Nőként valóban sokszor nehezebb helytállni egy munkahelyi környezetben, ám az is gyakran előfordul, hogy mi magunk vagyunk a saját karrierünk legnagyobb kerékkötői –és még csak észre sem vesszük, hogyan.
Wendy Capland, a Vision Quest Consulting vezérigazgatója szerint sokszor előfordul, hogy mi, nők vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei, ha a karrierünkről van szó –ráadásul még csak nem is tudunk róla. Többszáz női vezető támogatása alapján Capland a következő nyolc pontban látja azokat a hibákat, amiket nőként öntudatlanul is sorra lekövetünk.
1.- Lekicsinyítjük magunkat.
Olyan nyelvezetet használunk, amivel alulértékeljük a saját képességeinket és ügyességünket. Ezért Capland azt tanácsolja, kerüljük például a ’csak’, vagy a ’kicsit’ szavakat. Ahelyett, hogy azt mondjuk: ’Csak azt szeretném mondani…’, vagy ’Kicsit aggaszt, hogy …’ mondjuk ki határozottan és egyenesen, hogy mit akarunk.
2.- Bocsánatot kérünk.
Számos nő kezdi úgy a kommunikációját, hogy ’Elnézést a zavarásért’, vagy hogy ’Bocsánat, ha rosszkor hívlak…’. Ám nem kell mentegetőznünk, hiszen nyilván a másiknak is fontos, amit mondani akarunk.
3.- Engedélyt kérünk.
Capland szerint a nők akkor is hajlamosak kérdezni, ha valójában tudják a választ.
4.- Kivárjuk, amíg igazán profik leszünk, mileőtt elvállaljuk a szerepet.
Gyakran előfordul, hogy a nők, ha egy pompás lehetőséget kínálnak nekik, nem merik elvállalni, ha nem érzik 150%-osan profinak benne magukat. Ezzel szemben a férfiak sokkal kevesebbet tépelődnek egy hasonló szituáción, elfogadják a megbízatást, aztán út közben belerázódnak a szerepbe. Capland arra bíztat bennünket, hogy merjük sokkal merészebbek lenni!
5.- Az együttműködésre fókuszálunk, nem a versenyre.
Így viszont hosszú távon is csak egy helyben fogunk topogni, és nem lesz lehetőségünk az előrelépésre.
6.- Állandóan megkérdőjelezzük magunkat.
A tett halála az okoskodás, a kételyekben pedig csak feleslegesen felörlődünk.
7.- Nem tűzünk ki konkrét célokat.
Pedig anélkül nem fogunk tudni semerre sem tartani. Aki nem tudja, hová halad, csak hánykolódik a tengeren. Gondoljuk át, hol szeretnénk lenni egy, két, vagy öt év múlva, és tervezzük meg az odavezető lépéseket!
8.- Elveszünk a részletekben.
Túl sokáig tipródunk a részletekben, ezért nem vagyunk képesek meglátni a nagy egészet. Emiatt lehet például, hogy nehezen delegálunk feladatokat, vagy örökösen kifutunk az időből.
(forrás: Marmalade, Kép: blog.biggerbras.com)
