forrás: S.J. / hirado.hu

Ébresszük korábban a a csemetét vagy ne? Mit tehetünk, ha most lesz elsős? Mikor van ok aggodalomra? Praktikus tanácsok szülőknek, hogy könnyen visszaálljanak a „tanévi üzemmódra”.

– Mi volt a suliban?
– Semmi.

Ez az a kérdés, amivel nap mint nap találkozott mindenki gyerekkorában. A válasz többnyire igen rövid és tömör… Felnőttként mégis valószínűleg ugyanúgy felteszi a kérdést gyermekének. A válasz ugyanaz, mint mikor tőlünk kérdezték. Szigeti Ildikó pszichológus szerint nincsenek arra praktikák, hogy bővebb választ sajtoljunk ki a gyerekből. Az „élménybeszámolót” nem lehet és nem is szabad erőltetni. Ha akar és tud, mesél, ha nincs olyan, amit szívesen megosztana a szülőkkel, akkor nem beszél.

Az őszinteség kinyitja a gyereket

Ha a gyerek azt látja otthon, hogy apa és anya nyitottak, megosztják egymással és vele a napi történéseket, akkor természetesnek veszi, hogy az iskolai élményeket is megossza a családdal. Ehhez nyitottság, őszinte, elfogulatlan kíváncsiság kell – emelte Szigeti Ildikó.

Ha a gyerek azt tapasztalja, hogy nem szabad őszintének és közlékenynek lenni, mert szidást kap vagy minősítik emiatt, akkor egy életre megtanulja, hogy a gondokat egyedül kell megoldania, mert nem számíthat senkire.

Ekkor van ok aggodalomra

Több tízezer gyerek most kezdi az első osztályt, új világba csöppennek. Az elsősöknél az ismeretlentől való szorongás csillapítása a legfontosabb, a nagyobbaknál pedig a módszeres visszaszoktatás – mondta el a szakpszichológus.

hirmagazin_2015-08-19_055401
(MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

Az elsősöknél átlagosan két hónap, míg beleszoknak az iskolába. A nyitott, társaságkedvelő gyerekeknél, akik jól viselik a környezetváltozást és keresik a kapcsolatot társaikkal, rövidebb ideig tart. A zárkózott gyerekeknél hosszabb – mondta el tapasztalatait egy esztergomi általános iskola tanítója.

A pszichológus szerint ahány gyerek, annyi ritmus. Vannak, akik napok alatt átállnak a „tanévi üzemmódra”, és vannak, akiknek hetek, netán hónapok kellenek ahhoz, hogy ráhangolódjanak az iskolára. A szülők általában sejtik, hogy csemetéjük mennyire rugalmas, ezért érdemes figyelni, hogy a gyerek saját magához képest milyen gyorsan vagy lassan alkalmazkodik. Aggodalomra akkor van ok, ha az amúgy rugalmas gyerek még október végén is különféle panaszkodik szokatlan testi tünetekre, illetve, ha még akkor is nagy ellenállásba ütközik a reggeli indulás – magyarázta Szigeti Ildikó, tanácsadó szakpszichológus.

Az iskolakezdés nemcsak a gyerekeknek és a szülőknek, hanem a tanároknak is izgalmas. A pedagógusok is átélnek némi nyugtalanságot az évnyitó előtt, mert a tanulói összetétel évről évre változik, az új gyerekekkel új szülőket is „kapnak” a tanárok.

hirmagazin_2015-08-19_055350
(MTI-fotó: Czimbal Gyula)

Tippek az iskolakezdés előtt

Szigeti Ildikó segítségével összeszedtük azokat a tippeket, amelyekkel megkönnyíthetjük, hogy a csemeténkre ne átmenet nélkül zuhanjon az iskolakezdéssel járó testi-lelki teher.

• A legfontosabb, hogy tudatosan és fokozatosan kell a gyereket felkészíteni az iskolakezdésre. Az ismeretlentől, a változástól való félelem ugyanis szorongást okozhat.

• Az ismeretlentől való félelem csökkentésére sok praktika bevethető. Hasznos, ha nyáron sokat beszélgetünk a gyerekkel az iskoláról. Arról, mit és hogyan fognak csinálni, hogy fog telni a napja.

• Ha van rá idő, érdemes többször elsétálni az iskola felé, ez főként az elsősöknél lehet nagyon hasznos szorongásoldó. Érdemes lehet bemenni az épületbe is körülnézni.

• A nagyobbaknál is jó „visszaszoktató” módszer, ha az évnyitó előtt egyre gyakrabban beszélgetünk az iskoláról, az osztálytársakról, a tanárokról. Még az is lehet, hogy a nyári szünet kínálta időbeli távolságnak köszönhetően a gyerek megosztja a szülővel azokat az iskolával kapcsolatos aggodalmait, amelyek év közben megkeserítették az életét.

• Megoszlik a vélemény arról, hogy vajon érdemes-e fokozatosan mind korábban ébreszteni a gyereket a bemelegítésnek. Szigeti Ildikó szerint beszélni kell a gyerekkel arról, hogy bizony korábban kell majd kelni, de a nyári szünetet hagyjuk „kifutni”, engedjük az utolsó napig lustálkodni a csemetét, hogy kipihenten kezdje a tanévet!

• A nagyobbaknál praktikus lehet kicsit beszélgetni arról, hogy mi az, amit nem szeret, amitől tart, ami gondot okoz neki. A nyári szünetben sokkal beszédesebbek a gyerekek, és az iskolai problémáikat is őszintébben el tudják mondani, ha a szülő nyitott és őszinte érdeklődést tanúsít.

hirmagazin_2015-08-19_055330
(MTI-fotó: Balázs Attila)

A pszichológus felhívta rá a figyelmet, nagyon fontos az, hogy a gyerek érezze, a szülők partnerei és nem ellenségei az iskolával kapcsolatos konfliktusaiban. Ha ugyanis a gyerek tudja, hogy a családja mellette áll, az erőt ad neki, megnyugtatja, ezáltal nagyobb és jobb teljesítményre lesz képes.