Egy fővárosi tejivóban találták meg a fiatal nő kézfejét, a Balatonban a többi testrészét
Egy megdöbbentő balatoni gyilkossági ügyet igyekeztek felgöngyölíteni a rendőrök 1958 augusztusában, és mintegy másfél hónap alatt sikerrel is jártak.
A rendőrök számára egyértelmű volt, hogy a tettes rendelkezett anatómiai ismeretekkel. „A 3-as számmal jelölt hullarészen a köldök fölött egy olyan fonal volt beöltve, mint amilyent az orvosok szoktak használni a sebek összevarrásánál” – állapították meg. A fonalat csak orvos rendelhette meg és csomózása is orvosra utalt.
Ezt követően került elő a fővárosi tejivóban a levágott kézfej, ami a szétdarabolt holttesthez tartozott. Közben olyan információ is eljutott a rendőrökhöz, hogy Balatongyörök mellett volt egy orvos a lányával, vagy inkább a szeretőjével, de a doktor a nő nélkül távozott onnan.
A nyomozók megtudták, hogy ez a bizonyos orvos, a nagykanizsai dr. Susszer Frigyes volt. A vele lévő nő pedig a nevelt lánya, Tótpál Jolán. Ő azonban elköltözött a férfitól Budapestre, ahová augusztus 26-án személyesen be is jelentkezett. Ezzel, hiszen a gyilkosság augusztus 4-e előtt történt, a nyomozók a páros tagjaival nem foglalkoztak.
Öngyilkosságával lebuktatta saját magát
Csakhogy 1958. szeptember 20-án váratlan fordulat következett be: dr. Susszer Frigyes egy zalaegerszegi szállodában öngyilkosságot kísérelt meg. Négy fecskendő Morfiumot, Domatront és Sevenalt adott be magának. A férfi a kórházba szállítás után, szeptember 23-án meghalt anélkül, hogy a rendőrök ki tudták volna hallgatni.
A rendőrök természetesen elkezdték feltárni az orvos életét, és arra összpontosítottak, hogy a nevelt lánya hol lehet. Akivel, mint kiderült, hogy a férfi viszonyt kezdett. A szerelmi kapcsolat persze nem tetszett az anyának, Franyó Annának, ezért az orvos meg akarta őt ölni, és ópium meg morfin injekciókat adott neki. A nő viszont az egyik rosszullét után kórházba került, dr. Susszer Frigyes pedig Jolánnal Nagykanizsára költözött. Körzeti orvosként dolgozott továbbra is, annak ellenére, hogy a történtek miatt fegyelmi eljárás folyt ellene.
Mikor felesége tudomást szerzett minderről, válni akart és a vagyon megosztását követelte. Az orvos viszont nem akarta ezt, főleg azért, mert félt, hogy erkölcstelen életéről tudomást szerezve elbocsájtják jól fizető állásából. Ezért arra kérte a feleségét, hogy menjen el hozzá a Balatonra.
Helyiek: egyedül maradt az orvos
Tanúvallomások szerint dr. Susszer augusztus 2-án délután 4-5 óra között kiállt a gépkocsijával az udvarról. Az autó csomagtartóján két darab nagy olajos kannát, egy barna színű bőröndöt és még más csomagokat láttak a falubeliek, az orvos takarítónője pedig arról számolt be, hogy bár a konyhában semmit nem csináltak, az orvos többször is felmosatta vele a követ.
A nyomozás során megállapították, hogy a férfi ott darabolta fel Tótpál Jolánt, majd a holttest egyes részeit kannába elhelyezve Balatonberénynél a tóba dobta. A rendőröket segítette a szerencse is, mert egy taxis rájött, hogy szeptember 20-án ő fuvarozta az orvost a Bak község melletti erdőbe.
A megjelölt helyszínt a nyomozók kutyákkal kutatták át, és amikor az egyik eb kaparni kezdett, a rendőrök ásásba fogtak, és a földben körülbelül 30 cm mélyen egy ládát találtak. Abban pedig egy gondosan becsomagolt emberi fejre bukkantak, ami Tótpál Joláné volt. Így megoldódott az ügy, és kiderült az is, hogy a lány Budapestre való átjelentkezését valójában nevelő apja intézte, hogy így terelje el magáról a gyanút.
Személyiségzavar
– Ez a történet azt mutatja, hogy a gyilkos orvos pszichopátiás karakterű lehetett, olyan ember, akiben gyenge az ölésgátlás vagy nincsenek is gátlásai – vélekedett a Blikknek Végh József kriminálpszichológus.
– Ugyanakkor nárcisztikus is, hisz nem akart osztozni a vagyonon a feleségével. Hogy az ország különböző pontjain rejtette el megölt nevelt lánya testrészeit az arra utal, hogy rendezett elkövetőről volt szó. Megjegyzem, szerintem az orvos a gyilkosságot talán egy vita hevében indulatból követhette el, mert teljesen érthetetlen és logikátlan, hogy miért végzett a lánnyal – tette hozzá a szakember.
Forrás: Arcanum – Rendőrségi Szemle (1959) Kalamár József őrnagy és Méringer Emil százados: Balatoni gyilkosság
blikk