forrás: WRI/Hirado.hu
Magyarország azon kevés államok közé tartozik, amelyek bebizonyították az elmúlt 15 évben, hogy a CO2-kibocsátás csökkentése miatt nem kell lemondani a gazdasági növekedésről.
Ahogy a párizsi klímamegállapodás nyomán egy új gazdasági rend felé mozdulnak a világ országai, sokakban felmerül a kérdés: összeegyeztethető-e a növekedés a klímavédelemmel, az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésével.
Bár a választ illetően közel sem értenek egyet a közgazdászok, tény, hogy az elmúlt két évben stagnált, sőt kicsit csökkent a globális CO2-kibocsátás, miközben a világ GDP-je nőtt.
Az egyik vezető nemzetközi zöld lobbiszervezet az elmúlt 15 éve statisztikáit elemezve meg is kereste azokat az államokat, amelyek sikeresen oldották fel a látszólagos ellentétet.
A természeti erőforrások kutatásával foglalkozó World Resource Institute (WRI) napokban publikált tanulmányában 21 olyan országot sorolt fel, ahol 2000 óta úgy bővült a gazdaság, hogy közben csökkent a CO2 kibocsátás.
Ezek között szerepel Magyarország is, ráadásul igen látványos mérleggel; hazánkban a GDP 29 százalékkal nőtt, míg a kibocsátás 24 százalékkal csökkent.
Érdemes megjegyezni, hogy nem a szokásos 1990-es bázisévhez viszonyítottak, így ezt a mérést a rendszerváltáskor lebontott ipar teljesítménye nem befolyásolta.
Ez önmagában nagy teljesítmény, ráadásul megdönti azt a sokat emlegetett tételt, hogy a keleti blokk országai csak azért teljesítenek jól az ilyen összevetésekben, mert összeomlott a szocialista nehézipar a kilencvenes években.
Az adatsorból az is kitűnik, hogy a magyar ipar csupán 2 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, tehát egyértelmű, hogy jóval hatékonyabban használjuk fel az energiát, mint korábban.
A képet árnyalja, hogy az ország áramimportja nőtt az elmúlt öt évben, emellett magyar vállalatok Ázsiába szerveznek ki termelést, de ezzel együtt is érdemi a kibocsátás-csökkenés.
Ezt erősíti meg egy német civil szervezetnek a párizsi klímacsúcson tavaly decemberben kiadott értékelése is, amiben a „klímateljesítmény” alapján Magyarországot a világ 14. legjobbjaként említik.
Magyarország tehát egy meglehetősen klímabarát „zöld pályán” halad, ami nemcsak másoknak, de saját magunknak is követendő példa lehet.
Tavaly ugyanis valószínűleg megtört a 2000 óta tartó trend, és bár pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, szinte biztosan nőtt a szén-dioxid kibocsátás. Ennek egyik oka a tartósan olcsó üzemanyag, ami miatt soha nem látott magasságokban szárnyal a benzin és gázolajfogyasztás.
A GDP-jét a CO2-kibocsátás visszaszorítása mellett is gyarapító további 20 ország között találjuk a legtöbb kelet-európai államot, továbbá az USA-t, az Egyesült Királyságot és egyedüli ázsiaiként Üzbegisztánt.
Szén-dioxid egyenértékben kifejezve Magyarország éves üvegházhatású gázkibocsátása 45 millió tonna, ez Kína két napi teljesítményének felel meg.