Az általános iskolák első négy évfolyamán lenne a legfontosabb fenntartani a jelenléti oktatást, bár érdemes felkészülni más megoldásokra is. Erről és az iskolák megnövekedett rezsiköltségeiről, valamint a pedagógusok béremeléséről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Horváth Péter azzal kezdte, hogy amennyiben valamilyen elháríthatatlan ok miatt lehetetlenné válna a tanítás, akkor az intézmény vezetője a köznevelésért felelős minisztertől kérhet segítséget. Ilyen rendkívüli ok lehet a vírushelyzet, az energiaellátás vagy akár a háború is – mondta az elnök. Úgy vélte, jobb felkészülni a legrosszabb eshetőségekre, mert ha tényleg baj történne, akkor a tanárok már tudni fogják, hogyan folytassák az oktatás.
A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója beszélt az intézményekre váró fűtési gondokról is. Azt hangoztatta: az ezzel kapcsolatos találgatások ellenére senki sem tiltotta meg, hogy az iskolák a tantermeket húsz foknál melegebbre fűtsék fel. Sőt, szerinte a húsz fok éppen az alsó határ, aminél csak melegebb lehet egy osztályteremben. Mint mondta, ezt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár nyilatkozata és a külföldi példák is alátámasztják.
Horváth Péter ugyanakkor azt is hangsúlyozta, ha ezt nem lehet biztosítani – mert mondjuk a gázellátásban fennakadások lesznek –, akkor ez mindenképpen ellehetetleníti majd a tanítást. De még ebben az esetben is
az iskoláknak mérlegelniük kell, hogy teljesen átállnak-e a távoktatásra, vagy csak részben,
és bizonyos évfolyamok számára biztosítják a jelenléti tanítást. Ez az általános iskolák alsó tagozatán és a gimnáziumokban a végzős, illetve kezdő évfolyamokon mindenképpen fontos lenne.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elmondta, hogy az állami fenntartású iskolákban a rezsit a tankerületek költségvetéséből fizetik. Ott kell majd kigazdálkodni a megemelkedett fűtési díjat és villanyszámlát. Az egyházi vagy magánintézmények esetleg kérhetnek hozzájárulást a szülőktől is, de az állami iskoláknál ez nem igazán jöhetne szóba.
A győri iskolaigazgató szerint még akkor sem kell egy tankerületben minden iskolában beszüntetni a jelenléti oktatást, ha esetleg nem sikerülne kigazdálkodni a megemelkedett rezsiköltségeket. Mint mondta, egy-egy tankerülethez harminc-negyven vagy akár hatvan-hetven iskola is tartozik. Ezért van lehetőség arra, hogy a vezetők eldöntsék: hol és hány évfolyamon tartják meg a jelenléti oktatást, illetve térnek át az online tanításra.
Külön kiemelte: az általános iskolák első négy évfolyama mindenképpen előnyt kell hogy élvezzen, egyrészt mert talán itt a legfontosabb a jelenléti oktatás, másrészt mert ha ezek a gyerekek nem járhatnak iskolába, akkor valószínűleg a szülők nagy része is kénytelen lenne otthon maradni.
Horváth Péter beszélt a béremelésekről is. Azt hangoztatta, hogy a beígért háromszor 10 százalékos emelést mindenképpen meg fogják kapni a tanárok. Elmondta: a Nemzeti Pedagógus Kar véleménye mindig is az volt, hogy
a pedagógusbéreket valamilyen társadalmi sztenderdhez kell kötni.
Ők is a diplomás átlagbért tartják a legjobb összehasonlítási alapnak, hiszen mindenki, aki egyetemet, főiskolát végez, a bérezés és az elhelyezkedés szempontjából a diplomásokkal van versenyhelyzetben.
„Nem véletlen – mondta a gimnáziumi igazgató –, hogy sajnos nagyon sokan, akik pedagógusként végeznek, végül mégis inkább más pályát választanak.”
Az viszont már nem mindegy, hogy a pedagógusbérek mikorra érik el a diplomás átlag 80 százalékát – hangsúlyozta Horváth Péter. A kormány ígérete szerint ennek 2028-ra meg kellene történnie, de nem mindegy, hogy 2024-re 78 százalékra emelkedik, vagy csak 62 százalékra.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról is beszélt, hogy az Európai Unióban a pedagógusbérek a diplomás jövedelmek 83-85 százalékának felelnek meg. Szerinte
a 85 százalékos diplomás átlagbér jelentené azt a szintet, amikor már a nagyon jó képességű és valóban pedagógusnak való diákok is jó szívvel választanák ezt a pályát.
Összegzésképpen Horváth Péter azt mondta: önmagában az, hogy a pedagógusbéreket valamilyen sztenderdhez kötik, jó dolog, mert ez megakadályozhatja a jövedelmek folyamatos lecsúszást. Viszont az is fontos lenne, hogy a felzárkóztatás az elején legyen gyors és inkább a vége laposodjon el, mint fordítva.
„Az inflációkövetés, a lakhatási támogatás és a hátrányos helyzetű térségekben a kiegészítő jövedelem szintén szerepelt már a mi javaslataink között is” – szögezte le az InfoRádió Aréna című műsorában Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
