Sugárvédelem, egészségvédelem a sugárzással szemben – ez most egy nagyon aktuális téma annak a tudatában, hogy világszerte, az emberi tényezők hatására, és a klímaváltozás okán általában a tudtunk nélkül, nukleáris energia szabadul fel, és szennyezi a környezetet, és magát az embert!
De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg hogyan keletkezik, mit jelent, és mindazt, amit tudni érdemes róla!
A reaktorokban lefolyó radioaktív bomlási- és hasadási folyamatokat különféle sugárzások kísérik. E sugárzások az organikus szervezeteken biológiai hatást, hatásokat fejtenek ki. A sugárzások biológiai hatását már évtizedek óta tanulmányozzák, és a követlező pár évtizednek is kiemelkedő kutatási tárgya lesz.
A legfontosabb megállapítás az, hogy a radioaktív sugárzásnak az emberi szervezetben kizárólag roncsoló, pusztító hatása van, emlékezz csak az évezred egyik legsúlyosabb atomkatasztrófájára, a csernobili tragédiára!
A sugárzásnak azonban ez a roncsoló, pusztító hatása az orvostudományban felhasználásra kerül akkor, amikor az egészséges testszövetnél lényegesen sugárérzékenyebb daganatos testszöveteket radioaktív sugárzással pusztítanak el.
A fentiek tudatában tehát, a sugárvédelemmel kapcsolatos két kérdéscsoportot – az atomtachnikai berendezésekkel kapcsolatos egészségvédelmi és a sugárvédelem céljára épített létesítmények technikai kérdéseit, lásd Fukushimai atomerőmű-baleset – kell megvizsgálnunk.
E tárgykörben szó esik majd az egészségvédelmi kérdésekről, a reaktorok sugárzásvédelméről, a sugárzásmérésről, a magenergetikáról, a fosszilis fűtőanyagok felhasználási tendereiről, mert bármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy végleg elfelejthetjük az egészségre- és környezetre káros energiahordozók kérdését, nem tehetjük, be fogom bizonyítani, hogy miért nem!
A következő napokban, csak ezzel a témakörrel foglalkozunk, keresd cikkeinkben a „címkezdetet: Hogyan keletkezik, mi köze van hozzá..”
