Meglepő, de a hálószoba mellett a konyhában töltjük el szinte a legtöbb időt. De, ellentétben az előbbivel, itt többnyire nem alszunk (és khm…), hanem az ételt készítjük, esetleg étkezünk is.

Meglepő, de a hálószoba mellett a konyhában töltjük el szinte a legtöbb időt. De, ellentétben az előbbivel, itt többnyire nem alszunk (és khm...), hanem az ételt készítjük, esetleg étkezünk is. Ezért aztán nem teljesen mindegy, milyen az elrendezése, a berendezése, vagyis milyen környezetben tevékenykedünk.

Ezért aztán nem teljesen mindegy, milyen az elrendezése, a berendezése, vagyis milyen környezetben tevékenykedünk.

Meglepő, de a hálószoba mellett a konyhában töltjük el szinte a legtöbb időt. De, ellentétben az előbbivel, itt többnyire nem alszunk (és khm...), hanem az ételt készítjük, esetleg étkezünk is. Ezért aztán nem teljesen mindegy, milyen az elrendezése, a berendezése, vagyis milyen környezetben tevékenykedünk. 1

Általános tévhit, hogy a legtöbb háztartás konyhájában alig van lehetőség a variációra, a logikus kialakításra. Sajnos egy ház, vagy lakás tervezése során gyakran az utolsó szempont a konyha kialakítása, így gyakran hosszú évtizedekre egy kényelmetlen, kellemetlen állapot fog rögzülni.

Meglepő, de a hálószoba mellett a konyhában töltjük el szinte a legtöbb időt. De, ellentétben az előbbivel, itt többnyire nem alszunk (és khm...), hanem az ételt készítjük, esetleg étkezünk is. Ezért aztán nem teljesen mindegy, milyen az elrendezése, a berendezése, vagyis milyen környezetben tevékenykedünk. 2

Elrendezés

Nagyon fontos, hogy tisztázzuk magunkban, milyen konyhát szeretnénk, illetve vett lakás esetén, milyen konyhára van lehetőségünk. Előbbi esetén könnyű a dolgunk, hiszen már a tervezés fázisában eldönthetjük, mekkorát és milyet szeretnénk, a többi már „csak” a tervezőn múlik. Viszont az utóbbi esetben már kész konyhába csöppenünk bele, ahol a falakat csak nagy nehézséggel tologathatnánk arrébb.

Minden esetben vegyük figyelembe, hogy a konyhában: dolgozunk. Ezért egyszerre kell kényelmesnek lennie és funkcionálisnak. A konyhabútorok közt el kell férni, ugyanakkor nem lehetnek egymástól távol. A bal- illetve jobbkezességnek fontos szerepe van, hiszen nem mindegy, hogy az egymást követő munkafolyamatok (mosogató, sütő, munkaasztal) logikusan legyenek kialakítva. Szerencsés, ha a három legfőbb eszköz közül legalább egy szemben van a másik kettővel.

A munkalapok magasságát a család (főképp természetesen a háziasszony) magasságához állítsák be. Túl magas munkalap esetén „vállból” kell dolgoznunk, túl alacsony esetén pedig előrehajolva. Egyik sem túlságosan kényelmes.

Meglepő, de a hálószoba mellett a konyhában töltjük el szinte a legtöbb időt. De, ellentétben az előbbivel, itt többnyire nem alszunk (és khm...), hanem az ételt készítjük, esetleg étkezünk is. Ezért aztán nem teljesen mindegy, milyen az elrendezése, a berendezése, vagyis milyen környezetben tevékenykedünk. 3

Beépített szekrények esetén a fölső szerkények ne legyenek túl magasan, illetve alacsonyan (az állandó ütközésveszély miatt). Sarokelem esetén a már szinte mindenhol kapható, görgős, körbeforgó elemmel ellátott sarokszekrényt vegyünk, ezzel is csökkentve a holtteret. Állandó szempont, hogy a szekrények könnyen szétszerelhető, mobilizálhatóak legyenek, a konyhai nagytakarítás érdekében.

A szekrények ne legyenek polcosak. A kihúzható, görgős modellek esetén nem veszít helyett, s ritkábban kell lehajolnia, térdelnie.

Forrás: Arany gondolatok