Település nevének eredete
Imola régi magyar nyelvemléki szó, hínáros, mocsaras, békás helyre vonatkozott, mely keletkezésének idejében jellemző lehetett a környezetére.
Névalak-előfordulásai: Imula, Ymola, Imolah.
Imola történelme
Imola 1295 és 1344 között alakulhatott ki, miután a Szuhai-család megvásárolta e területet. A települést is a Szuhaiak alapították. Az egyetlen 1551-es dézsmajegyzék névsora bizonyítja, hogy ekkor a népessége teljesen magyar volt. Mivel a Szuha-völgyi területeiktől kissé távol esett, ezért kiengedték kezükből a terület nagy részét és azt házasság vagy egyéb úton nemesi családok szerezték meg, és kúriákat építettek ott. Az úrbéres Imola lassan nemesi faluvá lett.
A török pusztítás hatására századokig tartó visszaesés következett be a településen. 1427-ben még 18 jobbágyportája volt, 1548-ban már csak 2 zsellér és 2 megégett portát jegyeztek fel. 1566-ban a törökök felégették a falut, 1570-ben lakott portája nem volt, teljesen elnéptelenedett a falu.
A török-vész elmúltával jelentek meg a faluban a mai családok ősei. A nemesi telkeken lévő kuriális és armalista nemesek 1668-ban: Bodó, Lenkey, Molnár, Osvárt és Ragályi családok. Az 1700-as években bővült a Bodnár, Deák, Huszár és Ujj családokkal. A nemesi telkeken élő parasztságnak a birtokosok tetszésük szerint osztottak vetőföldet. 1741-ben a legtisztább nemesi falvak közé sorolták Imolát is, ahol 7 kúriás nemes mellett 6 armalista nemes lakott. 1784-ben 64 házban 75 család lakott, 366 fővel. 1890-ben a 72 lakóházban 371 lakos élt. Ezek közül 308 református és 45 katolikus vallású volt.
Az I. világháborúban 12 imolai vesztette életét. A két háború között a faluban is éreztette hatását a gazdasági világválság, megindult az elvándorlás az ország és a világ minden részébe. A II. világháború igazi harci eseményeket is hozott a településre. Elbeszélések szerint a Kossuth utca 59. számú házban három szovjet felderítő katona tartózkodott. Ezt követően pedig több szovjet alakulat volt a faluban elszállásolva, akik a maguk szükségleteit a falu készletéből elégítették ki. Az 1939 és 1945 között elesett katonák nevei csak a rendszerváltás után kerülhettek fel a falu főterén álló emlékműre, amin az I. világháború áldozataira is emlékezünk.
1956-ban Imolán az akkori fiatalok az események hallatán a falu főterére vonultak, és ott elszavalták a Nemzeti dal-t. Ezt követően a megtorlástól tartva és talán kalandvágyból is hárman emigráltak az országból.
Látnivalók Imolán
* Református egyház
A középkori egyházról nincsenek adatok, az újkorban a lakosság áttért a református hitre, amit ma is gyakorol. Imola első templomát 1631-ben építették, melyhez 1755-ben egy alacsony tornyot állítottak. E templomot 1785-ben elbontották, de a tornyot meghagyták.
A toronyhoz Brojek Ignác csetneki építőmester tervei alapján késő barokk stílusban építették hozzá a mai templomot oly módon, hogy a torony a templom déli hosszanti falához került. A torony alsó része biztosítja a bejáratot is. 1856-ban tornyát 25 m-re magasították. A templomban 375 ülőhely van. A templom famennyezete festett kazettás. Kilenc sorban nyolc-nyolc kazetta van. A kazetták alapszíne valamikor égszínkék volt. Díszítése csúcsban végződő, oldalt benyomott sötétbordó szalaggal körülvett fehér mező, melyben kék stilizált növényi indák láthatók.
E medalionos díszítés mind a 72 mezőben azonos. A karzat és a padok mellvédjeit, a papi szék előrészét és háttámláját a „Bibliai képek”-nek nevezett cédrusfákból és tulipánból álló képek díszítik. Több helyen az 1786-os évszám olvasható, ez a festés évét jelzi. Az egész templomban a kékes szín uralkodik. A festőasztalos nevét nem ismerjük.
Két karzata van. Elnevezése eltér a Sajó-völgyben használt elnevezéstől. Itt a nők ülőhelye fölötti karzat a legénykar. Ide azok a legények ülhettek, akik már választottak maguknak párt. A férfiak fölötti karzatot leánynéző karnak nevezték. Itt azok a legények ültek, akik házasodni akartak és a más faluból érkezett vendéglegények, hogy láthassák a falu leányait. A padok használatát egy 1786-ban hozott egyháztanácsi egyezség írja elő, s azt többségében ma is megtartják. A nyugati oldal a nőké, a keleti pedig a férfiaké. Külön padsor járt a Ragályi, az Osváth és a Lenkey családoknak. A szószékkel szembeni pad a lelkész családjáé.
Az Egyházközség jelentős anyagi támogatásában részesült a svájci zofingeni református gyülekezet jóindulatából (a templom felújítása, a parókia vízbevezetése), melyért köszönet jár elsősorban néhai Páter Balázsnak, aki Imola szülötteként szervezte az adománygyűjtést.
Imolán istentisztelet vasárnap 13 órától van, melyet az aggteleki tiszteletes úr tart.
* Helyi építészet
A községben jócskán fellelhető a hagyományos népi építészet jónéhány emléke, melyek képet rajzolnak a századforduló Imolájáról. A falu építészetét az 1998-ban Imolán táborozó diákok (budapesti Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskola) mérték fel a legrészletesebben, Oklutay Miklós tanár úr vezetésével, melynek elkészült anyaga egy állandó kiállítás keretén belül megtekinthető a parókián. A parókia épülete megközelítőleg egyidős lehet az iskolával, tehát az 1800-as évek második felében épülhetett.
Igazából a falu tiszta nemesi voltából következett az is, hogy az építészetben nem inkább a stílusokban és a technológiákban volt a különbség, hanem pusztán a lakóterület nagyságában, és az épületen belüli helyiségek számában (csűrök, gazdasági épületek méretei). Szinte minden házon fellelhető az imolai hagyományos építészet legjellemzőbb jegye, az imolai cserép.
A gerendavázas építkezési stílus jónéhány parsztházban ma is fellelhető, és képet lehet alkotni az akkori módosabb (Kossuth Lajos u. 8. és a 20. sz. házak) és kevésbé tehetős lakosság (Kossuth Lajos utca az 1. 2. 13. 15. 25. és a Rákóczi Ferenc utca 2. sz. házak) építészeti sajátosságai közötti különbségekről. Képet kaphatunk a jövő hagyománytisztelő továbblépési lehetőségeiről, és a múlt megőrzésének alternatíváiról.
Rendezvények
Imolai Falunap
1977-ben megalakult az Imoláért Egyesület, mely céljául tűzte ki, hogy a falut előrébb viszi mint ahová önmagától sodródna.
Ezen egyesület szervezésében kerül évente megrendezésre az Imolai Falunap, mely a falu apraját-nagyját megmozgatja, sőt az elszármazottaknak is lehetőséget nyújt arra, hogy hazatérve találkozzanak egymással.
Rally
Cím: ImolaKossuth L. u. 35.
Tel: +36 (48) 504 214
E-mail: [email protected]
Web: http://www.imola.hu/
