A teremtés egyik teremtésből alakul át egy következő, még fejlettebb teremtésbe. A teremtés mindig a továbbfejlődés irányába, tehát a még fejlettebb állapot kifejezésének irányába halad. A saját teremtésén keresztül a Teremtő is fejlődik, mint ahogy az ember a saját életében, a saját maga által teremtett állapotokon keresztül fejlődik.
Amikor az ember rájön, hogy ez az állapot már nem szolgálja a fejlődését – mert ez már kevesebb annál, mint amivé válhatna -, akkor továbblép, és létrehoz egy következő életállapotot. Amíg ez a folyamatos változás halad, ahogy továbblépünk az egyik rendállapotból a következő, rendezettebb állapotba, akkor a köztes állapotban, amíg feloszlik az előző rend minősége, megjelenik egy látszólagos rendezetlenség. A káoszból rend, rendből káosz lesz és így tovább.
Éppen ezt az átmenetet éljük most is. A kérdés csak az, hogy ezt most túléljük-e végre?
