A magyar méhészek mindösszesen egy százaléka foglalkozik a munkaigényes propolisszal, méhpempővel, virágporral vagy méhkenyérrel.
A megkérdezett szakemberek szerint az előbb sorakoztatott kaptártermékekben sok kedvező tulajdonság rejlik, s mint megtudtuk, szakmai berkeken belül van is egyfajta törekvés a hazai népszerűsítésükre vonatkozóan.
A méhészeti termékek többségénél azonban korlátozottak az előállítási lehetőségek, ráadásul nagy tudást és sok munkát igényel a méhészek részéről is, nem véletlenül magasak a piaci árak. Az itthon megtermelt virágpor jelentős része például hűtőkamionokban hagyja el az országot Nyugat-Európa felé.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint még bőven van fejlődési lehetőség a propolisz, a méhpempő, a méhkenyér, illetve a virágpor piacán, hiszen az emberek egyre inkább előnyben részesítik a természetes termékeket a mesterséges anyagokkal szemben. A szakmai szervezet vezetője az Agrárszektornak elmondta: a magyar méhészet egészének tükrében az előbbi termékek piaca csekély, a mintegy 20 ezer magyar méhész körülbelül egy százaléka gyűjti, dolgozza fel, illetve értékesíti valamelyik méhészeti terméket a méztermelés mellett. A szóban forgó termékek közül legtöbben a virágporral foglalkoznak, habár az itthon megtermelt virágpor több mint felét így is Nyugat-Európába exportálják, ott nagyobb rá a vásárlói igény. Ugyanakkor magyar szakmai berkeken belül is egyre többet népszerűsítik a propoliszt, a méhkenyeret, a méhpempőt, illetve a virágport is.
Az OMME elnöke szerint bár méhészeti melléktermék gyűjtőnév alatt szerepelnek, jó értelemben veszik a megfogalmazást, hiszen a kaptártermékek kedvező hatással lehetnek az emberi szervezetre. A legtöbb méhészeti standról azonban hiányoznak. Azért is magas a termékek ára, mert nagy munkával lehet kinyerni őket. A méhkenyér például a méhek óriási munkája révén, a lép sejtjeiben érlelődik, s az onnan történő kiszedése is jelentős feladat. A méhpempő szintén szezonális termék, két hónapra koncentrálódik, nagy szakértelmet igényel mire a vásárló elé kerülhet. Bross Péter úgy véli: a szakma részéről megvalósuló marketingmunka ellenére sem biztos, hogy a jövőben többen foglalkoznak majd ezekkel a termékekkel, mert nem csak munkaigényes és szakértelmet követel, hanem az előállításuk is korlátozott. Propoliszból például évente maximum 25 dekagramm gyűjthető be egy méhcsaládról, ezért sok méhész neki sem áll a feladatnak. Ezzel szemben mézből akár száz kilogramm is kitermelhető családonként, a méhész ügyességétől és a külső körülményektől függően természetesen. Akad ugyanakkor néhány olyan méhész, aki a jövedelme jelentős részét a mézen kívüli kaptártermékekből szerzi.
Egy sikeres vállalkozó mintegy húsz éve méhészkedik, egy ideje a somogyvámosi Krisna-völgyben tevékenykedik. Elmondta, propoliszt, virágport és méhkenyeret is gyűjtenek, méhpempővel azonban nem foglalkoznak. Belgyógyász feleségével Magyarországon az elsők között készítettek gyógynövényekkel kevert mézeket – tudtuk meg a szakembertől. A méhésznek nemzetközi viszonylatban is van rálátása a kaptártermékek piacára, hiszen néhány esztendőn keresztül Németországban is értékesített, ahol mintegy 60 féle terméket, köztük propolisz tinktúrát, propoliszos fogkrémet, mézes sampont, szappanokat, kenőcsöket, gyógynövénnyel ízesített mézeket árult. A méhész szerint minél több mézes termék van az asztalon, annál inkább bizalmat ébreszt a vásárlóban. Úgy véli: a bizalmi termék alapja, hogy a vevő probléma esetén is felkeresheti az árust.
A Krisna-völgyi szakember hisz a méhészeti termékek erejében, éppen ezért fejlesztik a tevékenységüket – közölte. A jövőben apiterápiával, méhészeti termékekkel való kezeléssel is szeretnének foglalkozni orvos feleségével. Mint mondta, folyamatban van Krisna-völgyben egy új méhészet létrehozása, jelenleg az engedélyezési terveknél tartanak, a nyitást pedig a 2024-es esztendőre tervezik. Többek között méhszúrásos terápia, kaptárlevegős inhalálás, illetve légfürdő megvalósítását tervezik, melyhez az egészségügyi hatóság engedélyét is megkérik.
A Magyar Apiterápiás Társaság elnöke természetgyógyászként használja fel többek között a propoliszt és a méhpempőt, betegek kezelésével foglalkozik. A propoliszt például csepp formájában alkalmazza, tapasztalatai szerint jó gyulladáscsökkentő hatása van.
Habár a fogorvosi vizsgálat nem kerülhető meg csupán a propoliszos kezeléssel, ám egy begyulladt fog okozta, hirtelen jelentkező fájdalmon például enyhíthet a szóban forgó kaptártermék megfelelő alkalmazása.
Nem egy gyermeknél fülfájás esetén is bevált a propoliszos kezelés, eredményesen csillapította a fájdalmat és a gyulladást – tudtuk meg a természetgyógyásztól.
A szakember tapasztalatai szerint bizonyos bajokon a méhpempő is segíthet, többek között roboráló, erősítő hatása van. Utóbbi felhasználása révén idősebb betegeknél tapasztalt jelentős fokú élénkülést.
Címlapkép: Getty Images
