A fiatal hercegnőt Kleopátra gyilkoltatta meg, mert féltette tőle hatalmát. Előkerült csontmaradványait azonban nem sikerült hitelesen azonosítani.
Hilke Thür, az Osztrák Tudományos Akadémia régésze elismerte, nem sikerült meggyőzően bizonyítani, hogy az Epheszoszban talált csontok IV. Arszinoétól, Kleopátra féltestvérétől származnak.
A csontokat ugyanis annyiszor bolygatták, hogy nem lehet érdemi DNS-elemzésnek alávetni őket – írja a Daily Mail a Charlotte Observer nyomán.
Nagy Sándor halála után birodalma szétesett, Egyiptom trónjára egyik hadvezére, Ptolemaiosz került.
Az ő leszármazottjának, XII. Ptolemaiosznak a halála után két lánya, Kleopátra és Arszinoé versengett a hatalomért.
Amikor a római Julius Caesar serege élén Kr. e. 48-ban partra szállt Alexandriában, Kleopátrát segítette hatalomra, Arszinoét pedig Ciprus királynőjévé tette meg.
A fiatal nő azonban visszatért Egyiptomba, az egyiptomi hadsereg pedig támogatta.
Julius Caesar legyőzte Arszinoét és Epheszoszba (ma Törökország) száműzte, ahol Artemisz templomában lelt menedéket.
Kleopátra azonban tartott visszatér ésétől. Caesar halála után meggyőzte új szeretőjét, Marcus Antoniust, hogy végeztesse ki a lányt.
A hercegnőt az Artemisz-templom lépcsőjén ölték meg.
Vélt sírkamráját 1926-ban fedezték fel Epheszoszban. Kiemelték koponyáját, antropológiai méréseket végeztek rajta, amelyeket pontosan feljegyeztek, ám a koponya a 2. világháborúban eltűnt.
Az 1990-as évek elején Hilke Thür újra felnyittatta a sírt, és megtalálta a fej nélküli csontvázat. Megállapította, hogy a csontváz egy húszas éveiben elhunyt nőé, aki Kr. e. 51 és Kr. e. 20 között halhatott meg.
Ezek alapján és a sírkamra szokatlan nyolcszögletű alakja miatt, amely Thür szerint az alexandriai világítótorony alakját idézi, a leletet Arszinoé maradványaiként azonosította.
Képek: A Caroline Wilkinson által elkészített arcrekonstrukció, PA, és BBC, középen az Artemisz-templom rekonstrukciója, lenn a maradványok
