forrás: Kossuth Rádió/Napközben
Bár idén januártól emelkedett a nyugdíj összege, jövedelem-kiegészítésként így is sokan próbálnak meg az ellátás mellett dolgozni.
Idén nem változtak jelentősen a nyugdíj melletti keresőtevékenységre, és azzal összefüggő szüneteltetésre vonatkozó szabályok. Csak az öregségi nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjasokat érinti, hogy ha január 1. után a minimálbér 18-szorosát meghaladja a nyugdíj melletti kereset, akkor a nyugdíjat december 31-éig szüneteltetik, vagyis 1 millió 998 ezer forint az a bruttó kereset, amit a 2016-os évben a nyugdíj folyósítása mellett el lehet érni – hangsúlyozta Dr. Molnár Ágnes, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság osztályvezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Dr. Molnár Ágnes arról is beszélt, hogy az öregségi korhatár felett semmiféle keresőtevékenységgel összefüggő korlátozás nincsen.
A vállalkozó abban a kedvező helyzetben van, hogy a nyugdíj megállapítását is igényelheti a vállalkozás fenntartása mellett, mivel attól a naptól kezdve, amikortól nyugdíjra jogosult, úgynevezett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül, aki társadalombiztosítási szempontból nem biztosított – fogalmazott.
Megjegyezte, hogy azok a személyek, akik a közszférában kerülnek foglalkoztatásra, és emellett nyugdíjban részesülnének, esetükben a jogviszony teljes tartalmára szüneteltetni kell a nyugdíjak folyósítását.
Külföldi munka esetén is ugyanaz a szabály
A magyar szabályok következményeket fűznek ahhoz az esethez, ha az öregségi nyugdíj korhatár alatti nyugdíjas meghatározott keresetet ér el, így a nyugdíjfolyósítását szüneteltetni kell. Ezt azonos módon alkalmazzák akkor is, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában folytat keresőtevékenységet a nyugdíjas. Az Európai Unió tagállamainak társadalombiztosítási rendszereire vonatkozó koordináció írja elő, a tények azonos figyelembevételének elve alapján – fűzte hozzá Molnár Ágnes.
A szakember aláhúzta, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők nem nyugdíjasok: a megváltozott munkaképességűek számára biztosított ellátások nem a nyugdíjalapból kerülnek finanszírozására. A nyugdíjasok számára van olyan lehetőség, hogy méltányossági emelést, illetve egyszeri segélyt igényelhetnek – emelte ki Molnár Ágnes.
Aki nyugdíj mellett dolgozik, annak jár az egy év alatt elért keresete havi átlagának fél százaléka a nyugdíj mellett. Ha ezt megállapítják, akkor a nyugdíja mellett mindvégig folyósításra kerül – emelte ki.
Fizetni kell a járulékokat
Dr. Kiss Péter András, a NAV adószakmai szóvivője azt mondta: aki nyugdíjasként vállal munkát, ugyanúgy adózik, mint bárki más, így ugyanaz a bevallási határidő is, attól függően, hogy munkavállalóként vagy egyéni vállalkozóként tevékenykedik. Ezen kívül végezhet egyszerűsített foglalkoztatás keretében is munkát, vagy dolgozhat háztartási alkalmazottként is – tette hozzá.
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a járulék a jövedelem után 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ha vállalkozik a nyugdíjas korú, akkor egyéni vállalkozóként saját maga után kell fizetnie a járulékot, társas vállalkozás után pedig a társas vállalkozás fizeti helyette az egészségbiztosítási járulékot, amely idén január 1-től 7050 forint. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében vagy háztartási alkalmazottként végzett munka esetében nem kell járulékot fizetni – húzta alá Kiss Péter.
Dr. Tóta Áron ügyvéd a műsorban hangsúlyozta, hogy ha a munkáltató nyugdíjassal köt munkaszerződést határozatlan időre, azt indoklás nélkül megszüntetheti. Ha megindokolja, akkor az indoklás tartalmáért felel a munkáltató. Határozott idejű esetén azonban felmondás esetén köteles megindokolni – emelte ki.
Közalkalmazottak esetében ha eléri az öregségi teljes korhatárt a munkaviszony, akkor nem köteles a munkáltató felmondani, megszüntetni a közalkalmazotti munkaviszonyt. A kormánytisztviselők és köztisztviselők esetében, ha 70. életévét betöltötte, megszűnik a jogviszony – magyarázta az ügyvéd.