Húszmillióba kerülne egy-egy migráns integrálása nemzetközi tapasztalatok alapján

Magyarország uniós csatlakozásakor nem írt alá semmilyen megállapodást, amely szerint az Európai Unió dönthet arról, hogy kik lakhatnak Magyarországon. Így nyilatkozott a héten a Kossuth Rádióban a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, Tuzson Bence. Ennek ellenére a legújabb uniós javaslatok szerint évente 13-15 ezer ember érkezne hazánkba, ami rendkívüli kihívás elé állítaná a szociális, az egészségügyi és oktatási rendszert.

Hétfőn számos képviselő napirend előtti felszólalásban fejezte ki aggodalmát az Országgyűlésben a kötelező kvótarendszerrel kapcsolatban. A brüsszeli döntés szerint összesen 160 ezer menekültet fognak szétosztani az Unió országai között. A jelenlegi szabályozás rövid távra vonatkozik, vagyis a már Európában lévőket telepítik le az egyes tagállamokban. A legújabb javaslatok, amiről Soros György amerikai üzletember és Jean Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke is beszélt, már az előjelzett, évente kb. 1 millió Európába érkező bevándorlóra vonatkoznak.

„A kötelező betelepítési kvótát, azt egy képlet alapján fogalmazzák meg. A kezemben tartom a Juncker-képletet tisztelt képviselőtársaim. Egyszerűnek semmiképp nem nevezném, de ennek vannak Magyarországra nézve is következményei. Az az egymillió fő, amiről Soros György beszél, kísértetiesen egybehangzik mondjuk, azzal az elvárással, amit a német kormány megfogalmazott arra nézve, hogy körülbelül hozzájuk hány ember fog bekerülni az év végéig. Ők ugye 1-1,2 millió emberről beszélnek. Ha kiindulok a Juncker-képletből, ez azt jelenti Magyarországra nézve, egymillió ember esetén évente 13 200, 1,2 millió ember esetén pedig több mint 15 ezer ember betelepítését jelentené”, fogalmazott Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere.

Rogán Antal azt is hozzátette, hogy amennyiben az MTA kutatóintézetének előrejelzése helyes és a bevándorlási folyamat még legalább öt évig tart Európában, a Juncker-képlet alapján egy „szegednyi” ember betelepítése várható Magyarországra. Szakértők szerint, ha ez megvalósul, az egészségügyi és oktatási rendszer terhei mellett a munkaerő-piaci integráció is óriási költségeket jelenthet az állam számára.

Húsz millióba kerülne egy migráns integrálása

„Azt látjuk a nemzetközi gyakorlatokból, hogy menekültstátuszúakat átképezni és fölkészíteni a munkaerőpiacra rendkívül költséges. Magyarországra azt számoltuk, hogy 20 év leforgása alatt kb. 20 milliójába kerülne az államnak, a nemzetközi példák alapján”, mondta az M1 Summa című műsorában György László közgazdász.

Magyarország megtámadja a döntést

A kormány a menekültek szétosztásának tervét értelmetlennek, jogtalannak, és veszélyesnek tartja, ezért Magyarország az Európai Bíróságon támadja meg a döntést.

Horváth Dániel, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta: „Nem lesz egyszerű a magyar hatóságok dolga, tekintettel arra, hogy bár van arra lehetőség, hogy amennyiben illegális határátlépés révén az Európai Unió más tagállamában, jelen esetben Görögországon keresztül érkezett a személy, átadjuk Görögországnak az érintett személyeket. Ennek a bizonyítása egy rendkívül nehézséges feladat. Tekintettel arra, hogy a dublini végrehajtási rendelet listázza azokat a közvetett és közvetlen bizonyítékokat, amelyek egy ilyenfajta felelősségi döntést megalapozhatnak.”

Újra kell gondolni a menekültügyi szabályozásokat

Az európai migránsválság tapasztalatai alapján egyre több szakértő véli úgy, hogy újra kell gondolni a menekültügyi szabályozásokat.

„Ennek a krízisinek a kezelése kijött a leírt, korábban megállapított keretek közül, ami pl. a Dublin 3 rendelet volt a schengeni rendszeren belül. És innentől kezdve egy olyan helyzet állt elő, ahol azon kell gondolkodni, hogy ez a rendszer még egyáltalán fenntartható-e, vagy szükséges annak a módosítása. És mivel itt egy nagyon komplex politikai rendszerről beszélünk, ezért még hogyha megszületik a döntés a módosításról is, az sem lesz könnyű, hiszen a módosításról született döntéseket utána át kell nyomni az uniós jogalkotási rendszereken. Láthattuk most ezt a kvóta – illetve, ahogy egész pontosan hívják – kontingensek tekintetében, hogy ez mennyire bonyolult”, fűzte hozzá Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

Bár Magyarország szerb és horvát zöldhatárának lezárása, hatékonyan visszatartja a bevándorlókat, a migránsválság kezelése óriási költségeket emésztett fel. Szinte teljesen kimeríti az eredetileg 100 milliárd forintos rendkívüli tartalékot. Ezért az Országgyűlés kedden úgy döntött, a növekvő adóbevételekből további 60 milliárd forintot különít el a keretbe, hogy az év hátralévő részében is kezelhetőek maradjanak a váratlan események.