A Népesedési világnapot 30 éve, az ENSZ határozatára tartják meg, minden év július 11-én.
A világnap kapcsán néztük meg, merre is tartanak jelenleg a trendek a világban, Európában és Magyarországon. Íme!
Ázsiában és Európában csökkenni, Afrikában és Dél-Amerikában nőni fog a népesség a következő évtizedekben
Legalábbis erre következtetnek az ENSZ előrejelzései. A 2017-es 7,5 milliárdos népesség számításaik szerint 2030-ra eléri majd a 8,5 milliárdot, 2100-ra pedig a 11,11 milliárdot. Ha előrejelzésük beválik, Afrika népessége a következő évtizedekben robbanásszerű növekedésbe kezd, és a jelenlegi 1,25 milliárdból 2100-ra 4,46 milliárd fő lesz. Ezzel párhuzamosan Latin- és Észak-Amerika, de Óceánia népessége is nőni fog.
Csökkenést egyedül Ázsiában és Európában várnak – ez utóbbinál a 2017-es 742 milliós népesség becsléseik szerint 653 millióra esik vissza. Az ázsiaiaknál 2050-re várják a tetőzést 5,2 milliárdos népességgel, mely 2100-ra 4,78 milliárdra csökken – igaz, így még mindig nagyobb lesz, mint a jelenlegi, 4,5 milliárdos népesség.
Az EU-ban már most is a bevándorlás tolja a számokat felfelé
1989-ben, a világnap kitűzésekor az EU 28 tagállamának akkori népessége 474 millió fő volt, ez az elmúlt harminc évben 8 százalékkal nőtt az Eurostat adatai szerint. Jelenleg az unió népessége 513 millió fő.
Ez a népességnövekedés elsősorban a bevándorlásnak köszönhető. 2017-ben és 2018-ban ugyanis az uniós országokban már magasabb volt a halálozási arány, mint a születések száma, és csak az EU-n kívüli országokból érkező 2,4 millió bevándorlónak köszönhető, hogy nem csökkent a népességszám.
2018 már a második olyan egymást követő év volt, mikor a halálozások száma meghaladta a születésekét. Bulgáriában, Lettországban és Horvátországban 7 százaléknál is többel csökkent a népesség, Litvániában és Romániában is több mint 5 százalékkal – ezekben a tagállamokban volt a legmagasabb a halálozások száma.
https://infogram.com/eu-population-changes-birth-and-death-rates-1hnp27j10e1n2gq
Eközben Írországban, Svédországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban regisztrálták a legtöbb születést. Összességében nézve csak az íreknél volt pozitív a népesedési arány, mivel ott magasabb volt a születések száma, mint a halálozásoké, így nettó népességnövekedésről beszélhetünk.
Eközben a bolgároknál népességfogyás volt, mivel többen haltak meg, mint ahányan születtek. A legalacsonyabb születésszámot az olaszoknál mérték, míg a legnépesebb országok továbbra is Franciaország és Németország.
https://infogram.com/eu-population-changes-birth-and-death-rates-1hnp27j10e1n2gq
Németország 83 millió lakosa adja az EU népességének 16,2 százalékát, a franciák 67 millióval pedig 13,1 százalékát. A hat legnépesebb tagállamot – Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország – leszámítva, a 22 többi tagállam egyike sem éri el az uniós népesség 4 százalékát sem.
2070-re csak hatmillió magyar lesz?
A világnap alkalmából a Népességtudományi Kutatóintézet is (NKI) közzétett egy grafikont, amin az látszik, hogy hazánk népessége 2011. október 1-én 9 millió 985 ezer fő volt. Ez 728 ezer fővel alacsonyabb, mint az eddigi legnagyobb, 1981-es népességszám, azaz 30 év alatt 6,8 százalékkal csökkent a népesség.
Az NKI közzétette becsléseit is a következő 50 évre: az előzetes számítás pesszimista változata szerint 6 millió fő, az optimista változat szerint 9,07 millió fő, az alapszámítás szerint pedig 7,7 millió fő lesz hazánk népessége 2070-re.
