A rovarok riasztó ütemben fogyatkoznak. Eltűnésük globális katasztrófát okozhat.

Az ultraibolya fénnyel megvilágított lepedő éjszakai rovarokat csábít az Amazónia ecuadori részén működő kutatóállomáson. Az emberi tevékenység által érintett helyeken már sokkal kevesebb rovar kerül a fénycsapdákba (és végzi autók szélvédőjén). Ennek oka egyebek mellett a klímaváltozás, az élőhelypusztulás és a növényvédő szerek pusztító hatása.
FORRÁS: A FOTÓ GOMATAONBAN, AZ IYARINA KUTATÓÁLLOMÁSON KÉSZÜLT, ÍRTA: ELIZABETH KOLBERT, FÉNYKÉPEZTE: DAVID LIITTSCHWAGERNG

A lepkék csak jöttek és jöttek. Először ezrével, aztán tíz-, sőt százezrével. Alul barna, felül élénk narancssárga szárnyukkal röptükben olyanok voltak, mintha a napfény apró szilánkjai lennének. A látvány csodálatos volt és fenséges. Ugyanakkor mérhetetlenül lehangoló is.
A felhőben érkező lepkékkel – a kaliforniai rókalepkék áradatával – egy ragyogóan kék nyári napon találkoztam a Sierra Nevada hegységben. Matt Forister, a Nevadai Egyetem renói fakultásának biológusa jött velem a Castle Peakre, egy dudorforma hegyre a Tahoe-tótól északnyugatra. A Castle Peak lepkepopulációja a földkerekség egyik legtüzetesebben vizsgált rovarállománya: 45 esztendeje már, hogy minden nyáron kéthetente megszámlálják a hegy lepkeseregletét.
Az adatokat jórészt egy szenvedélyes lepkész, Art Shapiro, a Kaliforniai Egyetem davisi fakul-tásának tanára, Forister mentora összesítette és rögzítette. Miután Forister és csapata számítógépre vitte és elemezte az adatsorokat, kiderült, hogy 2011 óta csökken a Castle Peak lepkéinek egyedszáma. Miközben a 2775 méter magas csúcs felé kapaszkodtunk, a körülöttünk kavargó ködben a lehetséges okokon töprengtünk. „Sokan el sem hiszik, hogy fogynak a rovarok. Furán hangzik, persze, mert még mindig tömérdek körülöttünk a rovar” – mutatott rá Forister.

Az arizonai Chiricahua Mountains vadonában a fénycsapdába főleg sávos szenderek és zöld címerespoloskák érkeznek., FORRÁS: A FOTÓK AZ AMERIKAI TERMÉSZETRAJZI MÚZEUM DÉLNYUGATI KUTATÓÁLLOMÁSÁN KÉSZÜLT
Martin Sorg, a krefeldi Rovartani Társaság főkurátora a német-országi Mosel folyó fölött, a hegyoldalban Malaise-csapdáról levett mintavevő palackot tart a kezében. A sátorszerű csapdaszerkezet repülő rovarok befogására szolgál. A krefeldi rova-rászok már 1980 óta végeznek méréseket ilyen csapdákkal.
Élősdi fürkészdarazsak bábja a táplálékukként szolgáló, halódó hernyón. Ezek a darazsak tartják kordában jó pár más rovar egyedszámát. „Az élősködő darazsak fogyatkozása minden szárazföldi ökoszisztéma számára katasztrofális hatással járhat” – állítja Dyer. La Selva környékéről már a fürkészdarazsak és a lepkék sok faja eltűnt.
FORRÁS: A FOTÓ A LA SELVA KUTATÓÁLLOMÁSON KÉSZÜLT

Mondják, hogy az antropocén korban élünk, hogy ebben a mostani időszakban az emberiség gyakorol döntő hatást a Földre. Sok tekintetben azonban ma is a rovarok a Föld nevű bolygó igazi urai. A szakemberek becslése szerint bármely adott időpillanatban 10 kvintillió rovar röpköd, kúszik-mászik, lebeg, szárnyal, furkál vagy úszik szerte a világban.

Változatosságuk mutatószámai hasonlóképpen döbbenetesek: az összes állatfaj nagyjából 80 százalékát a rovarok adják. Ők tartják fenn a világot abban a formában, ahogy mi ismerjük: megporzó rovarok nélkül a virágos növények a százszorszéptől a gyümölcsfákig mind-mind kipusztulnának.

Az evolúcióbiológus Edward O. Wilson nevezetes megjegyzése szerint ha az emberiség hirtelen eltűnne, a Föld „visszaállhatna az egyensúlynak abba a gazdag állapotába, amelyben tízezer évvel ezelőtt leledzett…

Ám ha a rovarok tűnnének el a világból, a természet mindenestül káoszba zuhanna.” Ezért elképesztő és rendkívül aggasztó, hogy a legtöbb megfigyelt területen manapság csökken a rovarok száma. A művelésbe vont területeken és a természeti tájakon egyaránt ezt regisztrálják a kutatók. Akinek van otthon kiskertje, alighanem ugyanennek a jeleit tapasztalja.

ng, Hirmagazin.eu

ElőzőGyilkossággal kezdett fenyegetőzni egy ceglédi férfi, mert elege lett abból, hogy folyton a kapuja elé parkolnak
KövetkezőAz MLSZ nézőkkel rendezi meg a Magyar Kupa-döntőjét
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza