Hungarikumok
Fogalma
A hungarikum gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikum törvény rögzíti1 és szabályozza, hogy mi is számít hungarikumnak.
Története
A 2000-es évek elején egyedülálló kezdeményezés bontakozott ki Magyarországon, amelynek célja volt, hogy a nemzeti értékeket összegyűjtse és értéktárakba rendezze. A mozgalom legfőbb célja az értékek megfelelő védelme és nyilvántartása, valamint a következő nemzedék számára történő megőrzése volt. Ezen kiemelt törekvés hatására született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, melyet az Országgyűlés – egyhangú szavazással- 2012. április 2-án fogadott el.
A hungarikummá válás folyamata
A hungarikummá nyilvánítás többlépcsős, piramisszerű, alulról felfelé építkező folyamat. Az adott értéket először a területileg hozzá köthető települési vagy tájegységi értéktárba kell felvetetni, amelyek kezelője jellemzően a helyi önkormányzat. Az értékfelvételt bárki kezdeményezheti. Ezt követően, ha a felvett érték megyei jelentőséggel bír, következik a felterjesztése a megyei értéktárba, de helyi értéktár híján kerülhet rögtön ide is történhet a beterjesztés. Amennyiben azonban az adott érték nem köthető konkrét helységhez, sokkal inkább egy ágazathoz, a javaslat a minisztériumok által kezelt vezetett ágazati értéktárakba nyújtható be. A helyi (települési,tájegységi és/vagy megyei) vagy ágazati értéktárba való felvételt követően hivatalosan is úgynevezett nemzeti értékké2 válik az adott tétel. A már felvett nemzeti értéket ezután – amennyiben országos jelentőséggel is bír – kiemelkedő nemzeti értékké lehet nyilváníttatni, melynek módja a Hungarikum Bizottsághoz történő javaslat benyújtása a Magyar Értéktárba való felvételéhez.
Ahhoz, hogy a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerüljön a kiemelkedő nemzeti érték, a Hungarikum Bizottsághoz egy újabb javaslatot kell benyújtani. Az adott érték emellett csakis akkor válhat hungarikummá, ha megfelel a vonatkozó törvényben foglaltaknak.
A Hungarikumok Gyűjteménye
Agrár- és élelmiszergazdaság
1. Pálinka
2. Törkölypálinka
3. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász
4. Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú
5. Hízott libából előállított termékek
6. Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász
7. Szikvíz
8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
9. PICK Téliszalámi
10. Magyar akác
11. Magyar akácméz
12. HERZ Classic téliszalámi
13. Makói hagyma
14. Szegedi fűszerpaprika-őrlemény
15. Magyar szürke szarvasmarha
16. Unicum keserűlikőr
17. Debreceni páros kolbász
18. Fröccs
19. Alföldi kamillavirágzat
20. Kürtőskalács
Egészség és életmód
21. Béres csepp és Béres Csepp Extra
22. ILCSI szépítőfüvek natúrkozmetikai termékek
23.Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer
24. A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat
Épített környezet (0)
Ipari és műszaki megoldások
25. Kürt Adatmentés
26. Zsolnay porcelán és kerámia
27. Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában
Kulturális örökség
28. A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje
29. Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás modellje
30. Solymászat mint élő emberi örökség
31. A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája
32. Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
33. Hollókő ófalu és környezete
34. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
35. Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta
36. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője
37. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj
38. A Tokaji történelmi borvidék kultúrtája
39. Herendi porcelán
40. Magyar operett
41. Kassai-féle lovasíjász módszer
42. Halasi csipke
43. Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás
44. 100 Tagú Cigányzenekar – A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata
45. Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka
46. Klasszikus magyar nóta
47. Zsolnay Kulturális Negyed
47. Tárogató
49. Vizsolyi Biblia
50. IX-XI. századi Magyar íj
Sport
51. Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve
Természeti környezet
52. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Turizmus és vendéglátás
53. Karcagi birkapörkölt
54. Gundel örökség – Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem
55. Bajai halászlé
Nemzeti érték fogalma: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról.
Kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.
A Hungarikum Bizottság
A Hungarikum bizottság 21 tagú testület, elnöke dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, titkára Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár. A bizottság az állandó megbízott tagok mellett 3 ideiglenes, rotációban kijelölt taggal is rendelkezik. A soros tagokat a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból delegálják, ezáltal a határon túli magyarság képviselői is jelen vannak a bizottságban.
A Hungarikum Bizottság tagjai
Tagok neve |
Delegáló személy vagy szervezet |
Dr. Fazekas Sándor, elnök |
Földművelésügyi Minisztérium |
Pirityiné Szabó Judit, tag |
nemzetpolitikáért felelős miniszter |
Dr. Ficsor Mihály, tag |
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke |
Csampa Zsolt, tag |
a helyi önkormányzatokért felelős miniszter |
Halász János, tag |
a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter |
Paládi-Kovács Attila, tag |
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke |
Zelnik József, tag |
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke |
Lezsák Sándor, tag |
Országgyűlés |
dr. Berke Barna, tag |
az igazságügyért felelős miniszter |
V. Németh Zsolt, tag |
az agrárpolitikáért felelős és a természetvédelemért felelős miniszter |
Ruszinkó Ádám, tag |
az európai uniós források felhasználásáért és a kulturális örökség védelméért felelős miniszter |
Dr. Fekete Dalma Mária, tag |
a nemzetpolitikáért felelős miniszter |
Horváth Viktória, tag |
a külgazdasági ügyekért és a külpolitikáért felelős miniszter |
dr. Solymár Károly Balázs, tag |
az informatikáért felelős miniszter |
Kun Szabó István, tag |
a honvédelemért felelős miniszter |
Zatykó Gyula, tag |
a MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet |
Gondi Martina, tag |
a MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet |
Tokai István, tag |
a MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet |
Magyar Zoltán, tag |
Országgyűlés |
Varga Szimeon, tag |
Országgyűlés |
Simicskó István, tag |
Országgyűlés |
A szakbizottságok
A Magyar Értéktárba érkező javaslatokat szakbizottságok tárgyalják a Hungarikum Bizottság előtt. A Szakbizottságoknak véleményező és javaslattevő szerepük van. Tagjaikat intézmények és tudományos társulatok, szakmai szervezetek delegálják, egyfajta szakmai szűrőként működnek.
Agrár- és élelmiszergazdaság:
az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szőlő- és borágazat, továbbá az állat-és növényfajták;
Egészség és életmód:
a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
Ipari és műszaki megoldások:
az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
Kulturális örökség:
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet, zeneművészet és színházművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
Sport, turizmus és vendéglátás:
– sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
– turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások;
Természeti és épített környezet:
– épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
– természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
Hungarikum Tanúsító és Jogvédelmi Védjegy:
Döntést hoz az egyes, hungarikumnak minősített termékeken feltüntetni kívánt „Hungarikum” megjelölésű védjegy jogos használatával kapcsolatosan.
Forrás: wikipedia;