forrás: hirado.hu
Örökölhet az élettárs is a párja halála után? Jár az özvegyi nyugdíj akkor is, ha nem volt esküvő? Számtalan tévhit él a köztudatban a házastársi és az élettársi viszonnyal kapcsolatban, éppen ezért sokan csak egy szakításkor, vagyonmegosztáskor vagy párjuk halála után szembesülnek az őket megillető jogokkal.
A felek egymás közötti viszonya mindenképpen csorbát szenved az élettársi kapcsolatban a házasságban élőkéhez képest – mondta a hirado.hu-nak Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Mivel egyre többen élnek élettársi kapcsolatban, a jogrendszernek is követni kellett ezt a társadalmi változást. Jogszabályban definiálták, hogy az számít élettársi viszonynak, ha a felek legalább egy éve együtt élnek és gyermek is született a kapcsolatukból.
Forrás: Shutterstock
Szükséges a papír?
„Nem a papír számít” – emlékeztetett a közjegyző arra, hogy ezt milyen gyakran lehet hallani, és tulajdonképpen több szempontból igaz is, de jogi értelemben semmiképpen, mert akik nem házasodnak össze, de rendezett vagyoni viszonyokat szeretnének, nekik több szerződést is kellene kötni. Egyrészt szükséges egy vagyonjogi szerződés, ami biztosítja, hogy szakítás esetén pereskedés nélkül tudjanak megosztozni a felek, másrészt pedig fontos dokumentum a végrendelet, mert csak ezzel lehet vagyonhoz juttatni az élettársat. Érdemes azt is rendezni a jogász szerint, ha valamelyik félnek az előző kapcsolatából már vannak gyermekei, tehát nem közös az örökösi kör, akkor ne kelljen az élettársnak vitatkozni, pereskedni a gyerekekkel.
Ezekkel a dokumentumokkal részben lehet pótolni azokat az előnyöket, amik a házassággal járnak együtt.
Jövedelemarányosan kell osztozkodni az élettársaknak
Mind a házasság, mind az élettársi viszony egy érzelmi-gazdasági kapcsolat, de az előbbinél az állam egy vagyonjogi vélelmet biztosít a férjnek és a feleségnek. Az élettársi kapcsolatban is közös szerzés van, de jövedelemfüggő, tehát ha például az egyik fél tízszer annyit keres, mint a másik, akkor a vagyontárgyak elosztásánál is hasonlóképpen kell osztozniuk egy szakítás esetén – magyarázta a közjegyző.
A házasoknál felezni kell a vagyont, kivéve, ha erről másként egyeznek meg egy szerződésben. Amennyiben nincsen vagyonjogi szerződés, akkor fele-fele alapon kell osztozniuk váláskor.
Rokkantság esetén a másik jóindulatára számíthat csak az élettárs?
Az is egy jelentős különbség, hogy míg a házasoknál van tartási kötelezettség egymással szemben, például egy baleset vagy rokkantság esetén, addig az élettársi viszonyban élők esetében csak akkor, ha jogi értelemben is valóban élettársi viszonyuk volt. De olyan együttélésben, ahol nincsen meg az egy év vagy nem született gyermek a kapcsolatból, ott az esetleg balesetben megrokkant fél a másik jóindulatára van bízva.
Talán a leggyakoribb hiedelem, hogy az élettársak között 15 év után vagyoni közösség keletkezik. Ez óriási tévedés – mondta Tóth Ádám, mert az élettársi kapcsolatban élők között nincsen ilyen fajta vagyoni közösség, tehát fele-fele arányú.
Csak végrendelettel örököl az élettárs
A köztudatban az a tévhit is elterjedt, hogy az élettársak örökösei lehetnek egymásnak. Ez sem igaz – magyarázta a közjegyző, semmiképpen nem örökölnek automatikusan egymástól. Ezt csak végrendelkezés útján tudják rendezni. A házasságban élőknél ez más, ott – végrendelet híján – a közösen lakott lakáson mindenképpen haszonélvezeti jogot örököl az elhunyt után a házastárs, ha vannak gyerekek, ha nincsenek, akkor pedig kizárólagos örökös lesz.
Az élettársi kapcsolatban élőknek is jár az özvegyi nyugdíj, ez természetesen abban az esetben is igaz, ha nem született közös gyermek.
A bejegyzett élettársi kapcsolatban élők egyébként örökölhetnek egymástól, de ez az azonos nemű párok esetén igaz, és itt anyakönyvvezető előtt kell nyilatkozni.
Forrás: Shutterstock
A gyerekeket ugyanazok a jogok illetik
A közös gyermek vagy az örökbe fogadott gyermek esetében ugyanazok a jogi szabályok érvényesek élettársi viszonyban, mint a házasságban született gyermekek esetében. A tartásdíjat is ugyanúgy állapítják meg. Az igaz, hogy ha az élettársi kapcsolatban élő szülők szétköltöznek, az nehezen ellenőrizhető, így amennyiben nincsen az apa és az anya között a gyermek elhelyezést illetően feszültség, nem szükséges a bíróságnak elhelyezni a gyermeket, míg válás esetén mindenképpen ki kell jelölni, hogy melyik szülőé a felügyeleti jog.
A társadalombiztosítási rendszerünk korrekt módon rögzíti, hogy mind a házasságban, mind az élettársi kapcsolatban született gyerekek ugyanazokat az ellátásokat kapják.
Szakítás vagy válás esetén semmiképpen sem lehet kitenni a gyermeket az otthonából, bármilyen családi állapot is volt a szülők között. A gyerekek fokozottan védettek.
