Vakmerő tervet dolgozott ki a világ megmentésére Kína: huszonhárom rakétát lőnének egy Földre veszélyes aszteroidába.
A számítások szerint a becsapódó rakéták módosítanák a kisbolygó pályáját, így az elkerülne minket.
A NASA OSIRIS-REx nevű űrszondája az elmúlt években behatóan tanulmányozta a Bennu aszteroidát. Kiderült például, hogy az égitest olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer négy és fél milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön, és talán máshol is.
A KISBOLYGÓ MÉGSEM EMIATT IZGATJA LEGINKÁBB A KÖZVÉLEMÉNYT, A BENNU UGYANIS A VESZÉLYES ŰROBJEKTUMOK KÖZÉ TARTOZIK.
A NASA szakemberei szerint 1:2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida 2135. szeptember 25-én összeütközik a Földdel. Ha ez megtörténne, az hollywoodi filmekben is csak ritkán látható katasztrófával érne fel; a Bennu több mint fél kilométer átmérőjű, becsapódása során ezerkétszáz megatonnányi energia szabadulna fel – azaz huszonnégyszer nagyobbat robbanna, mint a valaha készített legnagyobb erejű nukleáris fegyver, a Cár bomba.
A PONTOS JÖVŐ MEGJÓSOLHATATLAN, AZ VISZONT BIZTOSNAK TŰNIK, HOGY AZ ELHALADÁSKOR A BENNU NAGYJÁBÓL ÖTSZÖR KÖZELEBB LESZ HOZZÁNK, MINT A HOLD.
Nem csoda tehát, hogy a különböző nemzetek tudósai gőzerővel dolgoznak a világméretű katasztrófa elhárításán. Az amerikai űrügynökség például a HAMMER-projekt keretében speciális, erre a célra fejlesztett űreszközöket lőne az aszteroidába, hogy módosítsa annak pályáját. Hasonló módszeren dolgozik Kína is, ami a Hosszú Menetelés-5 néven ismert rakétájával mentené meg a világot. Hogy miként, arról az Icarus című szakfolyóiratban jelentettek meg egy részletesebb tanulmányt.
Hordozórakétával együtt csapódna a szonda az aszteroidába
Az úgynevezett kinetikus impaktor lényege, hogy a veszélyes kisbolygóba lőtt test impulzusánál fogva arrébb löki az aszteroidát, így az nem találja el a Földet, hanem biztonságos távolságban elhalad mellettünk.
A kínai megoldás az Összeszerelt Kinetikus Impaktor (angolul Assembled Kinetic Impactor, rövidítve AKI) nevet viseli.
A RENDSZER ABBAN KÜLÖNBÖZIK AZ AMERIKAI ELKÉPZELÉSTŐL, HOGY AZ ASZTEROIDÁBA LŐTT ŰRESZKÖZ NEM VÁLNA LE AZ AZT SZÁLLÍTÓ HORDOZÓRAKÉTÁRÓL, HANEM VELE EGYÜTT CSAPÓDNA AZ ÉGITESTBE.
Ez kétségkívül költségesebb terv, viszont a plusztömeggel nagyobb mértékben lehetne módosítani a veszélyes kisbolygó pályáját;
SZÁMÍTÁSOK SZERINT, HA AZ OBJEKTUM ÉRKEZÉSE ELŐTT TÍZ ÉVVEL HUSZONHÁROM AKI-T INDÍTANÁNAK A BENNUHOZ, AKKOR AZOK EGYSZERRE BECSAPÓDVA NYOLCEZER-KILENCSZÁZ KILOMÉTERREL TÉRÍTENÉK EL AZ ASZTEROIDÁT.
Ez mindenképpen hatékonyabb az amerikai HAMMER-nél, ami ugyanezt a hatást harmincnégy-ötvenhárom szonda felküldésével érné el.
Az Európai Űrügynökség már novemberben tesztelné saját kinetikus impaktorát
Az ESA és a NASA együttműködéséből született DART-küldetés (Double Asteroid Redirection Test) lesz az első olyan kinetikus impaktor, amit élesben tesztelnek.
A célpont a jelenleg tizenegymillió kilométerre lévő Didymos kettős aszteroida, ami várhatóan 2022 októberében fogja megközelíteni a Földet. Érkezését követően a DART alig ötszáz kilogrammos űrhajója irányítottan karambolozni fog a kisbolygópáros egyik tagjával.
Ha minden jól alakul, a művelet során az aszteroida letér pályájáról, és messzebbre sodródik bolygónktól.
