2015. 06. 25. – 06:20
A közelmúltban több olyan ügyet is felkapott a nyilvánosság, amelyekben kiemelt szerep jutott a nyomozó hatóságokkal együttműködő „nehéz fiúknak”. Ilyen volt például a Portik-ügy. A besúgók általános megítélése negatív, a valóság azonban jóval árnyaltabb. Az informátorok beszervezéséről, a hálózattartásról és a vádalkukról egy egykori felderítő rendőrt kérdezett a hirado.hu.
Kis spicliként kezeli a közfelfogás azt, aki valamilyen információt oszt meg a rendőrséggel. Akár bűnöző, akár nem. Az okokat nem vizsgáljuk. Pedig a sikeres nyomozáshoz elengedhetetlenek az informátorok. Téves az a felfogás, hogy csak „rossz fiúk” szolgáltatnak információt a rendőröknek. Elítélő szavak helyett sok esetben érdemrend járna az informátoroknak – mondta a neve elhallgatását kérő egykori nyomozó a hirado.hu-nak.
Pincér, ruhatáros is lehet informátor
Komoly elemzőmunkával megismerhetők az egyes bűncselekmény-típusok elkövetői. Felderítik, hogy milyen helyekre járnak szórakozni, sportolni. Elit bűnözői körökben például népszerűnek számított egykor a tenisz. Gyakran pincér vagy ruhatáros oszt meg értékes információkat a zsarukkal.
Illusztráció. (MTI-fotó: Balázs Attila)
A nyolcvanas években sok lengyel állampolgár jött Magyarországra, hogy elkerüljék a katonaságot, és többen vetemedtek betöréses lopásra. A lengyelekről köztudott, hogy mélyen vallásosak, még ha bűncselekményre kényszerülnek is. Fel lehetett térképezni, hogy mely templomokba járnak, és a környéken kit érdemes megkérdezni – oszt meg egy másik példát is a szakértő.
Hasznos informátor lehet egy utcalány
Azért vetjük meg a spicliket, mert árulónak tarjuk őket, vagy azt gondoljuk róluk, hogy bűnt követtek el, mégis megússzák. A nyomozóhatóságok viszont mérlegelik, hogy a bűnüldözés vagy a nemzetbiztonság érdekében minek van nagyobb jelentősége: annak hogy a törvény elé állítsák a bűnözőt vagy annak, hogy a tőle megszerzett információk hozzásegítsék őket nagyobb súlyú bűncselekmények, esetleg egy bűnszervezet felsőbb köreinek felderítéséhez. Ilyenkor jön a vádalku.
A prostituáltakból történő hálózatépítés jó példa erre. Bár negatív az örömlányok és a szolgáltatásaikat igénybe vevők megítélése, a prostitúció kisebb társadalmi kockázattal jár, mint egy több milliárdos brókercsalás. Felderítés szempontjából a lányok rendkívül értékes adatokat szolgáltathatnak, nem is elsősorban az őket futtatókról, hanem a bűnözi körökből kikerülő vendégeikről.
Nevelik a besúgókat és törődnek velük
Egy felderítéssel foglalkozó, tapasztalt rendőr körülbelül 8-10 informátori hálózatot tud egyszerre kezelni. A rendőr egyedi viszonyt alakít ki informátoraival. Ennek része a többi között egyfajta nevelés, törődés is. „A beszervezett lányok esetében egy-egy találkozó körülbelül három órán át tartott. Ebből két óra a lányok lelkével való törődésre ment el. Nincs ebben semmi meglepő, ha tudjuk, hogy a lányokat lelki értelemben általában semmibe vették” – emlékezett vissza a szakember.
„Olyan eset is előfordult, amikor egy kapcsolatom elkezdett feltűnősködni. Drága autót vett, szórta a pénzt. Próbáltam rá hatni, hogy álljon le, már csak azért is, mert a bűnszervezetben is ki fogják nézni és kevésbé értékes információkkal fog szolgálni. Senki sem pótolhatatlan, mondtam neki” – idézi fel egy másik történetet. A figyelmeztetés nem hatott, végül egy kisebb súlyú cselekményért kapott másfél évet, a felderítő rendőr pedig nem avatkozott közbe annál a rendőri egységnél, amely lekapcsolta az emberét.
Mindenki tudja róla, hogy alvilági figura, mégsem viszi el a rendőrség
Az alkunál nemcsak a vád ejtése jöhet számításba. Egy komolyabb bűncselekmény gyanúsítottjánál lehet enyhítés, hogy kevesebb évet kell leülnie, vagy jobban hangzik számára a kedvezőbb börtönkörülmények felajánlása. Az egykori rendőr szerint az is igaz, hogy bizonyos vádalkuk esetében az ár-érték arány nem mindig a legmegfelelőbb.
Illusztráció. (MTI-fotó: Oláh Tibor)
Sok városban előfordul, hogy mindenki tudja valakiről, milyen alvilági dolgokkal foglalkozik, és besúgónak könyvelik el, mert azt látják, hogy a rendőrség nem lép fel ellene. A szakértő szerint a sok esetben legendává felturbózott beszámolók gyakran túlzóak, és a közvélemény nem ismerheti a nyomozók szempontjait. „A rendőrség mérlegelheti, hogy kivár, és esetleg magasabb polcon lévő személyeket csíphet el, vagy az is lehet, hogy nem áll még rendelkezésre elegendő bizonyíték ellene” – teszi hozzá.
Sértődött vagy megbukott bandatagokat keresnek
A közvélemény úgy tartja, hogy a rendőrök általában a legkönnyebb utat választják és egyszerűen pénzért vesznek információt. Ezt látjuk a filmekben. A valóság ugyanakkor az, hogy aprólékos és időigényes felderítés során térképezik fel azokat a személyeket, akik alkalmasak lehetnek a hírigények kiszolgálására.
Illusztráció. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az együttműködés alapja lehet az anyagi vagy egyéb előnyökért cserébe történő adatszolgáltatás, illetve az ún. terhelő adatok alapján megvalósított beszervezés, vagyis amikor a rendőrök szemet hunynak egy kisebb bűncselekmény felett, hogy hasznos információt húzzanak ki valakiből. Nagyon ritka, de előfordul, hogy az informátor lojalitásból magától keresi fel a rendőrséget.
A beszervezettek háttere sokféle. A rendőrök a periférikus személyeket keresik egy bűnszervezetben, olyanokat, akiket társaik semmibe vesznek. A sértődöttség is jó motiváció, hogy valakit együttműködésre bírjanak. Az is alkalmas kiindulópont lehet, ha megbukik egy rábízott feladattal és félreállították a bandában – mutat rá a szakértő.
Túl gyorsan változik a világ, hogy a rendőrség ne „alkalmazzon” informátorokat
A beszervezésre azért is van feltétlenül szüksége a nyomozóhatóságoknak, mert gyorsan változnak az intellektuális, gazdasági típusú cselekmények, így a rendőrségnek folyamatosan képben kell lennie.
„Amikor arról hallunk, hogy csökkent az autólopások száma, akkor nemcsak az történt, hogy a rendőrség sikeresen lekapcsolt több bandát. Jövedelmezőbb lett vagy egyszerűbben tisztára mosható az illegálisan szerzett vagyon például piramisjátékokkal, biztosítási csalásokkal. Aztán ahogy a gazdasági válság begyűrűzött, és az embereknek kevesebb lett a pénzük, úgy ezek a bűncselekmények is vesztettek vonzerejükből.”
Az informátorok által megosztott hírek sok esetben azért elengedhetetlenek, mert az adott cselekmény elkövetése rendkívül gyors. „Egy olajszőkítéssel foglalkozó banda Ausztriában megtankol pár tartályt, papíron Romániába szállítja, de Magyarországon engedik le a tartalmukat. Még egy nap sem kell, hogy a tartálykocsikat is eladják, és ha nincs tettenérés, akkor a bizonyítás lehetetlen lenne” – fejezi be a beszélgetést az egykori rendőr.
