Brutális jóslat: a járvány legkeményebb hetei jönnek! De miért gondolják ezt így a politikusok és a szakértők? Elmagyarázzuk!
Ma idén még nem tapasztalt mértékben, 4385 fővel emelkedett a kimutatott koronavírusos betegek száma. Sokan csak legyintenek: volt már ilyen, sőt, rosszabb is! De miért különösen félelmetes ez a mostani adat?
Miért mondja Orbán Viktor miniszterelnökünk, hogy a következő két hét a járvány legnehezebb két hete lesz, és olyan nyomás alá kerülnek a kórházak, mint még soha?
Azért, mert
az új fertőzöttek száma annak ellenére érte el ismét a novemberi szintet, hogy a korlátozó intézkedések továbbra is érvényben vannak.
És ilyen még nem történt: tavaly, a második hullámban, mikor a jelenlegi korlátozásokat bevezették, a most is hatályos intézkedések rövid úton, alig néhány héten belül elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy megfékezzék a járványt.
Most ennek nem látszik jele: a fertőzés a szigor ellenére tovább terjed. Sőt, mint ahogyan azt a csütörtök délelőtti kormányinfón Gulyás Gergely is elismerte, a kabinet előtt ott a forgatókönyv, mely az esetek – és így a kórházi terhelés, és sajnos valószínűleg a halálozások – drámai növekedésével számol.
Hogy a drámai növekedés alatt mit értenek a kormány szakértői, azt sem a kancelláriaminiszter, sem a csütörtök délután videóban üzenő kormányfő nem árulták el. Ha abból indulunk ki, hogy a járvány második hullámának csúcspontján napi 6819 új beteget regisztráltak, az elhunytak napi száma pedig 193-on tetőzött, hátborzongató napokra-hetekre számíthatunk – különösen akkor, ha a szakértők a „drámai növekedést” a decemberinél is magasabbra lövik be.
A szomszédos országokban már látszik a drámai végkifejlet:
Szlovákiában a teljesítőképességük határára értek a kórházak, Csehországban pedig, az összeomlást elkerülendő rendkívül szigorú korlátozások bevezetésére készülnek – többek között három hétre most újra bezárnak az iskolák és óvodák, az élelmiszerboltokon, drogériákon és gyógyszertárakon kívül minden másra lakat kerül, beleértve a szolgáltatásokat is. Az emberek szabad mozgását is korlátozni fogják, ha a kormány rábólint a tervekre.
Az optimista becslések szerint húsvétig, azaz április legelejéig Magyarországon minden eddig regisztrált, azaz közel hárommillió ember kaphat Covid-ellenes oltást.
Ám amíg néhány hete a kormány még a nyitásról beszélt, – sőt, erről online nemzeti konzultációt is indítottak -, addig most az a fő kérdés:
.. vajon átvészeljük-e a valóban tömeges vakcinázottság eléréséig az időt úgy, hogy éppenséggel tovább szigorítani ne kelljen?
Ezt a kérdést megválaszolni alighanem az elkövetkező napok járványadatainak elemzését követően lesz mód, és az is egészen biztos: nem csak a kórházakra, de a kormányra is a legnehezebb két hét vár a járvány elleni küzdelemben.
Ez történt a második hullámban
Felszálló-ágban utoljára tavaly november elején járt négyezer fölött a napi új fertőzöttek száma, a második hullám meredeken felfelé ívelő ágának idején. Csakhogy van egy óriási különbség: a második hullám elején jóval szabadabban mozoghattunk, így lényegesen több lehetett az emberi kontaktus, mely a járvány terjedését indokolhatta: a jelenleg is érvényes korlátozásokat ugyanis a fertőzöttek számának jelentős megugrását követően november 10-én hirdette ki a kormány. A kimondott cél az volt, hogy megelőzzék az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődését, és ez sikerült is: a hullámcsúcson, november 29-én napi 6819 új betegnél állt meg a növekedés.
blikk
