Mindig lesznek olyan emberek akik azt mondják, hogy Ők mindig is tudták, hogy mit akarnak az élettől. Már egészen korán tudták, hogy Ők orvosok, sebészek, írók, vagy anyukák akarnak majd lenni. De a legtöbbünknek ezek a kérdések sajnos nem olyan könnyűek mint az előző csoport képviselőinek. Ha belegondolunk nem is olyan könnyű tudni azt, hogy valójában mit is szeretnénk. Kissé olyan ez mintha a legalapvetőbb vágyaink egyfajta rejtjelezett kód lenne amit nem tudunk megfejteni. De ami még ennél is rosszabb, vannak akik köztünk azon tűnődnek, hogy egyáltalán vannak-e ilyen vágyaik.
Tudni azt hogy mit akarsz kihívást jelent az élet bármely szakaszában, mindegy, hogy akár most érettségizel, vagy éppen nyugdíjba készülsz vonulni. Szerencsére létezik egy módszer arra, hogy kiderítsd ezt anélkül, hogy belemennél –és eltévednél– a bizonyos belső labirintusba. A megoldás nevetségesen egyszerű; egyszerűen érezd azt, hogy mi az a dolog ami lelkesedéssel tölt el. Annyira egyszerű és mégis olyan nagyszerű eszköz ez. Bizonyára sokunk kipróbált már a döntéshozatal előtt mindenféle intellektuális gyakorlatot, pro és kontra megközelítéseket, listákat, de ezekbe hamar bele lehet fáradni. Sőt, sok esetben nem vezetne semerre sem és így nem is tudunk dönteni – ha kizárólag egy módszerre alapozunk. Persze, ezeknek a megközelítéseknek óriási szerepük van, de egy nagy hiányosságuk az, hogy nem a teljes képet alkotják.
A lelkesedés vagy annak hiánya elárulja azt, hogy egy dologgal kapcsolatban hogyan érzünk. Egy olyan részünket fejezi ki ez az érzelem, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha nem figyelünk az érzelmeinkre, akkor nagyon fontos információkat hagyunk figyelmen kívül, ami pedig később szabotálhatja pontosan azt amiért a döntésünket eredetileg meghoztuk. Bármilyen döntést is hozunk ez előbb utóbb vissza fog ütni.
Például egy sarkított példával élve; Autót akarok vásárolni, és tetszik egy Rover 75 ami nem új, szemben egy BMW-vel, ami újabb és kevesebbet is fogyaszt. Megveszem a BMW-t de valójában nem azt akartam. Lehet, hogy áltatom magam egy kis ideig, hogy jó ez az autó és másoknak is azt mondom „azért vettem meg mert tetszett” és ezt önmagunkkal is megpróbáljuk elhitetni. De bármennyire is akarjuk az az autó nem fog magától átalakulni alattunk. BMW volt és az is marad. És amikor ezt felismerjük, akkor döbbenünk rá, hogy másik autó kell mert már nem is olyan jó vezetni.
Egy jó kapcsolatban, ahogy a bizalom várát építgetjük könnyebb lesz a párunk megértése és önmagunk megértetése is. Hasonlóan ehhez, a lelkesedésünkre figyelve és arra válaszolva egyfajta kapcsolatot alakítunk ki önmagunkkal. Ahogy ezt a belső hangot újra és újra halljuk és figyelünk rá, elkezd bízni bennünk és tisztábban kezd el beszéli. Mi pedig azt az egyedi nyelvet melyen a legbelső énünk szól hozzánk, egyre könnyebben és mélyebben megértjük. Ebből a kapcsolatból pedig sokkal könnyebb és jobb döntéshozatalok születnek mert megtanultunk bízni önmagunkban. Semmi különleges módszer, vagy technika nem kell. Egyszerűen csak figyelj arra amit érzel.
Szeretném kihangsúlyozni. Hogy nem elég pusztán csak jól érezni magad. A BMW is komfortos, de az nem az a Rover amire vágytál. Biztosan érted, hogy mire gondolok; ha valamiért lelkesedsz akkor az nem csak pusztán örömmel tölt el, hanem társul hozzá egyfajta motiváció is ami tovább hajt. Ez a motiváció a fejlődés kulcsa. És pontosan ez az a motiváció amit keresünk. Ha ez megvan, akkor a többi már részlet kérdés.
forrás: Szabadon Ébredők
