Újra és újra felmerülő kérdés, hogy a hivatali, üzleti utazás költségeinek közvetlen viselése vagy megtérítése miatt mikor és hogyan keletkezik adókötelezettség a magánszemélynél vagy a kifizetőnél? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat. (Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol)
Hivatali, üzleti utazás (a továbbiakban: hivatalos utazás) esetén jellemzően utazási, szállás-, étkezési és egyéb (szabadidővel, reprezentációval stb. kapcsolatos) költség merül fel. Ezeket vagy a hivatalos utat elrendelő (finanszírozó) kifizető (munkáltató, megbízó) közvetlenül viseli, vagy megtéríti a hivatalos utazással érintett magánszemélynek.
A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint a következő rendelkezések irányadók:
– Egyes meghatározott juttatásnak minősül az az összeg, amelynek elszámolása hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, reprezentáció címén – 1,18[15% szja+22 % eho] megfizetése mellett – történik [szja-törvény 69. § és 70. § (1) bekezdés a) pont; (2)-(2a) bekezdés]. Megjegyzendő, hogy 2018. január 1-jétól az eho 20 százalékra mérséklődik.
– Nem keletkezik bevétel a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan juttatás (dolog, szolgáltatás) igénybevételekor, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, akkor sem, ha az személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú használat, kivéve, ha a törvény az igénybevételt (például az étkezést) adóztatható körülményként határozza meg [szja-törvény 4. § (2a) bekezdés].
Forrás: adozona.hu
Képek: Irány Ausztria, hirportal
