Hatalmasat változott Csősz Bogi élete.
A modellből lett színésznőt itthon az Apám beájulna című filmben ismerte meg az ország. Az Erdélyből 16 évesen Budapestre szökött fiatal lánynak ma már saját vállalkozásai vannak és boldogan él Isztambulban török milliárdos férje, Burak oldalán.
Miért szöktél el Budapestre?
Csősz Boglárka: Úgy éreztem, többre vágyom. Nagyon jó tanuló voltam, de úgy gondoltam, hogy ott, ahonnan jövök, nem tudom megvalósítani az álmaimat. Ezért egy nap összepakoltam néhány ruhát és elindultam Magyarországra.
Ripost: Úgy tűnik, bevált a terv…
CsB: Igen, hamar felfedeztek mint modellt, aztán jött az Apám beájulna című film, ami népszerűséget hozott. Igaz, már akkor is kaptam rosszindulatú megjegyzéseket, amiket annak idején még nem tudtam kezelni és sokszor nagyon bántottak. Arról nem beszélve, hogy beskatulyáztak a szőke cicababa szerepébe, amitől nem tudtam megszabadulni. Na, ekkor festettem be a hajamat barnára.
Ripost: A bántó megjegyzések miatt költöztél ki New Yorkba?
CsB: Nem, akkor még más volt a helyzet Magyarországon, hiába vagyok magyar, állandóan éreztették velem, hogy Romániából jöttem. Akkor mentem New Yorkba, ahol nagyon keményen dolgoztam, rengeteg castingra jártam és szerencsére elég sok modellmunkát kaptam. Egyre jobban kerestem, amikor a kinti barátnőimmel elmentem vásárolni, ledöbbenve tapasztaltam, hogy képesek pár óra alatt közel hárommillió forintot elkölteni. Ma már én is simán megteszem, és élvezem. Amerikából pedig Ázsiába költöztem, és sokáig ott dolgoztam.
Ripost: De a sikerek ellenére onnan is eljöttél.
CsB: Igen, akkor Törökországban kaptam modellfelkérést így áttettem a székhelyemet oda.
Ripost: Akkor ismerkedtél meg férjeddel?
CsB: Az egy másik munkán volt. Egyik este elmentünk bulizni egy szórakozóhelyre, ott jött oda hozzám Burak. Nem volt első látásra szerelem, de ő nagyon kitartó volt, és randizni kezdtünk.
CsB: Bevallom, nagyon rosszul indultam náluk. A párom üzletember, édesapja cégében dolgozik. Ott az egyik női alkalmazott szerelmes lehetett Burakba, mert összegyűjtött rólam régi nyuszis magazinos erotikus képeket, meg minden negatívat, amit talált, és ezeket meg is mutatta Burak családjának. De szerencsére nem érdekelte őket, nem olyan szűk látókörűek, mint az átlag törökök. Nagyon megszerettek, én is őket.
CsB: Hát igen. Egy átlagembernek ez felfoghatatlan luxus. Körülbelül húsz ember dolgozik nekünk a háznál, szakács, kertész, vannak biztonsági őrök, sofőr, satöbbi. Állandóan megyünk valahova, ha van három szabad napunk, akkor elutazunk a Maldív-szigetre, vagy a Seychelle-szigetre, mivel nagyon sokat vagyunk távol egymástól, ilyenkor tudunk egymásra figyelni. És nem szégyellem, a legdrágább luxuséttermekben eszünk, és igazából bármit megvehetek magamnak. Tudom, hogy sokakban ezekkel a mondatokkal ellenszenvet váltok ki, de már nem érdekel. Én nem egy állandóan a medence partján napozó milliárdosfeleség vagyok, saját vállalkozásaim vannak.
Ripost: Mi volt a legdrágább dolog, amit kaptál a férjedtől?
CsB: Azt hiszem, egy sport cabrio Maserati volt az. Egyébként is van egy Maseratim, amiben a sofőröm visz a dolgomra. De mivel Burak tudja, hogy nagyon szeretem az autóversenyeket és én is szeretek versenyezni, ezért meglepett ezzel a szuper sportautóval.