Az Európai Parlament a hetedik cikkely esetében csak látszólag döntéshozó, valójában csupán kezdeményező, a döntést az Európai Tanács hozza meg.
„Bezuhant a forint árfolyama a Sargentini-jelentés után” – kommentálta egy hírportál azt, hogy szerda délután a 325 forintos euróárfolyam valamivel 326 forint felé gyengült. Az árfolyam-ingadozás „zuhanássá” avatása önmagában is sokat mond a jelentéssel kapcsolatos várakozásokról, vagy inkább vágyakról. Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádióban az európai aktuálpolitikai helyzetet értékelte.
Megváltoztatták a szabályokat
Árulkodó az is, ki mit jósol az eljárás folytatásáról. A sajtó egy része hónapok óta „atombombaként” emlegeti az unió hetedik cikkelye szerinti eljárást, ami most elindulhat Magyarország ellen. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász már a szavazás előtt arról beszélt, hogy a szavazatszámlálási szabályok „újraértelmezése” megkérdőjelezi a döntés jogszerűségét. Különösen akkor, ha ez a szavazásra befolyással lesz – mondta mindezt a voksolás előtt. Megtörtént. Megváltoztatták a szabályokat, nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat, és ez hatással volt a végeredményre.
Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint Magyarország jogorvoslati igénnyel élhet, amire lehetősége van. De ezzel még várnia kell, ebben a pillanatban nem tűnik járható útnak. Az EP döntése – ezekkel az eljárási szabályokkal – a saját eljárási szabályozásába ütközik – mondta.
Az „atombomba” értelmezése is vitatott
Az Európai Parlament eljárási szabályozása csak a képviselőket kötelezi. A szerződések viszont kötelező érvényűek, mindenkit érintenek, felette állnak az eljárási szabályozásnak, mert jogszabályok. A jogi szolgálat a szerződések logikájából vezette le azt, hogy így lehet szavazni, amit persze lehet majd vitatni, ha a tanács majd döntést hoz róla. A hetedik cikkellyel kapcsolatos döntést ugyanis csak akkor lehet vitatni, ha európai tanácsi döntés születik róla.
A közbeszédben elterjedt „atombomba” kifejezés a hetedik cikk második bekezdése, de ez nem az a bizonyos „atombomba”, amivel most szembesül Magyarország. Ez pusztán egy indokolással ellátott javaslat. Ebben a fázisban csak az Európai Tanács mondhatja ki, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapelvei.
A hetedik cikkelybe legalább két alapeljárás bele van kódolva, amelyek nem szükségszerűen kapcsolódnak össze: ennek a cikkelynek a második fázisa a már emlegetett „atombomba”.
Eleve kudarcra ítélt kísérlet
Tóth úgy látja: az állam- és kormányfőkből álló testület a hetes cikkely „végső élesítését” nem biztos, hogy meg fogja szavazni. Ha egy tagállam nem támogatja, már nem valósulhat meg. Lengyelország már be is jelentette: adott esetben nem szavazza meg.
Az EP-döntése, ami egy kezdeményezés, jogi szempontból megkérdőjeleződött. Erre a felvetésre nem azok a jogi szabályok vonatkoznak, amiket hasonló helyzetekben megszokhattunk. Itt kifejezetten a hetedik cikkelyre alkalmazott szabályozás van, amely a jogorvoslattal kapcsolatban azt mondja, hogy amennyiben az Európai Tanács valamilyen döntést hoz, akkor az érintett tagállam az Európai Unió bíróságához fordulhat, a döntés meghozatalától számított egy hónapon belül. Ha idáig egyáltalán eljut az ügy, a bíróságnak további egy hónapja marad a döntés meghozatalára.
A luxemburgi bíróság hozzáállását ismerve nagy reményeket nem kell táplálnunk, hogy netán Magyarországnak adnának igazat – vélekedett a szakember, majd hozzáfűzte – elképzelve az EP eljárásával kapcsolatos magyar kifogásokat, valószínűleg az lenne a válasz, hogy nem mennek bele egy másik intézmény szabadon értelmezett szabályozásába. Eleve – dacára, hogy egy jogi szervről van szó – van bennük elfogultság.
A már megszokott kettős mérce elve érvényesült
Szembetűnő, hogy amennyiben figyelembe vették volna a tartózkodó szavazatokat, nem lett volna meg a kellő számú voks a jelentés elfogadásához. Sokan matematikázhattak előtte, kiszámították a végeredményt. Eddig az Európai Parlament a fő szabályban úgy szavazott, hogy nem vették figyelembe a tartózkodásokat, csak a határozathozatalnál.
Tóth Norbert személtette: az Európai Parlament 250 képviselőnél határozatképes, azaz a képviselők egyharmadának jelenlétére van szükség. A jogi szolgálat érvelése azért nonszensz, mert ha az ő szemszögük helyes lenne, akkor adott esetben 247 képviselő tartózkodása, kettő igen és egy nem szavazat után gyakorlatilag két ember el tudna dönteni bizonyos európai ügyeket, ami teljes képtelenség – húzta alá a nemzetközi jogász.
Forrás: Kossuth Rádió
