forrás: Kossuth Rádió/180 perc

A jogalkotók a törvénymódosítás kidolgozásakor igyekeztek azokra a pontokra koncentrálni, ahol eddig a legnagyobb viták voltak. Ezek közé tartozik például a vadkár rendezésének a módja, ahol korábban a földtulajdonosok és a vadászok között állandó volt a veszekedés és az egymásra mutogatás. A jövőben például a vadkárt a gazda nagyobb mértékben lesz köteles tűrni, ami vélhetően elriasztja majd a szándékosan vadkárt vetőket, tehát azokat, akik például egy erdei tisztáson próbálkoznak a kukoricatermesztéssel, de ott, ahol a vadásztársaság nem lövi ki az előírt nagyvad mennyiséget egyáltalán nem önrész.

MTI Fotó: Rosta Tibor

Vadkár

A Hajnaltájban megszólaló vadász, aki jogászként is figyeli a módosuló vadászati törvényt, azt mondja, a vadásztársadalom számára az a legfontosabb kérdés, 2017 után milyen formában, milyen anyagi feltételek mellett és milyen területen lehet majd vadászni, a módosítás ugyanis újraírja a földtulajdonnal rendelkezők és a vadásztársaságok közti viszonyt. A szakember úgy tudja, a javaslat nem preferálja majd a földtulajdonosi közösségeket, a vadászatra jogosultak vagy önállóan, vagy haszonbérleti szerződés formájában működhetnek majd. Fontos szerepet kap a módosításban a vadkár kérdése. A szakember azt mondja, a legfontosabb megtalálni az egyensúlyt a nem vadászó és a vadászó földtulajdonosok közt, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. A legfontosabb kérdés a vadász szerint, hogy a vadkár mértékét hogyan határolja majd be a jogszabály, ő úgy tudja, 10 százalék lesz az eddigi 5 után.

Nagyobb beleszólás

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azt hangsúlyozza: hosszú távon is stabil, kiszámítható működést biztosító megoldásokat kerestek, ezt a célt szolgálja például, hogy 20 éves lesz a tervezési időszak. Újdonság lesz a tájegységi fővadász intézményének bevezetése, amely a gazdálkodók számára is érdemi segítség lesz. A földtulajdonosoknak a vadászati jog szempontjából továbbra is meghatározó szerepük lesz, a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része marad. Változás lesz ugyanakkor, hogy míg korábban a tulajdonosok harmada kezdeményezhette a vadászati terület kialakítását, most elég lesz a 20 százalék is. Komoly változás az is, hogy míg korábban a földtulajdonosi közösségben meg nem jelenteket a jegyző is képviselhette, most ez a lehetőség megszűnik, de mindenki elmehet, így akár fél hektárral is képviseltetheti magát valaki.

Törölve

Bizonyos esetekben a hatóság lehetőséget kap törölni is a vadászatra jogosultat a nyilvántartásból, ha az nem tartja be a földtulajdonosokkal kötött haszonbérleti szerződést, illetve a jogszabályokat. Fontos változás az is, hogy a földbérleti díjat, amelyet a vadászatra jogosult fizet a tulajdonosoknak, 90 százalékban előre meg kell fizetni a vadászati szezon kezdetéig, azaz február végéig, és ha ez nem történik meg, a hatóság ilyenkor is törölheti az illetőt a nyilvántartásból.