Egyre növekszik azon bizonyítékok száma, miszerint a szülői dohányzás negatívan befolyásolja a gyermekek későbbi szív- és érrendszeri állapotát. A korai életkorban elszenvedett passzív dohányzás alapvetően befolyásolhatja a várható életkilátásokat. Costan Magnussen és a Tasman Egyetem munkatársai nemzetközi együttműködés keretein belül öt finn városra kiterjedve tanulmányozták, hogy mely, a korai életben számottevő faktorok befolyásolják a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását hosszabb távon. Ehhez 1980 és 1983 között gyűjtöttek adatokat a szülők dohányzását illetően, 2001-ben és 2007-ben pedig összevették a nyaki verőerekről készült ultrahangos képekkel
A gyermekkorban eltett vérmintákból 2014-ben kimutatták a nikotin egyik anyagcsere-termékének, a kotinin szintjét, így következtettek a passzív dohányzás mértékére. A kutatók azt találták, hogy amennyiben egyik szülő sem dohányzott, a minták 84 százalékában nem lehetett detektálni a kotinint, egy szülő dohányzása mellet ez az arány 62 százalékosnak bizonyult, míg két dohányzó szülő esetén csupán a gyermekek 43 százalékában nem volt jele a terhelésnek. A kutatók statisztikailag súlyozott elemzése felfedte, hogy az érelmeszesedést mutató plakkok jelenléte a nyaki verőereken 1,7-szeres volt azoknál, akik gyermekkorukban dohányfüstnek voltak kitéve.
Forrás:noinetcafe.
