A község határában a Kr. e. IV. évezredből származó leletek is előkerültek. Ecseg első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egyik okiratában megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet. A település határában állt egykor a tatárjárás után emelt Ilona-vár.

A község határában, a Szuha-patak melletti széles völgyben emelkedõ alacsony dombon állt valamikor a vár, melynek ma már a felszínen falmaradványa sem található, csupán a domb oldalában az itt-ott mutatkozó csekély, alaktalan törmelék és az övezõ várárok nyomai emlékeztetnek a régi erõsségre.

A múlt században még tornyának maradványai magasan álltak, de azóta köveit teljesen széthordták.
A vár keletkezésének idejét és építõjének nevét nem ismerjük.
Tudjuk, hogy a Csák nemzetség Újlaki-ágából származó I. Bás comes fia, Csák fia János 1297-ben fõlovászmester, 1311-1313 között, pedig mint országbíró, Ecseg és Visk várak ura volt.

A várat azonban elsõ ízben Károly Róbert 1324-ben kiadott oklevele említi, amikor a király a Csák Mátéval szövetkezett Csák fia Jánostól „Castrum Echeg”-et és tartozékait elvette, és azokat Horsundorfer Ulvengen (Wluingus de Horsindorph) adományozta.
Horsundorfer a velenceiek elleni hadjáratban Zára várának ostrománál elesett, ezért I. Lajos király anyja, illetve az országrendek hozzájárulásával 1347-ben kelt oklevelének ennek nõvérét Erzsébetet, Tamás erdélyi vajda fia, Kónya sárosi ispán feleségét fiúsította, s az elhunyt fivére összes birtokait, köztük Ecseg várát is neki adta, amely házasság révén a Széchenyi család birtokába került.

Széchenyi László fia János nevében is 1454. Október 27-én a sági konvent elõtt Hollókõ várát, összes tartozékaival együtt, köztük „poss. Echeg”-et is vejének Losonczi Albertnek 16.000 forintért zálogba adta. Ekkor Ecseg vára már romos állapotban volt, többé nem építették fel, és okleveleiben sem szerepelt.

Cím: Ecsegkülterület
Tel: (+36) 32 512-315
E-mail: [email protected]
Web: http://www.matrahegy.hu/sport/jelvnova.html