forrás: Sz.B./hirado.hu
Léteznek olyan alapszabályok, amelyek betartásával kissé komfortosabbá tehetjük munkahelyi életünket.
Napjaink és életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük. Napi nyolc, olykor tíz órán át vagyunk ugyanazon a helyen, ülünk egy íróasztal előtt, tekintetünket a számítógépre szögezve; állunk egy üzletben a pult mögött; görnyedünk, fáradunk a monotóniától, a napról napra, hétről hétre ismétlődő munkafolyamatoktól, és nem utolsósorban közvetlen kollégáinktól, beosztottainktól, főnökeinktől (attól függően, hogy a munkahelyi ranglétra mely fokán állunk). Egyáltalán nem mindegy hát, hogy stresszel teli hétköznapjainkban hogyan tudjuk magunkat tehermentesíteni a feszültségektől, a komoly egészségügyi problémákat kiváltó stressztől. Mert megoldások igenis léteznek.
A munkahelyi életmódváltás létező fogalom, s mielőtt összevonnánk a szemöldökünket, gondoljuk csak végig, hányféle panaszt tudnánk felsorolni a munkahely okozta ártalmak sorában! A helytelenül beállított légkondicionálótól a monitor előtti falatozásig, a nyolcórányi ülés után ránk törő hátfájásig, deréknyilallásig. Persze illúzió lenne azt hinni, hogy az életmódváltással egy csapásra minden megoldódik. Részben azért, mert mindent úgysem tudunk megoldani, másrészt azért, mert az alapvető munkahelyi körülményeinken nem vagy csak nagyon nehezen tudunk változtatni. Épp ezért érdemes kis lépésekben elkezdeni az átalakítást – saját magunk védelmében. Nézzük a leggyakrabban elkövetett hibákat és kiküszöbölésük lehetőségeit!
1. A számítógép előtt dolgozók elfeledkeznek arról, hogy óránként legalább tíz perc szünetet kellene tartani.
Megoldás: állítsuk be az óránkat (gépünket, telefonunkat), hogy mindig ugyanabban az időben jelezzen. Azaz az ötvenedik perc előtt, amikor eljött a tízperces séta vagy mozgás ideje. Ilyenkor a telefont letéve, ha máshol nem, hát az emeleten sétáljunk néhány kört. Egész nyugodtan guggoljunk le néhányszor, nyújtózkodjunk nagyokat – nézzünk ki bármilyen furcsán is! A vérkeringést elősegítő mozgásra mindenkinek szüksége van, a szünet után gyorsabban intéződnek a nehezebbnek tűnő feladatok is. A kipróbálás után vigyünk rendszert a sétákba! El fogunk csodálkozni, hogy idővel milyen jól belejövünk.
2. A reggelit még otthon hagyjuk ki, az ebédet pedig az asztalunknálesszük kapkodva műanyag dobozokból.
Megoldás: kössünk kompromisszumot! A műanyag doboz, tányér, evőeszköz maradhat, de arról, hogy nyugodtan, étkezőasztalnál vagy pultnál ülve ebédeljünk, ne mondjunk le. Az ebédszünet minden munkakörben jár, használjuk hát ki azt a fél órát, hiszen erre szolgál! Másrészt ha abban a helyiségben étkezünk, ahol mások épp a munkájukat végeznék a lengedező kelkáposztafőzelék-szagban – hát mindenkivel jót teszünk, ha inkább kivonulunk.
3. Különösen nőkkel fordul elő, hogy munka közben elfeledkeznek a folyadékszükségletükről. Azaz órák telnek el úgy, hogy még egy pohár vizet sem isznak. Ugye nem szükséges felsorolni a folyadékveszteség okozta tüneteket?
Megoldás: ha menekülni akarunk a fejfájástól, kisebb szédüléstől, készítsünk már reggel a kezünk ügyébe egy másfél literes ásványvizes üveget vízzel, gyümölcsteával. Olyan helyre tegyük, ahol mindig szem előtt lesz – hogy láthassuk, hogy már mennyit ittunk meg belőle és mennyi maradt. Így talán nem feledkezünk meg az ivásról.
(Fotó: MTI-fotó: Kallos Bea)
4. Légkondi körüli súrlódások ma már sajnos majdnem minden munkahelyi közösség életében előfordulnak. Elég nehéz – különösen ott, ahol sok ember dolgozik együtt – a különféle igényeknek megfelelően beállítani a légkondit, de azért léteznek szabályok, amelyeket igenis mindenkinek tudomásul kell venni.
Megoldás: az egyik legnehezebben kezelhető probléma, de aki betegedett már meg az állandó hideg levegőtől (megfázás, felfázás, ízületi gyulladások), az valószínűleg elég elszántan tudja képviselni az érdekeit. Ha nem sikerül kompromisszumos megoldást találni hőfok és beállítás kérdésében, akkor tartsunk a fiókban zoknit, kardigánt. S bár elsőre elég viccesen hat a sapkában, zokniban üldögélő ember nyáron – de ez legyen a legkisebb bajunk.
5. Elhasznált levegő, szellőztetés hiánya – ezt, ugye, szinte nem is kell magyarázni. Időről időre (még ha légkondi van is) ki kell engedni a szabadba az elhasznált levegőt, és be kell bocsátani az oxigéndús levegőt.
Megoldás: ugyanúgy, mint az első pontban, iktassuk be, hogy óránként legalább 3-5 perce nyitva hagyunk egy ablakot. Ennyit még a legfagyosabb kollégánk is kibír (legfeljebb jár egyet a folyosón szellőztetés közben). A fülledt, elhasznált levegőtől lelassulunk, megfájdulhat a fejünk – úgyhogy a szellőztetés kérdése is legyen legalább olyan fontos, mint az előzőek!
