Elhúzódó nyári forróság, a halálozás növekedését hozza az európai emberekre, de a magyarok is veszélyeztetettek az éghajlatváltozás következtében. Több lesz a szmogos napok száma, megjelennek az országokban a trópusi betegségek (nemcsak a forróság miatt), de egyébként az élet szinte minden területére kihat a felmelegedés.
Az elmúlt napokban Európát egy soha nem látott hőhullám érte el, ebből Magyarország is kapott, ám régiónk most szerencsésen megúszta a 40 fok feletti hőmérsékletet. Ennek ellenére a globális éghajlat átalakulása a szemünk előtt zajlik, ennek eredményeként a Kárpát-medence éghajlata is felmelegedőben van. Míg 1900 és 2015 között a globális éves középhőmérséklet 0,9 fokkal emelkedett, addig ez a növekedés Magyarországon 1,3 fok volt, vagyis hazánk az éghajlatváltozásnak jobban kitett térségek közé tartozik.
A magyar kormány által tavaly elfogadott éghajlatváltozás és alkalmazkodási stratégiák is kész tényként kezelik a honi éghajlat megváltozását: az anyag azzal kalkulál, hogy 2050-ig minden évszakban szinte az ország egész területén az átlaghőmérséklet egy fokkal, 2100-ra pedig a nyári hónapokban átlagosan 4 fokkal lesz melegebb mint a tanulmány 2017-es elfogadásakor. Másként számolva: a nyári időjárású napok száma az 1961-1990 között mért 66 napról 2050-re 21-23 nappal 2070-2100-ra pedig 32-55 nappal is nőhet. A legnagyobb növekedés a keleti országrészben várható, bár az egyik modell az Északi-középhegység környezetében még jelentősebb változásokat mutat. 2100 látszólag nagyon messze van, de nem szabad elfelejteni, hogy ma már megszületettek azok a gyerekek, akik megélhetik a következő évszázadfordulót. 
Jönnek a hőhullámok, duplázódik a halálozás
A felmelegedés következtében a fagyos napok száma durván csökken, nyári hőhullámos napok száma pedig emelkedni fog, az évszázad végére már akár a 30 napot is megközelítheti évenként a extrém forró napok száma. A csapadék a másik fontos kérdés: a modellek szerint nem várható a mennyiséget tekintve jelentős változás, ám annak időbeli eloszlása átalakul.
A nyári csapadék mennyisége 2050-ig 5 százalékkal, az évszázad végéig pedig 20 százalékkal csökken – amit az őszi, téli csapadéknövekedés nagy valószínűséggel kompenzálni fog.
Az éghajlatváltozás az ország természeti és gazdasági erőforrásait egyaránt veszélyezteti, ezért a megváltozott éghajlathoz kell biztostani az ország élhetőségét – szögezi le a dokumentum. Az éghajlatváltozás hozhatja a biológiai sokféleség csökkenését, az áradások és aszályok súlyosbodását, a termőföldek pusztulását, a vizek és a levegő szennyeződésedését, az inváziós fajok és kártevők terjedését, a környezeti okokra visszavezethető megbetegedések gyarapodását. Komoly változások lesznek, egyes régiókban a hőhullámok miatti halálozások 2050-re akár 80 százalékkal is nőhetnek.
Több erdő, megváltozó vízfelhasználás segítheti az alkalmazkodást
A várható szélsőséges időjárás az ország számára elérhető vízmennyiség csökkenésével járhat, miközben a társadalom és a gazdaság vízigénye ezzel párhuzamosan növekszik. A határokon túlról eredő folyókon érkező vízmennyiség csökken, a téli vízmenyég ugyanakkor nő , nyáron tartósan hosszú alacsony vízállás alakulhat ki – amely például veszélyezteti a folyó mellé épült erőművek (Paks) működését. A nagy tavaink vízminősége romlik, gyakoribbá válnak a 1990-es években bekövetkezett alacsony vízállások. A talajvíz szintje is csökken, így a talaj csökkenő nedvessége növeli az aszálykárokat, ugyanakkor az öntözés csak a magas hozzáadott értéket teremtő ágazatokban lehet realitás, vagyis a jó termőterületen levő melegházi termelésnél.
Balatonfenyves, 2012. augusztus 20.
Fürdõzõk a Balatonban Balatonfenyvesnél 2012. augusztus 20-án. A tó átlagos vízállása 52 centiméter. MTI Fotó: Török Tünde
Ezen ellentmondások feloldására a hagyományos értelemben vett vízgazdálkodás eszközei elégtelenek. A stratégia visszatérő példaként említi, hogy (ár)vizek okozta károk megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt és nem árvizek elleni védekezésre; az őszi-téli árvizeket kell felhasználni a nyári vízhiány enyhítésre, ennek eszköze a víztározók építése, a csapadékvíz-gazdálkodás megvalósítása. De új szemléletre lesz szükség mikrokörnyezetben, például az úgynevezett szürkevizek – használt csapvíz, mosógépekből leeresztet víz – másodlagos felhasználására, például a wc-k öblítésére.
Megint az erdők segíthetnek
A klímaváltozás hatásait tompíthatja az ország erdőterületeinek növelése, ezért 2050-ig a jelenlegi 21 százalékról (amely drasztikusan elmard a 42,4 százalékos uniós átlagtól) az optimálisnak tekintett 27 százalékra emelnék az erdővel borított földterületek arányát.
A mezőgazdaság számára az aszályok növekedése jelenti a legnagyobb kihívást, de a jelenleginél nagyobb gondot okoznak majd az elszaporodó bozót- és erdőtüzek vagy az új károkozók megjelenése is. A mezőgazdasági termelés fenntartásának alapvető követelménye a víz és csapadékvisszatartás képessége a talajban. Utóbbi csökkenésével a mezőgazdaság számára a megoldást a jó alkalmazkodóképességű új növényfajták nemesítése, és a fenntartható ökológia gazdálkodás jelentheti – fogalmaz a bő 200 oldalas stratégia.
Gyakoribb szmog és trópusi betegségek jöhetnek
Az éghajlat változása a természet minden szereplőjére – így az emberre, annak egészségére -hatással lesz. Az éghajlatváltozásból eredő legnagyobb egészségügyi kockázat a hőhullámokból adódó megbetegedések és halálozások számának várható növekedése. A hőhullámok az időseket, s a szív-és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőket különösen veszélyeztetik. Ennek hatása a társadalom elöregedésével csak fokozódik – ami persze rögtön maga után vonja, hogy ehhez kell majd alakítani az egészségügyi ellátórendszert.
A magyarországi éghajlatváltozás másik egészségügyi kockázatát a téli és nyári szmog gyakoribbá válása, illetve új trópusi betegségek megjelenése lesz. Nőhet a nyugat-nílusi láz (éppen ez a betegség okoz problémákat Szerbiában), a behurcolt maláriás esetek száma, de növekedni fog a vízzel, illetve a nem megfelelően kezelt – rosszul hűtött – élelmiszerekkel terjedő fertőzéses betegségek gyakorisága is. A megnövekedett UV sugárzás – és a csökkenő ózonréteg – hatására az évszázad végéig mintegy 5 százalékkal nőhet a bőrdaganatos megbetegedések száma. A fertőző betegségek terjedésre válasz lehet a kiegészítő oltások általános bevezetése
A klímaváltozás következtében növekedni fog a toxinokat termelő gombák aránya, ez új rosszindulatú daganatok és idült toxikus károsodások kialakulását fogja előidézni. Az egészségügyi kockázatok kezelése teljesen új szemléletet követel az egészségügytől, országszerte ki kell alakítani a klíma-egészségügyi hálózatot, amely képes reagálni a klímaváltozással kapcsolatos vészhelyzetekre – olvasható a stratégiában. Az anyag már a második ebben a sorban, s jól láthatóan a legkevésbé sem könnyű helyzetet vázol, ennek ellenére a konkrét cselekvési tervek jelentős részével még adós a kormány.
Borítókép: Egy tó teljesen kiszáradt és megrepedezett medre Texas államban / Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith
Forrás: zoom.hu
