A szülési szabadságot, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot követő időszakban a teljes munkaidő vállalása nem mindig kivitelezhető a szülő számára.
A gyermek(ek) logisztikája sem teszi jellemzően lehetővé, hogy már reggel nyolctól a szülő dolgozni kezdjen, illetve 16–17 óráig akár bent is maradjon. A cikkünkben végigvesszük, hogy milyen lehetőségei vannak a szülőnek munkaidő és az ehhez kapcsolódó kedvezmények tekintetében, külön figyelemmel a részmunkaidős foglalkoztatásra.
A szülési szabadság jellemzően egybeesik a csecsemőgondozási díj időszakával, amely idő alatt keresőtevékenység nem folytatható. Amennyiben az anya úgy dönt, hogy mégis dolgozni szeretne munkahelyén, akkor ezt megteheti, a csed mint ellátás azonban nem fog járni neki. Amennyiben a visszamenetelkor a kisgyermekes anya még szoptatja gyermekét, szoptatásra tekintettel munkaidő-kedvezményben részesülhet (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [Mt.]):
„55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:
[…]
e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,”
Azok a szülők, akik műszakokban dolgoznak, pihenőnapjukat jellemzően nem hétvégén kapják meg, és sokszor nincs egymást követő pihenőnapjuk, így külön paragrafus rendelkezik a védelmükről, miután kisgyermekes szülőkké váltak.
A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig (Mt. 113. §):
♦ egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
♦ a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
♦ rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
♦ munkavállaló számára éjszakai munka nem rendelhető el.
