A budai várnegyed északnyugati sarkában álló Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán feltárt maradványok arra utalnak, hogy a IV. Béla király utasítására a XIII. század közepén épített budai vár falai pontosan itt húzódtak. A falhoz torony is csatlakozott, sőt a XIV. században épült középkori házak alapjai is előkerültek. A terület a török korban is sűrűn lakott volt, de az 1686-os ostrom után pusztasággá változott. Mivel a keresztény ostromlóknak itt sikerült először betörniük a várba, hadászatilag fontos területnek minősült a későbbi korokban is, olyannyira, hogy gyakorlatilag azóta a hadsereg kezelésében van.
Az 1696-ban készült budai házjegyzék Soldatenhäuser jelzéssel már két házat említ ezen a helyen. Ebben az ún. Gránátos kaszárnyában őrizték a jakobinus összeesküvés halálraítéltjeit, kivégzésük (1796) után celláikat Kazinczy és társai foglalták el. Kazinczy Ferenc Fogságom naplója című művében Gárdaház néven említi. A XIX. század első felében a katonai hatóságok a régi, elavult kaszárnyaépület lebontását és egy új, nagyobb méretű felépítését határozták el. A Nándor-laktanya Garnizon (ma Kapisztrán) téri klasszicista részét 1847-ben adták át, az északi szárny 1892-ben épült, míg a keleti szárny csak az 1920-as években készült el.
A Hadimúzeum megalapításának gondolata a XIX. századba nyúlik vissza, a kiegyezést (1867) követően állandóan napirenden volt, de hosszú vajúdás után csak 1918-ban válhatott valóra az elképzelés. Az ugyanekkor alapított Hadilevéltárral együtt előbb a fővezérség, majd a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozott. 1922-ben a múzeum önállóvá vált, és a körúti Mária Terézia laktanyában kapott elhelyezést. Az épület azonban nem volt alkalmas múzeumi célokra, és már a 20-as években megszületett a gondolat, hogy a Hadimúzeum a Nándor-laktanyában nyerjen végleges otthont. Az átépítés azonban hosszabb időt vett igénybe, így csak 1937-ben nyithatta meg kapuit az érdeklődő nagyközönség előtt.
A 20-as, 30-as években nagyszámú és nagy értékű nemzeti kincs került a múzeum birtokába (pl. a bécsi Heeresmuseum magyar vonatkozású anyaga) .
A II. Világháború mind az épületben, mind a muzeális anyagban óriási károkat okozott, 1949-ben tudta csak kapuit újból megnyitni. 1947/48-ban a Levéltár is az épületbe költözött, végül 1957/58-ban a Hadtörténeti Könyvtár is itt nyert elhelyezést. 1958-ban a honvédelmi miniszter újból egyesítette a múzeumot és levéltárat, mai elnevezését 1961-ben kapta az Intézmény.
A Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó és annak háttérintézményeként funkcionáló Hadtörténeti Intézet és Múzeum a magyar hadtörténelem komplex kutatóhelye. A HIM rendeltetése a magyar és a magyar vonatkozású egyetemes hadtörténelem tárgyi és írásos emlékeinek gyűjtése, őrzése, feltárása és publikálása. Szervezeti egységei a maguk külön szakterületén járulnak hozzá a kutatáshoz, bemutatáshoz, az eredmények közkinccsé tételéhez:
A Hadtörténeti Múzeum a magyar és magyar vonatkozású hadtörténelmi tárgyak, dokumentumok (militaria) gyűjtő-, őrző-, feldolgozó-, kutató- és kiállítóhelye. Kiállításait évente több tízezren keresik fel, hazaiak és külföldiek, katonák és civilek, diákok és nyugdíjas csoportok egyaránt.
A Hadtörténelmi Levéltár feladata a katonai múlt írásos emlékeinek gyűjtése, megőrzése, és a kutatás számára használhatóvá tétele, de emellett közhivatali funkciókat is ellát, katonai szolgálattal kapcsolatos igazolásokat ad ki, akárcsak a Központi Irattár, mely a közvetlen közelmúlt katonai iratainak tanulmányozását teszi lehetővé.
A Hadtörténelmi Térképtár közel félmillió egyedi és sorozattérképpel, atlasszal, domborművel, szakkönyvvel, szakfolyóirattal, légifényképpel áll a kutatók rendelkezésére. A Hadtörténeti Könyvtárban közel 200 000 kötetnyi hadtörténelmi és hadtudományi munkából válogathat az érdeklődő olvasó.
A Hadtörténeti Intézet történészeinek feladata a magyar és az egyetemes hadtörténelem eseményeinek feltárása, tudományos feldolgozása és a kutatási eredmények közzététele, jórészt a negyedévente megjelenő Hadtörténelmi Közlemények szakfolyóirat segítségével. Emellett az intézmény – különösen a Levéltár – évente számos könyvet is kiad.
Cím: I ker.Tóth Árpád sétány 40.
Tel: +36 (1) 325-1651
E-mail: [email protected]
Web: www.museum.hu
