A szigetországban szinte mindennaposak a kisebb földrengések, évente átlagosan 1500 alkalmat regisztrálnak.
Ezek nagy része azonban olyan gyenge, hogy az ott lakók tudomást sem vesznek róluk. A 2011-ben bekövetkezett 9-es erősségű földrengés és az általa előidézett szökőár óta tovább folytak a kutatások, melyek segítségével arra derítettek fényt, hogy 2050-ig egy nagy erejű földrengés rázza meg Tokió térségét.
Az előrejelzések alapján bármikor egy 7-8-as magnitúdójú földrengés következhet be Tokió környékén. A japán kormány földrengéskutatási bizottsága szerint a rengés a Csendes-óceánban futó Japán-árok mentén várható, ahonnan a 2011-es rengés is kiindult. Habár a bizottság szerint arra, hogy egy 9-es erősségű földrengés bekövetkezzen, nulla százalék az esély, a 8-as szinthez közelítő katasztrófára hetvenszázalékos esély van.
Ezt észben tartva, minden japán otthonban elő van készítve egy vagy több vészhelyzeti hátizsák, amelyben minden túléléshez szükséges kellék, többek közt palackos víz, konzervek, porálarc és gyógyszerek vannak összekészítve. Ha otthon ér a katasztrófa, a rengés végét helyben, egy asztal vagy pult alá húzódva kell megvárni, szabadban pedig távol kell maradni az épületektől, autóktól, kerítésektől, és minél gyorsabban az óvóhelyekre kell húzódni, amelyekből rengeteget építettek városszerte.
Nagy erősségű rengés esetén azonnal leállnak a vonatok és metrók,
melyeket csak akkor szabad elhagyni, ha arra a vasúti személyzet engedélyt ad. A mozgólépcsők működése szintén leáll, csakúgy, mint a lifteké, amelyek egy része még arra is be van programozva, hogy a legközelebb eső szintnél kinyissa azt ajtaját, hogy az emberek időben elhagyhassák. Az otthon tartózkodóknak a robbanás miatt sem kell aggódniuk, mert a gázszolgáltató automatikusan elzárja az adott területen a gázt.
Habár a szigetország lakói úgy tűnik, fel vannak készülve egy esetleges katasztrófára, rengeteg turista is látogat Honsú szigetére, amely a legveszélyeztetettebb terület. A tokiói nyári olimpiára az előzetes felmérések szerint akár 600 ezer látogató is érkezhet, akiknek a biztonságáról gondoskodni kell.
Az olimpia helyszíneit is felkészítették
A tornaversenyek helyszínét biztosító Ariake arénában decemberben tartottak egy földrengés-szimulációt, melynek során 7,3-es erősségű rengést szimuláltak. Az akcióban részt vevő mentősök, tűzoltók, rendőrök és az önvédelmi erők tagjai remekül együttműködtek és „kimenekítették” az embereket a helyszínről az előírásoknak megfelelően.
A legtöbb szurkolót befogadó Ariake arénát és a Tokyo Aquatics Centre épületét – mely az úszás, műúszás és a műugrás versenyszámainak ad otthont – egyébként
speciális rengéscsillapító technológia felhasználásával tervezték,
amelyek hozzájárulnak a szeizmikus rengések terjedésének mérsékléséhez, valamint csökkentik az épületek károsodásának esélyét földrengés esetén.
A rengéscsillapító technológiát Japánban számos létesítményben alkalmazzák, például a tokiói pályaudvaron is.
Applikációk is segítenek
Katasztrófa esetére már többféle telefonos applikációt kifejlesztettek, amelyek akár életet is menthetnek. Az alkalmazások nemcsak a japánok, hanem a turisták részére is rendelkezésre állnak több nyelven, és azonnali információkat küldenek egy esetleges földrengésről (és más természeti katasztrófáról).
A programok általában internet nélkül is működnek, biztosítanak térképet, egyesek kijelzik, hol találni legközelebb óvóhelyet, kórházat, defibrillátort vagy ivóvízforrást.
Hirado, Hirmagazin.eu