincbarcikai tűzoltók, hogy a konvoj lajtoskocsija durrdefektet kapott és felborult. Személyi sérülés nem...

Észak-Korea – Kim DzsungUn: Nem koronavírus, hanem egy országon átviharzó lázas megbetegedés az, amiben benne vagyunk – A helyi állami sajtó szerint lázas betegekből...

Világsajtó - Letarolja Észak-Koreát a koronavírus: teszt és vakcina nélkül küzdenek a humanitárius katasztrófa ellen Sokáig tagadta Észak-Korea diktátora,...

Az orosz oligarchák paradicsomában van villája Zelenszkijnek, amelyet fedőcégeken keresztül birtokol – Szólj hozzá!

A több mint 400 négyzetméteres villa mindössze 400 méterre fekszik a tengerparttól. Volodimir Zelenszkij vagyonát egyes források egymilliárd dollárra...