II. Ramszesz és a hettiák
Mit tudunk a hettitákról mondani? A Biblia több esetben említi ezt a népet: Ábrahám a hettitáktól vásárolta a Makpelai mezőt Hebron mellet, ami temetkezési helyként szolgált az egész családnak. 1 Móz. 50,13. Dávid király a hettita Uriástól szerette el Betsabét, aki a későbbi Salamon király anyja volt. A hettitákat különböző összefüggésekben 48-szor említi a Biblia. Tehát jogos a kérdés, hogy mit tudunk róluk!
A 19. századig valóban nem tudtunk sokat, ami Biblián kívüli adat lett volna erről a népről. A Biblia mint behódolt, leigázott népet mutatta be, és ezen kívül még a Karnaki templom falán van megemlítve, mint akiket II. Ramszesz is leigázott. Ez alapján arra lehetett következtetni, hogy egyáltalán nem voltak jelentős nép. Mára azonban már koránt sem ez a helyzet!
1834-ben a francia Ch. Texier Anatóliába utazott, hogy egy ókori római alapítású várost fedezzen fel: Taviumot. Ösztönei azt sugallták, hogy az Ankarától keletre lévő Bogazköy területén kell ásnia. Talált is ott egy romvárost, amiről feltételezte, hogy Tavium volt, ám hatalmas kiterjedése miatt ezt a lehetőséget hamarosan kizárta. A város alapterülete 1 millió m2 volt, ami az ókori Athénnek felet meg, ami pedig főváros volt, Tavium viszont nem lehetett akkora. Az épületek nagysága és a stílusa sem emlékeztette a felfedezőt egy elfelejtett római városra. Feltette tehát a kérdést, hogy kik építhették ezt a hatalmas várost? A kérdést ekkor még nem tudták megválaszolni.
Menjünk vissza 25 évet, hogy a felfedezés teljes történetét megismerhessük. 1809-ben egy német származású Kelet-kutató J. Burchard többéves tanulmányútja során az észak-szíriai Hamá városában egy bazárépület sarkában talált egy követ, amin igen különleges feliratot figyelhetett meg: Egy csomó apró figura volt látható a kövön és olyan jelek, mintha hieroglifák volnának, de az egyiptomi íráshoz egyáltalán nem hasonlítottak. Ennél többet akkor nem tudtak erről. W. Wright régész kibontotta a követ, hogy tanulmányozhassa. Mivel később feltárták Bogazköy romjait sok ezer kilométerrel távolabb, hamarosan megérkezett a hír, hogy ugyanolyan írásjeleket találtak a titokzatos város romjainál is. Lassan meggyőződéssé vált, hogy a jeleknek írásnak kell lenniük s bizonyos, hogy az nem más, mint a hettita nép hagyatéka. Közben segített, a már korábban említett akkád nyelv? Amarna levelek felfedezése is. Ezek a IV. Amenofisz (Ehnaton) fáraó által írt külpolitikai levelek megerősítették, hogy a hettiták nem csak, hogy léteztek mint egy egyszer? nép, de a térség politikai nagyhatalma voltak. Lassan tehát kezdett összeállni a kép. Mindezek az adatok természetesen nagyrészt feltételezéseken álltak, senki sem merte állítani, hogy nem a hettita nép lenne az illet? titokzatos nagyhatalom. Végül a megoldást H. Winkler felfedezése adta 1905-ben. Ez a talányos személyiség felfedezte Bogazköy eredeti nevét -Hattusas- és több, mint 10 000 kőtáblát. Ezek egy része akkád nyelven íródott, más része viszont a titokzatos hettita nyelven. Nekünk az akkád nyelv? feliratok az érdekesek. Volt korábban egy rendelkezésünkre álló beszámoló II. Ramszesz fáraótól, ami megtalálható a karnaki templom falán és az Abu Szimbel Sziklatemplom falán is. Ez egy beszámolót tartalmaz II. Ramszesz győzelméről:
„Egyedül voltam, egyetlen kapitány, harci kocsizós, katona, vagy pajzstartó sem segített. Mégis legyőztem a hettitákat?”Majd így folytatja: ” a szépséges harcos, aki bátorsággal tölti el szívünket! Megmentetted a te katonáidat, és a te szekérharcosaidat. Amon fia te derék, elpusztítod Hatti országát a te erős karoddal, Szépséges harcos vagy, nem akad párod a királyok között, mert te harcolsz katonáidért a csata napján. .. .Győzelmes voltál a sereg előtt és az egész világ előtt. Ez nem dicsekvés. Te mindörökre kettétörted Hatti országának gerincét.”
Hugó Winkler megtalálta az akkád nyelvű táblák között ennek a csatának a hettita változatát is, ami szerint ez az esemény éppen fordítva történt: Nem II. Ramszesz győzte le a hettitákat, hanem a hettiták Ramszeszt. Ezek alapján tudjuk pontosan rekonstruálni a történteket és egyben mindez megerősíti a bibliai beszámolót is a hettitákról, valamint az Amarna levelek tudósítását, miszerint komoly nagyhatalom voltak. Rekonstruálva tehát a következők történtek:
1286-ban egy eldöntetlen csata után, amit III. Hattusilis Muwattalis király vívott II. Ramszesszel egy békeszerződés jött létre a két király között. A szerződés szövege a karnaki templom falán olvasható:
„ő a béke és a testvériség jó szerződése, mely békét teremt mindörökre közöttünk?”
Ez 20 évig megnyugvást és békét teremtett a kis – ázsiai térségben. Örökös vita volt ugyanis a nagyhatalmak között a területek birtoklása felett. A vitás határvonal a mai Szíriában volt, nem messze attól, ahol az első nyomot egy bazár falában J. Burchard megtalálta. Ez sem véletlen. A csata helyszíne innen csupán néhány 100 km-re található, Anti-Libanon területén, ahol az ókori Kádes város helyezkedett el. II. Ramszesznek egy 20 000 fős sereggel kellett szembe néznie. Élete legnagyobb ütközete lehetett. Ez volt a hettita sereg. A hettita felirat szerint az egyiptomiak csúfos vereséget szenvedtek Kádes városánál. A vereség oka, valaki elárulta II. Ramszeszt. Mint kiderült ez volt az igazi változat. Ennek egyik oka, hogy az egyiptomi híradások soha nem írták le a veszteségeiket, így ez nem akadályozta meg II. Ramszeszt, hogy a vereségét győzelemnek mutassa be. Továbbá van még egy tény, amit Abu-Szimbel Sziklatemploma falánál találunk meg; ez egy házassági szerződés, II. Ramszesz és Muwattalis uralkodók között. II. Ramszesz tehát annyira tartott a hettitáktól, hogy inkább házasságot kötött a király lányával, mint sem hogy még egyszer megtámadják egymást. Kik lehetettek azok a hettiták, akiket mint legyőzötteket, gyenge vazallusokat mutat be a Biblia? Erre a kérdésre is megkapjuk a választ!
Három bibliai vonatkozást emeltünk ki, ez három különböző időben történt: Ábrahám a Makpelai – mezőt, és egy barlangot a hettitáktól vásárolta meg temetkezési helynek, itt olvasunk először a Bibliában a hettitákról, ez még valamikor a virágkor idején történhetett, i. e. 2500 – 2300 között. Kr. e. 1200 körül a tengeri népek támadására (föníciaiak) összeomlott a birodalom. A kirajzott csoportjaik egyik nemzettsége alkotta a kánaániták népeinek egyikét. Így kerültek a bibliai izraeliták is kapcsolatba velük. A két időintervallum között írták az Amarna leveleket, amikor még mindig erős birodalom voltak. (Kr. e. 1300-as évek) Dávid király, pedig Kr. e. 1000-ben foglalja el Jeruzsálemet, tehát ez idő után történik, amikor Uriást megalázza, feleségét elszereti. Ez is ráillik a bibliai beszámolóra, mert ekkor már csak egy -két elvétve kóborló csoportjuk lehetett a hettitáknak Kánaán területén.
Felhasználva tehát a régészek eredményeit és időrendi sorrendbe téve azokat ismét megerősítést nyernek a Biblia történelmi állításai!
Forrás: www.felfedezesek.hu; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: XI ker. II. Ramszesz és a hettiták
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
