Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük. Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit.
A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel.
Szavak:
Nap = napi,
víz = vezi,
tenger = tengir rengeteg,
tengernyi = tegngirdi,
só = sava (v.ö. sava borsa),
tó = tava,
hó = hava,
havas szél = szele,
száraz = sziki (v.ö. “Ég a napmelegtől a kopár szík sarja”),
lejtő = lüthü,
völgy = vüldi,
folyómeder = tur (v.ö. “hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére”)
erdős hegyvidék = kert,
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság,
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (v.ö. “szúr is dőf is”
nyil = neil,
tegez = thegisz,
balta = balta,
sisak = sisak,
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi,
szem = szöm,
szüm száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: “terümtevé miü isemüköt,
Ádámut” = teremté ősapánkat Ádámot)
felmenők = elüd (v.ö. előd)
úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata) (halotti)
tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. “nincs nálam boldogabb e földtekén”)
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot az
ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün élő,
eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (v.ö. “madzsar”)
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve (v.ö. föveny)
falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin tűrni,
elviselni: türen szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten (v.ö. b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra
A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh.
A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő + -ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
Birtokos személyragos főnevek:
nyilam = neilim
nyilaim = neiliam
nyilad = neilit
nyilaid = neiliat
nyila = neilej
nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh
nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh
nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh
nyilaik = neiliakh
A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatásközülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a maimagyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést ad. Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége.
A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról. Én egyetlen reakciót tartok elfogadhatónak részükről: “Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is előkerítjük őket.” De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés. Mert ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az ügyet.)
Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben. Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!! És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágrahozására kellett.
Források:
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm
http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&evfolyam=IV&szam=4
http://corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&view=article&id=677:dr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&catid=63:figyeloe-2009&Itemid=45
http://www.magyarrovas.hu/files/Tortenelmunkhoz_magyarul_4_kiadas.pdf
http://www.magyartaltos.info/index.php/irasok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/964-lajdi-peter-a-hun-magyar-testveriseg-ujabb-bizonyitekai
http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/nyelvunkrol—irasunkrol/4676
Forrás: vilagfigyelo.com
