forrás: Helyi Híradók

Továbbra sincs rend az autóhitelek frontján Magyarországon. Bár sok autóvásárló már a nyár elejére túl volt a banki devizahiteles elszámoláson, legalább annyian várják ma is türelmetlenül a megoldást: a korrekt számításon alapuló túlfizetések visszatérítését, vagy a korábbinál kedvezőbb törlesztőrészletek megállapítását. Sajnos olyan ügyfél is kénytelen tehetetlenül várni elfogadható új számokra, aki a régi számítások szerint még mindig milliókkal tartozik egy már nagyjából kifizetett egyszerű Suzukiért.

A devizahiteles autókereskedelem során több százezren estek a bankok csapdájába, ám az óriási társadalmi vihart kavart ügyek lezárását célzó jogszabályok megszületése után még mindig sokan elégedetlenek a sorsukkal. Nagyon sokan érzik úgy, hogy hibásak a számítások, amelyek alapján visszakapták a tisztességtelenül kifizettetett összeget, de túlságosan népes azoknak a száma is, akik szerint ma is jóval többel tartoznak a bankoknak, mint amennyi hitelt felvettek.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A mátészalkai Szaxon Imre csupán egy, a sok pórul járt hitelfelvevő közül. Ő egy hétköznapi Suzukira vett fel 3,5 millió forint értékű devizahitelt hét évvel ezelőtt, azonban valamiért még a hivatalos devizahitel-elszámolás után is közel hétmillió forinttal tartozik bankjának. Az évek óta tartó megalázó tortúra miatt egy éve már nem hajlandó fizetni az állandóan változó összegű kölcsön éppen aktuális törlesztőrészletét. Azt mondja, most már megvárja, amíg a bank perel, és a bíróság rendet tesz. Ezzel pedig nincs egyedül, Magyarországon közel százötvenezer ember küzd hozzá hasonló zűrös hitelproblémával.

„Most úgy állunk, hogy eddig 3,1 millió forintot fizettem vissza a banknak, és a legutolsó levél alapján még 162 hónapig kellene havonta 41 ezer 500 forintot fizetnem” – sorolja a rémtörténetét. – „Most vagyok hatvanéves, vagyis 73 éves koromig kellene törlesztenem a kölcsönt. Ez azt jelenti, hogy összesen közel tízmillió forintomba kerülne egy átlagos Suzuki, ami agyrém és elfogadhatatlan!”

Az sem könnyíti meg a férfi ügyét, hogy a lízingcég minden felszólító levelében más-más összeget követel. „El tudja képzelni valaki Magyarországon, hogy egy kisautóért egy full extrás Mercedes árát kelljen kifizetni? Merthogy az elmúlt évek során olyan levelet is kaptam a lízingcégtől, amelyben azt állították: még több mint 22 millió forinttal tartozom, amit több mint 500 hónap alatt kellene kifizetnem! Miután persze már kifizettem 3,1 milliót. Józan ésszel már nem tudok mit gondolni az ügyről, egyelőre levelezgetünk a bankkal, a postaköltség is benne lehet vagy 40 ezer forintomba.”

A férfi végső megoldásként megbízott egy kontrollcéget: először Szaxon úr szerződését vizsgálták meg, és nem meglepő módon bőven találtak benne hibát. Márpedig ha a szerződés nem szakszerű, a hitel összegét a mindenkori jegybanki alapkamat figyelembevételével kell kiszámolni. Most tehát már nem törleszti a hitelt, inkább megvárja, amíg a szolgáltató perel. Ha ez megtörténik, akkor a bíróságon legalább kiderül, hogy a szerződés jogilag hibás, onnantól kezdve pedig csak a szolgáltatónak van vesztenivalója.

Nem fizetnek tovább

„Egyáltalán nem egyedi Szaxon úr helyzete, és az sem, hogy az emberek legvégső elkeseredésükben azt mondják, nem fizetik tovább értelmetlenül a hitelüket” – erősítette meg a Helyi Híradónak a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Barabás Gyula szerint amikor valaki arról kap egy levelet, hogy a felvett ötmillió forint hiteltartozás helyett tizenötöt kell visszafizetnie, akkor könnyen elszakad a cérna és megesik, hogy nem fizet tovább az ember. Ilyenkor a pénzügyi szolgáltató idővel kénytelen bírósághoz fordulni, ami az ügyfél szempontjából eleve kívánatos. „A bíróságon általában nagyon nehezen védhetőek ezek a furcsa szerződések, ugyanis nemcsak az alkalmazott árfolyammal van probléma, hanem magával a teljes hitelkonstrukcióval is, miután a legtöbb zűrös szerződés eleve hibás. Ha tehát a bankok nem törekednek arra, hogy mindenképpen megegyezés szülessen az ügyféllel, akkor a szerződés könnyen a nyakukon maradhat” – magyarázta.

Megegyezésre van szükség

Mindenképpen alternatív megoldásra kellene törekedni a vitás ügyek lezárásakor – állítja Barabás Gyula, megjegyezve: az egyáltalán nincs rendjén, ha valaki felvesz egy hitelt és a felét sem fizeti vissza, mert önhatalmúlag úgy dönt, hogy nem fizet tovább. Az elnök szerint persze az sincs rendben, hogy egy 3 millió forintos hitelösszeg helyett 12 milliót kelljen visszafizetni. „Valahogy meg kellene egyezni, mert ezek nagyon súlyos fogyasztói hátrányt okozó hibás szerződések! Mi mások lennének, ha az ügyfeleket rendre arról tájékoztatták, hogy nem nagyon fog ingadozni a törlesztőrészletük, mindössze talán pár ezer forinttal, legfeljebb a hitelösszeg tíz százalékával”.

A devizahitelesek problémája a jövő problémája

Barabás Gyula azt mondja, a Hitelszövetség segítségével az esetek 60 százalékában eddig sikerült megoldást találniuk. „Nem feltétlenül kell bíróságra vinni az ügyeket, de állandóan kilátásba kell helyezni a bírósági pert, mert egyébként nem hajlandóak egyezkedni a szolgáltatók. Egy biztos: a mostaninál emberségesebb üzletpolitikát kellene folytatniuk a bankoknak. Butának lenni szabad, de erre üzletet építeni bűn. És Magyarországon ez történt az elmúlt években.”