Az ünnepek a legtöbbünk tudatában az egymással töltött minőségi időről, a rég nem látott családtagokkal való találkozásról és persze a finomabbnál finomabb ételekről szólnak, az elmúlt években azonban sok otthonba egy nem várt vendég is beférkőzött: a közösségi média – írja az index.hu
De mennyire alakította át az ünnepeinket az okostelefonok adta temérdek lehetőség, és milyen negatív vagy éppen pozitív dolgokat köszönhetünk ezeknek a platformoknak? A válaszokat Dr. Zelena Andrással, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezető egyetemi docensével, közösségimédia- és magatartástudós szakértővel kerestük.
Talán még sokan emlékszünk azokra az időkre, amikor a karácsony és az ünnepi időszak valóban az egymásra hangolódásról és a bensőséges családi összejövetelekről szólt. Ráadásul az okostelefonjaink előtt nem is arról szólt az egész decemberünk, hogy a közösségi oldalakon azt lestük minden egyes pillanatban, hogy mások hogyan ünnepelnek, mit adnak és kapnak ajándékba, milyen színűre díszítik fel a karácsonyfájukat, vagy milyen megható képeket készítenek a szeretteikkel.
Természetesen valótlanság lenne azt állítani, hogy a közösségi oldalak alapvetően is ismeretes árnyoldalai és az okostelefonunktól való függőségünk mellett ne találhatnánk temérdek előnyt is ezen platformok és az ünnepek viszonylatában – hiszen a világ másik oldalán lévő rokonnal is vacsorázhatunk együtt egy videóhívásnak köszönhetően –, az viszont talán mindenki számára észrevehető, hogy ezek az új trendek megváltoztatták az ünnepeink képét, még ha nem is feltétlenül gyökeresen.
A közösségi média felületein és az okostelefonjainkon való lógás mértéke, ahogyan a hétköznapokban, úgy az ünnepnapok alatt sem feltétlenül változik, sőt a különböző platformok egyenesen már a karácsonyi készülődés és ünnep szerves részeinek tekinthetők.
A közösségi média platformjai ma már felülreprezentáltak az életünkben. Gondoljunk akár a Facebookra, akár az Instagramra vagy a TikTokra, amelyen nagyon magas a fiataloknak az előfordulási aránya, ezért náluk a képernyőidő is radikálisan magas a napi bontást nézve. Az idősebbeknél ugyanez figyelhető meg a Facebooknál. Ez a fajta közösségi médiától való függés az ünnepek kapcsán is észlelhető, a karácsonyi készülődés ilyenkor valósággal elárasztja a platformokat, a gyertyagyújtás, a Mikulásnak kikészített csizmák, az ünnepi előkészületek mind-mind az ünnep részeinek közösségi médiában való megosztását generálják, sőt van, hogy csak emiatt történnek meg egyes események
– magyarázta a jelenséget az Indexnek Dr. Zelena András, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. A szakember szerint mindez amiatt lehet, mert ezeken a felületeken mindenki szeretné a legjobb oldalát, egy idealizált képet mutatni, ám ez a homlokzat a legtöbb esetben nem vagy csak részben fedi az egyén valódi életvitelét és személyiségét.
Dr. Zelena András
Fotó: Szabó Réka / Index
„Ezek a felhasználók gyakorlatilag tovább rendezgetik az Instagram- vagy a TikTok-bejelentkezéshez a hátteret, mint amennyi ideig a lakásukat díszítik fel az ünnepre. Ez a homlokzattal és az idealizált énképpel függ össze, ami azt jelenti, hogy mindenki szeretne egy idillibb, előnyösebb képet mutatni magáról, mindenki szeretné, ha jól megretusált, aprólékos műgonddal megkonstruált videós bejelentkezések és képek jelennének meg róla.
Ha egy kutatásban megkérdezzük az embereket, hogy munkatársaikat, ismerőseiket beengednék-e a lakásuk bizonyos szegletébe, akkor azt a választ kapjuk, hogy nem. Ellenben az adventi koszorú asztalon megkomponált képe mögött van olyan, akinek a lakása jelentős része látszik, így valójában ez már nem is annyira egy személyes intim terület, elmosódik ez a határvonal
– vélekedett.
A nomofóbia és a FOMO-érzés írhatja felül a megszokott ünnepi menetet
Az ünnepi menet minden családban más és más, azonban a legtöbb helyen a szentestén a fa mellé gyűlő, ajándékot bontogató, helyenként dalokat éneklő családtagok az ideálisnak tartott életkép szerint nem a telefonjukat nyomkodják, miközben a kis unoka az első kisautóját bontogatja, vagy akkor, amikor a napokig készült karácsonyi menü az asztalra kerül. A nomofóbia, azaz a telefonunktól való függés és a FOMO, azaz a kimaradástól való félelem azonban nagyban megnehezítheti azt, hogy megszokásból, valódi függőként ne a telefonunk nyomkodásán és a közösségi oldalak görgetésén járjon az eszünk ezeken a meghitt estéken is.
A viselkedéses függőségek közé tartozik a nomofóbia, tehát hasonló a tünetegyüttese és a diagnosztikus képe is, mint bármely más szenvedélybetegségnek, függőségnek. Emiatt az offline töltött idő nagyon fontos lehet, amit minden család és egyén másként von be az életébe, így az ünnepekbe is
– világított rá Dr. Zelena András.
Az offline idő beiktatása és az ünnepi rendszer kialakítása nagyban múlik a szülők szabályain és azon is, hogy alapvetően milyen előírásokat követnek a családtagok a hétköznapokban az okostelefonjaikkal kapcsolatban – például, hogy a vacsoraasztalnál megengedett-e a telefon használata, vagy sem, vagy beszélgetés közben nyomkodják-e a telefonjukat a szülők, vagy sem.
„Vannak olyan családok, ahol az étkezőasztalnál nem telefonoznak, és olyanok is, amelyek már a gyerekeket is úgy nevelik, hogy vannak olyan időszakok a nap során, amikor strukturált körülmények között nézhetnek mesét, és van, amikor nem. Azt gondolom, hogy a karácsonyi ünnepkör is ilyen. Egy nagyobb családi rendezvényen nem ördögtől való megbeszélni a felnőtteknek azt, hogy hogyan mutatunk példát a gyerekeknek az okostelefon-használatban.
NEM AZ A LEGFONTOSABB, HOGY MINDEN PILLANATOT MEGÖRÖKÍTSÜNK ÉS POSZTOLJUNK, HANEM AZ, HOGY MEGÉLJÜK AZ ÜNNEPET”
– hangzott el a témakör talán egyik legfontosabb mondata a szakember szájából, majd hozzátette, ez olyan, mint az, hogy oda kell figyelni a munka és magánélet egyensúlyára is, ami miatt a munkahelyi e-maileket sem nézegetjük a szabadságunk alatt vagy este, a munkaidő után.
Nagy a szülők felelőssége, nem csak az influenszerek árulják a hamis idillt
Ebben viszont hatalmas felelősség hárul a szülőkre, a tanárokra és a véleményvezérekre is, akiknek a jó példát, a felelősségteljes közösségimédia-felhasználást kellene sulykolniuk a fiatalok irányába. Ennek ellenére nem feltétlenül csak a sokszor démonizált influenszerek azok, akik olyan homlokzatot mutatnak, ami távol áll a hétköznapi valóságtól.
„A pedagógusoknak és a szülőknek is rendkívül nagy szerepe van. Azzal találkozom a kutatások során a nemzetközi szakirodalomban és a hazai vizsgálatok esetében is, hogy a fiatalok nagy része tudja szelektálni, hogy mi az a homlokzat, amit lát, és mi a valós tartalom. Aki ezzel nem tud mit kezdeni, annak némi iránymutatásra van szüksége, és ezt egyébként médiatanárok, középiskolai tanárok, szülők is strukturált keretek között megtehetik.”
Emellett fontos minden szülőnek beszélnie arról a tinikkel, hogy influenszerek, véleményvezérek milyen anyagi vagy egyéb motivációval készíthetnek tartalmakat. Lehet, hogy nem leszek ezzel népszerű, de a fotóstúdió által megkomponált tucatháttérrel, egyenfarmerban, fehér pólóban, ingben, kandalló előtt fotózkodó, aztán fotós által agyonretusált családi képek nagyjából ugyanezt a véleményvezéreknél elítélt idillt árulják, de a retusált, díszletben készült családi képekért sokan fizetnek is. Eszerint nem is tennék nagyon éles különbséget a többségi társadalom fotóstúdióban pózoló családjai és az influenszerek megbélyegzett tevékenysége között
– fogalmazta meg sarkos véleményét a pszichológus.
Ha már influenszerek, az ünnepek kapcsán a másik, részükről sokszor közzétett tartalom az őket elárasztó, értékes ajándékkupacról szól, ami szintén beárnyékolhatja egyesek karácsonyát – azaz az előtte otthon értékelt ünnepi hangulatot rombolhatja az, hogy nyilvánvalóan a legtöbb háztartásban nem luxusnyaralás, milliós aranyékszer és óra vagy éppen kocsikulcs lapul a fa alatt.
Nagyon sok családnál már a kézzel készített ajándékok vagy a csomagolásmentesség tudatos használatát is érzékelhetjük az ajándékozásra fordított összegtől teljesen függetlenül. Ez is a szülői attitűdnek a része, és nagyon fontos, hogy megtanítsuk a felnövekvő generációt arra, hogy nem feltétlenül az anyagi értékek azok, amik fontosak karácsonykor. Persze tudom, hogy az üzenőfalunkon ez jön szembe, és azt látjuk, hogy mennyien sokcsillagos wellness-szállodában töltik az ünnepet, gyönyörű szép és magas mindenkinek a karácsonyfája, és hatalmas ajándékokat vagy nagyon drága ékszereket meg autókulcsokat vesz ki a karácsonyfa alól, de ez egy hamis kép. Emiatt nagyon fontos a nevelés és a példamutatás, hiszen a gyerekek mintakövetők. Hogyha azt látják, hogy az egyedülálló idős, szomszéd néninek átviszünk egy tál sütit szenteste, akkor azt tartják követendőnek, nem pedig azt, hogy a plázákban ajándékvásárlással kell tölteni az utolsó órákat is, s fotókat kell filterezni a karácsonyi halászlé mellett
– vélekedett a szakember, aki emiatt is tartja jó iránynak, amit a december 24-i boltzárral több üzlet is meglépett.
Megváltoztak az ünnepek, de van jó hozadéka is a közösségi médiának
Az egyéni esetek kapcsán minden bizonnyal a végtelenségig lehetne sorolni a közösségi média hétköznapokra és az ünnepekre, családi összejöveteleinkre gyakorolt hatását, azonban a digitális eszközök térnyerésével nem feltétlenül változtak meg az ünnepeink, csak a korábbi trendek tolódtak át más színtérre.
Hasonló jelenség korábban is volt, ugyanis a 24 és 36 kockás filmeket mindenki előhívatta, így az albumban ott volt a puszival, az öleléssel, a karácsonyfával és az ajándékokkal készített kép ugyanúgy. A digitális platformok térnyerésével ez a folyamat lehetővé tette, hogy ne csak a közeli ismerősök lássák a fotóalbumot, hanem a 20 évvel ezelőtt látott, távol élő rokon is. Ahogyan most, akkor is mindenki szeretett volna jobb színben feltűnni az ismerősei előtt. Ez egy nagyon érdekes jelenség, de én magam nem törnék radikálisan pálcát a fejünk fölött a közösségi média miatt
– magyarázta a hasonlóságokat.
Fotó: Benjamin Nolte / picture alliance / Getty Images
Olyannyira nem érdemes a közösségi platformok máglyára dobásán agyalni, hogy azok pozitív hatásai sok esetben túlnövik a fentebb említett hátrányokat és veszélyeket, ugyanis ahogyan a nevében is benne van, egy közösségről van szó, ami sokaknak a valóságban nem adatik meg. Karácsonykor pedig, amikor mindenki a szeretteivel ünnepel, ez különösen fájó lehet, a social media azonban enyhítheti a magány érzését.
„Rengetegen töltik magányosan az ünnepeket, a jelenség pedig a karácsonyi reklámokban is tetten érhető, a multinacionális cégek reklámjait elemezve is azt látjuk, hogy ez a magány jelentős. Ilyenkor a krízisvonalak és a lelki segélyt nyújtó telefonközpontok terheltsége nagyon magas, mert nagyon sokan töltik egyedül az ünnepeket, ami miatt sajnos megnő a szuicidumok előfordulása is ebben az időszakban. A közösségi média azonban enyhítheti ezt az érzést. Gondoljunk csak arra, hogy régen levél vagy fax útján lehetett csak üzenetet eljuttatni másokhoz, ma már viszont mindenki zsebében ott lapul az a kamerás okostelefon, amivel valós időben láthatjuk és hallhatjuk egymást” – emelte ki Dr. Zelena András. Az egyetemi docens hozzátette, a platformok különböző fórumai és csoportjai szinte mindenki számára megadják a lehetőséget arra, hogy olyan emberekkel beszéljen, vitassa meg problémáit, akik hasonló nehézségekkel küzdenek.
A közösségi média sokszor valós közösséget teremt és épít. Az Angyalok szülei csoportban például gyermeküket gyászoló szülők vannak, akik az első, gyermekük nélkül töltött karácsonyt például a sorstársaikkal vészelhetik át, de vannak különböző, nyugdíjasokat és özvegyeket tömörítő csoportok is, de a Londoni magyarok csoportot talán többen ismerik. Nagyon támogató, szupportív jellege van a pszichológiában és kiváltképp a társas kapcsolatokban annak, hogyha az ember ilyen csoportnak a tagja, ahol sorstársak tudnak segíteni és irányt, segítséget nyújtani vagy éppen segítséget kérni
– mondta.
(Borítókép: Budapesti karácsonyi vásár. Fotó: Szirtesi László / Getty Images)
Forrás – LENDVAI ANDRÁS újságíró
