Afganisztánban 17 évnyi háborúskodás után, tavaly nyáron felcsillant a béke reménye. Az iszlám böjti hónapot, a ramadánt lezáró háromnapos ünnep idejére a tálibok és a kormányerők fegyverszünetet kötöttek.
Az ünnep után folytatódtak a merényletek és a harcok, valami azonban alapvetően megváltozott: az emberek békét követeltek, és az amerikai diplomáciai, illetve katonai vezetés is úgy látta, hogy véget érhet a háború. Egy év telt el azóta, és bár a szemben álló felek között megkezdődtek a tárgyalások,
a békekötés még várat magára.
Ennek legfőbb oka, hogy a konfliktus már túl régóta folyik ahhoz, hogy ilyen könnyen megoldás és béke szülessen a felek között – fogalmazott Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője az M1 Világ című műsorában. Mint mondta, ez elmúlt egy évben egyfajta bizalomépítés folyik, egyrészt az afgán kormány és a tálibok között, másrészt pedig a tálibok és az Egyesült Államok között.
Előrehaladás a tárgyalásokon
A legfrissebb hírek szerint Donald Trump még a 2020-as elnökválasztás előtt kivonná az amerikai csapatokat Afganisztánból. Mike Pompeo külügyminiszter azt nyilatkozta, egyértelmű utasításokat kapott az elnöktől arra nézve, hogy csökkentse az afgán földön állomásozó amerikai katonák számát, illetve kijelentette, hogy az afganisztáni békéről folytatott tárgyalásokban valódi előrehaladást értek el.
Zalmay Khalilzad, az amerikai külügyminisztérium afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja kabuli útja után, Katar fővárosában tárgyal a tálibokkal.
A rendet az amerikai hadsereg biztosította
Afganisztánban a viszonylagos rendet az elmúlt években az amerikai hadsereg biztosította. De a katonai jelenlét mellett is mindennaposak a robbantások. Nemrég egy nap alatt három merénylet történt a fővárosban, Kabulban, ebből kettőt az Iszlám Állam terroristái követtek el.
Az Egyesült Államok leginkább azt szeretné elérni, hogy ha kivonul az országból, akkor ne vesszen el az a majdnem két évtizednyi befektetés, amely idáig megtörtént, tehát, hogy Afganisztán ne legyen a melegágya a különböző szélsőséges terrorszervezeteknek – vélekedett a szakértő.
Amerika Afganisztán függetlenségében érdekelt
Az is fontos, hogy az elmúlt években elért demokratikus vívmányokat, többek között az afgán alkotmányt, a nők jogait, illetve a vallás- és szólásszabadságot a tálibok tiszteletben tartsák – közölte. Amerika továbbá azt is szeretné, ha Afganisztán megőrizné a függetlenségét, és nem kerülne egyetlen szomszédos állam befolyása alá sem, valamint, hogy az amerikai érdekek, mint például
a katonai jelenlét a továbbiakban is biztosítva legyen.
A tálibok viszont mindig az amerikai csapatok kivonását szerették volna elérni. A szakértő szerint a megállapodás itt valószínűleg az lesz, hogy az amerikaiak kivonulnak, de bármikor visszajöhetnek, ha a tálibok megsértenék a megállapodás részleteit. A tálibok ugyanakkor azt szeretnék, hogy az a több tízezer fogoly, akik afgán börtönökben vannak, szabadlábra kerüljenek. Ebben az esetben a kompromisszum az lehetne, hogy ha Afganisztánban választásokat tartanak, akkor a tálibok, mint egy legitim politikai párt is indulhassanak – fűzte hozzá.
Bár a hatalmon lévő és a NATO által támogatott kormány önálló szereplő a konfliktusban, az amerikaiakkal nem feltétlenül azonos érdekekkel,
a tálibok bábkormányként tekintenek rájuk,
így nem hajlandók tárgyalni az ország hivatalos vezetőivel. A felek között az amerikai diplomácia közvetít. Az afgán kormány kénytelen megbízni az Egyesült Államokban, hogy az valóban nemcsak a saját, de az afgán kormány érdekeit is képviseli. Az elemző szerint az országot kormányzó elit attól fél, hogy az amerikaiak esetleges kivonulása után elveszíti kiváltságos helyzetét.
A lakosság már nem tart a táliboktól
A lakosság nagy része jelenleg nem tart a táliboktól, mivel már nem vallanak olyan szélsőséges elveket, mint 20 évvel ezelőtt. Jól jelzi ezt a nemrég megrendezett dohai konferencia is, amelyen nők is részt vettek. A tálibok nem kérték őket arra, hogy burkában legyenek, és ez is azt mutatja, hogy ezek a tálibok már nem olyanok, mint akik 2001 előtt uralták az országot – jegyezte meg Wagner Péter.
A szakértő szerint a tálibok nem tudnának az iránihoz hasonló iszlám köztársaságot létrehozni, mivel egy etnikailag ennyire széttagolt országban nehéz erős központi hatalmat kiépíteni. De valószínűleg nem is akarnának, mert nem kívánnak diplomáciailag újra elszigetelődni.
m1
