A 2016-ban elindított Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program újabb mérföldkőhöz érkezett, szombaton átadták a Magyar Honvédségnek a KF41 Lynx, magyarul Hiúz lánctalpas gyalogsági harcjármű első példányát. A 45 tonnás monstrum a védettséget, a tűzerőt és a gyorsaságot egyesíti a XXI. századi technológiával.
Olyan kormány van Magyarországon, amely gondoskodik a honvédségről. A katonákra nézve látja rajtuk az elkötelezettséget, az elhivatottságot és azt, hogy készek megvédeni országukat, Európát és a NATO-t. Most a legjobb védelmet, igazi csúcstechnológiát kap a honvédség
– fogalmazott a KF41 Lynx, magyarul Hiúz gyalogsági harcjármű első sorozatgyártott példányának ünnepélyes átadásán Armin Papperger, a harcjárműveket gyártó Rheinmetall AG vezérigazgatója.
A nagy múltú, világszínvonalú német fegyvergyár vezetője egyáltalán nem túlzott, amikor a nemsokára a zalaegerszegi gyárból sorozatban kigördülő páncélost méltatta, mivel ez kategóriájában a legújabb és a legmodernebb a világon.
Mindenki ezt olvassa most!
Aki még hivatásos katonaként vagy volt sorkötelesként emlékszik a Magyar Néphadseregben vagy a Magyar Honvédségben korábban szolgálatban álló, ám a Gyurcsány-kormány alatt kivont és eladott szovjet BMP–1-es lövészpáncélosra, az minden téren legalább fél évszázadnyi technológiai fejlődést láthat a Lynxen.
A harcjármű küzdőterében a tervezők maximálisan próbálták érvényesíteni, hogy a katonák a lehető legjobb és legvédettebb körülmények között indulhassanak harcba.
A szállított nyolc lövész egymással szemben, a jármű falára rögzített, lábtartós és oldalvédelemmel is ellátott fejtámaszos, felhajtható ülésekben foglalnak helyet úgy, hogy védve legyenek a fenékpáncél alatt esetlegesen felrobbanó aknák hatása ellen.
Aktív eszközök is segítik a páncélos védelmét, a magyar Hiúzokat már a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel is felszerelik, mely képes a támadó rakétákat, gránátokat észlelni, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni.
A kommunikációt és a tájékozódást segíti az a harminc-negyven centiméter átmérőjű, kihajtható, de a jövőben akár kézbe is vehető lapképernyő, amelyen keresztül megfigyelhetik a páncélos környezetét, tájékozódhatnak a hadműveleti helyzetről.
A jármű passzív védelmét a komoly páncélzat biztosítja, amit a méret is sugall: a Hiúz hossza 8,49 méter, szélessége 3,8 méter, magassága a távirányítású fegyverállvánnyal együtt 3,73 méter.
A XXI. században már elvárt védelem miatt 45 tonnát nyomnak a harckész járművek, annyit, mint egy T–72-es harckocsi. A páncélost egy 1140 lőerős Liebherr dízelmotor mozgatja, összehasonlításképpen: az amúgy fürge T–72-es motorja mindössze 780 lóerős.
A Hiúz felszereltségéhez tartozik többek között gépágyú és páncéltörő rakéta is. A toronyban egy harminc milliméteres gépágyú jelenti a fő fegyverzetet, amelynek a kilőtt lövedékeit a cső végén lévő elektronika programozni tudja, hogy milyen távolságban robbanjanak, repeszfelhőt terítve akár támadó vagy felderítő drónokra is.
Mindenki ezt olvassa most!
A cső mellett egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska van felszerelve, míg a torony tetején egy 12,7 milliméteres, a jármű belsejéből távirányítható nehézgéppuska. Ha az előbbi fegyverek nem lennének elég az ellenség leküzdésére, akkor a torony jobb oldalán egy páncélozott tubusból két darab Spike irányított páncéltörő rakétát indíthat a jármű háromfős személyzete, akiket a legmodernebb elektronikai és optikai felderítő eszközök segítenek.
A Lynx harcjárműből eddig 218 darabot rendeltek a Magyar Honvédségnek. Az első zászlóalj 46 járművét még a német anyacég szállítja le 2023-ig, a fennmaradó 172 viszont már Magyarországon, a közelmúltban átadott zalaegerszegi gyárban készül el.
Arról is szó van, hogy a honvédség tervezett csapatlégvédelmi gépágyúi is Lynx alvázon fognak elkészülni, ami újabb megrendelést hozhat a zalai üzemnek.
Ami a nemzetközi piacot illeti, a KF41 Lynx versenyben van az ausztrál, az amerikai, a görög és az iraki hadsereg lövészpáncélosokra kiírt pályázatán is.
Borítókép: A 45 tonnás gyalogsági harcjármű jelenleg a legmodernebb a világon (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
magyarnemzet