Az élelmiszereket különböző csoportokba soroljuk aszerint, hogy melegítő vagy hűtő hatást fejtenek ki, eszerint megkülönböztetnek forró, meleg, semleges, hűsítő és hideg táplálékot.
A Hagyományos Kínai Orvoslás (rövidítve HKO) filozófiájának egyik alapja a yin-yang elv, mely egyben azt is jelenti, hogy minden kifejezhető jinként vagy jangként, valamint a yin és yang egymásnak ellentétpárjaiként csak együtt, egymással alkotnak egészet, és ez komoly tény a gyógyításban is. A jin és jang elve szerint a meleg nyár, a száraz időjárás jang állapot, ezért a jint (hűvös, nedves, stb.) kell erősíteni. Ennek többféle módja van, melyből Benke Rita, a Harmónia Gyógyászati Centrum természetgyógyász és életmód szakértőjének segítségével most a nyári kánikulában történő egészséges táplálkozást és a bőséges folyadékpótlást ragadtuk ki.
A HKO a yin-yang elvre alapozva az élelmiszereket különböző csoportokba sorolja aszerint, hogy melegítő vagy hűtő hatást fejtenek ki (a jin vagy a jang energiákat támogatják-e), milyen az ízük és mely energiapályákra hatnak elsősorban. Így megkülönböztetnek forró, meleg, semleges, hűsítő és hideg táplálékot. A nyári hónapokban több gyógy- és fűszernövénnyel, továbbá számos táplálékunkkal egyenlíthetjük ki, vagyis csökkenthetjük a száraz és meleghatást, megteremtve ezzel a jobb közérzetet, elejét véve az egészségromlásnak, betegségnek.
Fűszernövényként és gyógynövényként is talán a legismertebb a borsmenta (Mentha piperita) vagy Borsosmenta, melynek számos rokona is ismert, mint a fodormenta, macskamenta. A borsmentát különféle emésztőszervi panaszok enyhítésére önmagában és teakeverékekben is használhatjuk, alkalmas gyomor-, epe- és bélbántalmak, továbbá felfúvódás esetén, de menstruációs görcsoldó, és híres hűsítő ital teaként, mivel a hidegérzékelő idegsejtekre hat. Ezt a tulajdonságát használják ki egyes mozgásszervi betegségek elleni kenőcsök, krémek összetevőjeként is, amikor a terület gyulladásos állapotot mutat. Kámforral együtt például kellemesen csökkenti a lobot az adott területen, kellemes közérzetet váltva ki ezzel. Hűsítőnek készíthetjük citrommal, valamilyen természetes édesítővel, jéggel és máris kész az alkoholmentes Mojito koktél.
A mediterrán országokban, főleg az arab vidékeken közismert a nyári forróságban a forró mentatea, amit olykor pár szem hámozott mandulával vagy fenyőmaggal is gazdagítanak. Fűszerként gyümölcsételekbe, mártásokba használatos leginkább. De gyümölcslevesbe is beletehetjük fűszerként. Illóolajával csökkenthető a fejfájást, ha a problémás területet bemasszírozzuk vele, felfrissíti a lankadó figyelmet, ha a csuklóra, vagy papír zsebkendőre cseppentünk egy keveset, és szagolgatjuk.
Szintén az arab országokban kínálják frissítőként a forró, pikáns ízű hibiszkuszteát (Hibiscus rosa-sinensis). Modern világunkban a legfontosabb gyógyhatása egyebek mellett, hogy csökkenti a magas vérnyomást, az pedig már közismert tény, hogy ezzel elejét vehetjük olyan súlyos betegségeknek, mint a szívroham vagy az agyvérzés. Legalább ilyen fontos, hogy antioxidáns hatásának köszönhetően megköti a szabadgyököket, így akár a rákos betegségek ellen is harcolhatunk vele.
Kihagyhatatlan a citromfű (Melissa officinalis) a hűsítő gyógy- és fűszernövények közül. Amint a menták, a citromfű sem keverhető össze mással, ugyanis, ha megdörzsöljük a leveleit, félreismerhetetlen citromillatot áraszt magából. Legismertebb a nyugtató gyógyhatása, (a természetgyógyászatban zöldnyugtatóként is ismert), melyet kihasználva nyugtalanság, alvászavarok, ideges eredetű emésztőszervi problémák (epe, bél, gyomor, stb.) használatos. Remek összetevője teakeverékeknek is. Flavonoid tartalmánál fogva szintén szelíd segítség súlyos betegségek ellen. A konyhában ízfokozóként leginkább a gyümölcslevesek készítésekor használhatjuk (amint a mentát is), de a pudingok, gyümölcssaláták is finom ízt kapnak tőle.
A koriander (Coriandrum sativum) és a bazsalikom (Ocimum basalicum) a tőlünk kicsit délre élő népek ismert és elengedhetetlen alap-fűszernövénye. A levestől a húsig, a körettől a tésztafélékig majdnem mindenben megtalálhatóak, és ennek természetesen egyik oka, hogy hűsítenek, szemben a magyaros ételek piros paprikájával és fekete borsával, (amelyeknek szintén megvan a maguk elévülhetetlen értéke, de inkább a hidegebb, téli hónapokban, mert melegítő a hatásuk).
Az esti órákban leginkább érezhető, csodálatos illatú levendula (Lavandula officinalis) hűs teakánt elkészítve és kortyolgatva megkoronázhatja napunkat, a lila virágokat ugyanis nem csupán szagolgatni, de fogyasztani is lehet, sőt, mi több, érdemes! Virágai bizonyítottan nyugtató és görcsoldó hatásúak, mindemellett az idegi alapú gyomor- és bélproblémákat is kezelhetjük vele.
Ha kedveljük az ánizs különleges, fűszeres illatát, az édeskömény (Foeniculum vulgare) jó választás lehet. Az évelő fűszernövény a zellerfélék közé tartozik, és 30- 40 centiméter hosszúra is megnőhet. Az illata mellett a hatóanyaga is magáért beszél, hiszen a magjából készült, nyári hűsítő tea egyben remek görcsoldó, de köhögésre és étvágyjavításra is kiváló.
Néhány hűsítő alapélelmiszer:
Az összes citrusféleség, úgymint a narancs, a citrom, a lime, a grapefruit, valamint a kivi is a hűsítő táplálékok közé sorolhatók. Ezek azonban nyáron kevésbé elérhetőek, és helyettük inkább javaslom az aktuális idénygyümölcsöket és zöldségeket.
A boltokban már megjelent üvegházi és más, déli országokból származó eper is kellemesen hűsít, de érdemes még várni ennek a fogyasztásával legalább május végéig, amikor már a magyar szántóföldekről származik a gyümölcs.
Dinnyefélék (sárga, görög, cukor) szintén ebbe a körbe tartoznak. Mindegyiket ehetjük csak magában, készíthetünk belőlük leveseket (különösen a sárga és a zöld alkalmas erre), az előbbiekben felsorolt fűszernövényekkel, gyümölcssalátákat magukban vagy más gyümölcsökkel keverve.
Déli népek kedvelt hűsítő zöldsége a dinnyék unokatestvére, az uborka (Cucumis sativus), amely a magyaros tejfölös-fokhagymás variáció helyett nagyon finom hűsítő étel joghurttal, kaporral, de nem csak salátaként, hanem lehet hideg leves is – közismert nevén tzatziki (fogyókúrázóknak alap!). A nyár egyik slágere a kovászos uborka is nagyon finom frissítő. Még a fürdőszobában is fontos szerepet játszik, hiszen remekül tisztítja a bőrt. A megdagadt szemhéjra téve pedig lelohasztja a duzzanatot.
Végül, de nem utolsó sorban jöjjön a tök, úgymint a cukkíni (Cucurbita pepo), a spárgatök és a csillagtök (patisszon). Hazánkban az utóbbi 25-30 év kivételével leginkább a spárgatök volt ismert, főzelék formájában, esetleg (hússal, kapros túróval) töltött változatban. Mindegyik remek hűsítő étel számos recept található belőlük az interneten, sütve, főzve, párolva, rakott ételként. A család igazi kedvence lehet a majoránnával, korianderrel, bazsalikommal grillezett tökök bármelyike (esetleg kis reszelt sajttal gazdagítva).
Általánosságban elmondható, hogy nyáros friss gyümölcsöket és zöldségeket együnk, a lehető legkevésbé megváltoztatott formában. Ha mégis főzzük, akkor a zöldségeket hagyjuk roppanós állagúra akár a levesekben vagy párolt köretként. Kerüljük mind a nagyon forró, mind a nagyon hideg ételeket és italokat, hiszen ezekkel komoly sokkot okozunk a szervezetünknek, továbbá hagyjuk meg télre most az erős fűszereket, mint a piros paprika, a chili, a bors, a só. Összegezve, a nyári kánikulában a leginkább hűsítő élelmiszerek a gyümölcsök, majd a zöldségek, s ne feledkezzünk meg a gyógynövényekről sem, hiszen a fentiek forrázata lehűtve, valóságos frissítő energiabombaként hathat ránk.
Forrás: Csaladvilag
