Forrás: M1 – Ma reggel | 2015. 01. 20. 12:01:27
Önkorrekció keretében minél több gesztust tesznek a cégek az autóhiteles ügyfeleknek, annál inkább megmarad a bizalom irántuk – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Megemlítette, hogy ha az állam „beavatkozik” a fogyasztási hitelekbe, akkor erre a legjobb pozíció a mediátori.
Indokoltnak és helyesnek nevezte az árfolyamkockázat kivezetését a lakossági jelzálog-hitelezési piacról Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az elszámolás az autó- és fogyasztási hitelesek terheit is enyhíti. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az autó- és fogyasztási hitellel rendelkezőket a törvények ugyan nem mentesítették az árfolyamkockázattól, de az elszámolás során, azaz a fair bank törvény szerint, ők is átlagosan 25 százalékos könnyítésben részesülnek – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azt mondta: nemcsak a jogalkotó, hanem a Kúria és az Alkotmánybíróság is prioritásként kezelte, hogy a jelzálogalapú hiteleknél senki se veszítse el a feje fölül a lakóingatlanát. Ehhez képest a sorban következő a fogyasztási hitelek és az autóhitelek, melyek általában kisebb hitelösszeget és rövidebb futamidőt érintenek. Lényeges, hogy a Kúria jogegységi határozata is fogyasztói kölcsönszerződésnek tekinti a gépjárműhiteleket, ezért az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelenségéből fakadó jogkövetkezmények ezeket a szerződéseket is érintik, magyarán az elszámolás következtében időarányosan csökkenni fog a kölcsön mértéke, és ez ebben az évben már eldől – hívta fel a figyelmet.
Van a gépjárműhiteleknek egy pikantériája. Lelepleződött, hogy számos ilyen jellegű kölcsönszerződést nem az arra jogosultak kötöttek meg – említette meg.
Kiemelte azt is: a Kúria kimondta határozatában, hogy az árfolyamkockázat körében is van az ügyfélnek akkor igényérvényesítési lehetősége, ha bizonyítja, hogy a tájékoztatás nem volt megfelelő. Nemcsak a magyar Kúria, hanem az Európai Unió bírósága is azt mondja, az ilyen esetben nem „tájékoztatásnak”, hanem „felvilágosításnak” kell megtörténnie.
A svájci árfolyamküszöb eltörlésénél is láthatjuk, vannak olyan külső körülmények, amelyek igenis befolyásolják a törlesztőrészletet. Ezért lett volna akkor tisztességes minden devizaalapú szerződés, ha saját maga épít be egy árfolyamgátat a szerződésbe, ehhez azonban még mindig nincs késő, ezt meglépheti minden pénzügyi intézmény. Ráadásul az árfolyamkockázat miatt perelhetnek a gépjármű-tulajdonosok, tehát ez még nem lefutott mérkőzés – jegyezte meg.
Meggátolták a versenyhelyzetet ezek az intézmények azzal, hogy nem mondták el, mekkora az árfolyamkockázat, ráadásul deviza-nyilvántartást sem vezettek. Tehát nagyon sok sebből véreztek a gépjárműhitelek, érdeke fűződött azonban a nemzetgazdaságnak is ahhoz, hogy életben tartsák ezeket a szerződéseket. De minél több gesztust tesznek ezek a cégek önkorrekció keretében az ügyfeleknek, annál inkább megmarad a bizalom irántuk – hangoztatta.
Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta, a fogyasztási hitelekről az ügyfeleknek és a bankoknak kell tárgyalniuk, és ebben a folyamatban az állam legfeljebb mediátor lehet, azt mondta, két mozzanatra kell figyelnie a jogalkotónak: a költségvetési stabilitásra és arra, hogy a magyar társadalom azon része, mely a hitelezésben nem vett részt, ne viseljen a bajba került társaik vonatkozásában túlzottan aránytalan terhet. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában kimondta: mindegyik fél méltányos érdekeire figyelemmel kell lennie az államnak, amikor beavatkozik ebbe a szerződéstípusba. A mediátori a legjobb pozíció erre – szögezte le.
