A téli időszakban gyakrabban kell megküzdeni a megfázás bosszantó tüneteivel és különféle légúti panaszokkal.
A fűszer- vagy gyógynövények közérzetre és érzelmekre gyakorolt hatását már az ókorban ismerték. A szépségápolás mellett vallási rituálékhoz és a gyógyításhoz is használták őket: Kleopátra különféle illóolajokat adott legendás szépítő fürdőjéhez, a kínaiak pedig a masszázs és az akupunktúra során is alkalmazták a gyógynövények illóolajait.
Az illatok intenzív hatással vannak az emberre, az érzékszervek közül a szaglás kapcsolódik a leginkább az érzelmekhez és a memóriához. Az egyik legkifinomultabb érzékszerv a szaglás: körülbelül 10 ezer különböző szagot képes az ember megkülönböztetni. Az orrüregben mintegy 12 millió szagérzékelő sejt található, innen érzőidegek szállítják az információt az agyba.
Az illatok hatása
Az, hogy az illatok érzelmi reakciókat és asszociációkat is képesek kiváltani, az agy szerkezetével magyarázható. Az agy szagok felismerését végző része közvetlen kapcsolatban van a limbikus rendszerrel és az ehhez tartozó amigdalával, aminek elsődleges szerepe van a legalapvetőbb, ösztönös viselkedések kialakításában és az érzelmi reakciók, például a félelem és az agresszió feldolgozásában, kezelésében. Az ősagyi rendszer részét képezi a hippokampusz is, ami a memóriáért felel. Ezért van az, hogy a különféle szagok és az illatok tudattalan érzelmi válaszokat képesek kiváltani: a megfelelő illat ellazíthat, felvidíthat.
Az illatok megítélését a szocializáció és az emlékek is befolyásolják. Jó érzés a gyerekkor kedvenc süteményének illatára vagy a kedvenc öblítőre gondolni, ugyanakkor elképzelhető, hogy ezek az aromák másnak rossz emlékeket idéznek. Míg a nyugati kultúrákban például vidámságot társítanak a citrusos illatokhoz és nyugalmat a levendulához, Japánban más illatokat társítanak az egyes hangulatokhoz: a rózsavíz a kedélyállapot-javító, és a jázmin a nyugtató illat.
Az illóolajoknak fontos szerepük van a megelőzésben és a kiegészítő terápiában
Az aromaterápia az illóolajos növények, a belőlük kinyert kivonatok és illóolajok használatán alapuló gyógyeljárások összességét jelenti. Stimulálhatják az immun-, a keringési és az idegrendszert, így fizikailag is enyhíthetnek bizonyos panaszokat, és segíthetnek a stressz, illetve a stresszből eredő betegségek kezelésében, az általános jó közérzet megteremtésében. A növényi kivonatoknak a megelőzésben és az orvosi kezeléseket kiegészítő terápiában van nagy szerepük, mivel bizonyos növényi kivonatoknak vírusellenes hatásuk van.
Az illóolajokkal folytatott tudományos kísérletek során kiderült, hogy több közülük hatékonyan vethető be a különféle kórokozók ellen, legyen szó olyan baktériumokról, vírusokról vagy gombákról, amelyek egy része már rezisztenssé vált a korábban megoldást jelentő antibiotikumokkal szemben. A Manchesteri Egyetem egyik kutatása során kiderült, hogy az aromaterápiás illóolajok – mint a pacsuli, teafa, levendula és társaik – kombinációi képesek arra, hogy elpusztítsák az antibiotikumoknak különösen ellenálló MRSA-, azaz meticillinrezisztens Staphylococcus aureus baktérium és az E. coli baktériumokat is. Az egyesült államokbeli Thames Valley University kutatói pedig négyféle levendulaolajjal végeztek kísérleteket, és antibakteriális hatásról számoltak be.
Az eukaliptusz hűsít, a mentol könnyíti a légzést
A téli időszak a megfázás és a különféle légúti megbetegedések ideje. Sokat lehet tenni a megbetegedések megelőzéséért vagy a tünetek enyhítéséért a növényi kivonatok segítségével.
