Uccu neki, olvassunk! S hogy mit? Hát, egy kis rekordot. Mert hogy, abból soha sem elég. Itt van mindjárt a lóversenyek legnagyobb sztárja, egy igazi négylábú, aki meghódította az egész világot. Hogy ki ő?
Én, személy szerint imádom a lovakat. Persze, csak úgy, tisztes távolságból, de azért egyszer szívesen kipróbálnám, hogy milyen, amikor az ember nyeregben érzi magát, amikor ló és lovas vágtat a szélben. Biztosan nagyon jó lehet. Ezek az állatok fantasztikus teljesítményre képesek. Itt van mindjárt egy igazi világsztár, a lovassport egyik legnagyobb alakja, Kincsem, a Magyar Csoda.
1876 és 1879 között 56 versenyen indult, és kivétel nélkül mindegyiken ő állhatott a „dobogó” legfelsőbb fokára. Persze, nem amolyan neve nincs versenyekről van szó, hanem a legrangosabb viadalokról, olyanokról amelyeket Hannoverben, Bécsben, Prágában és Angliában rendeztek meg.
Pályájának csúcspontját az 1878-as, 4000 méter hosszú, angliai Goodwood-kupa jelentette.
Természetesen, egy ilyen világsztár életéről rengeteg legenda születik. Így Kincsem története sem mindennapi. Már születése körül is kialakultak mendemondák, így csak annyi bizonyos, hogy 1874-ben Tápiószentmártonon látta meg a napvilágot. Egyéves korában Gödre került, de nem szállították, mint a mai versenylovakat, hanem a négy lábán tette meg a két napig tartó utat.
A vidék bőséges legelőinek köszönhetően a kancacsikó szépen növekedett, és hamarosan meg is tette az első komolyabb lépéseit az edzéseken.
Lakhelye a gödi csárda volt, amely már akkor is közel ötszáz éve állt, és a mai napig is állnak a falai. Állítólag az egyetlen épület, amely a törökök előtt épült, és falaiban római téglák is találhatók. A csárda udvarán állt egy kút, amely azt a vizet adta, amelyet a patás ivott. Kincsem még külföldi versenyei alkalmával is csak hazai vízzel volt hajlandó oltani szomját, éppen ezért mindig vele utazott egy tartálykocsi, friss magyar nedűvel.
Kincsem egy éves koráig nem volt az addigi tulajdonos istállójának éke. Éppen ezért eladásra szánták másik öt lóval egyetemben. A másik öt el is kelt, Kincsem azonban maradt, mert hát, szegény senkinek nem kellett.
Aztán két éves korában már egyre inkább kezdett hasonlítani a versenyző mamára, és Blaskovich Ernő, a tulajdonos úgy döntött, megkezdi a ló felkészítését a versenyekre. Élete legelső versenyén, 1876-ban Berlinben megnyerte az 1000 méteres távot. Innentől kezdve meg sem állt az angliai Goodwood-kupáig.
A kupa elnyerése után Angliából renget újságíró, szakember, istállótulajdonos érkezett Gödre, hogy megcsodálja a Magyar Csodát. Göd ezzel a „lóvilág” középpontja lett. A kanca 1879-ben vonult vissza. Még nyolc évig élt, majd 13 éves korában az örök „ló mezőkre” vágtázott. Emlékét a gödi Kincsem-emlékpark őrzi. Látod, nemcsak az emberek, hanem az állatok is képesek csodálatos teljesítményekre. Találkozunk legközelebb is. Éljen a VAKÁCIÓ!
Forrás: lovasok; Kép: lovasok;