Magyarország — Először lépte túl a 300 ezres határt a bruttó átlagbér Magyarországon – derült ki a Workania állásportál legújabb kutatásából.
Ennek ellenére továbbra is óriási a bérszakadék az ország nyugati és keleti régiói között: a felmérés adatai szerint míg Budapesten tavaly több mint 400 ezer forint volt a havi átlagos bruttó kereset, addig Békés és Tolna megyében ez az összeg nem érte el a 300 ezer forintot.
A Workania kutatásával egybecseng az Eurostat munkáltató bérköltségváltozást bemutató legfrissebb adatsora is, amely szerint Magyarországon nőhettek legnagyobb mértékben a bruttó keresetek a 28 uniós tagállam közül.
– A magyar munkavállalók átlagosan 38 300 forinttal kerestek többet bruttóban 2017-hez képest. – jegyezte meg Ficza János, a Workania.hu munkatársa. – Abérek leginkább Baranya, Békés és Vas megyében ugrottak meg: mindhárom régióban tizennyolc százalékkal kerestek többet a munkavállalók 2018-ban, mint egy évvel korábban. Vas megye ezzel a harmadik legjobban fizetett régióvá lépett elő Magyarországon, Békésben viszont még így is országosan a legalacsonyabb jövedelemre számíthatnak a dolgozók.
A legjobban továbbra is Budapesten lehet keresni, sőt, ez az egyetlen régió, ahol az bruttó átlagbér túllépi a 400 ezer forintos szintet. A főváros utáni rangsorban leginkább nyugat-magyarországi megyék következnek, sorrendben Komárom-Esztergom, Vas, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Pest és Veszprém megye lépte túl a 350 ezres átlagot.
Hiába azonban a dinamikus gazdasági növekedés, továbbra is óriási a bérszakadék az ország nyugati és keleti régiói között.
– A főváros az ország gazdasági központja, így a legtöbb cégközpont, a menedzseri és vezetői állások nagy része itt található, ennek köszönhetően magasabb az átlagfizetés, mint az ország többi régiójában. Másrészt Budapesten az élet is magasabb költségekkel jár egy átlagos munkavállaló számára, hiszen például a lakhatás is drágább, mint egy vidéki városban, így a munkaadók is magasabb fizetéssel tudják megtartani az alkalmazottaikat – fűzte hozzá Ficza, hozzátéve: Vas megyében ugyanakkor Ausztria közelségének köszönhetően növekednek meredeken a bérek.
Tóth László szociológus szerint harminc év alatt sem sikerült orvosolni azt a problémát, hogy a régen nehéziparral rendelkező keleti és délkeleti megyékbe is odacsábítsák a nagyvállalatokat.
– A nyugati régiókba már a rendszerváltástól kezdve áramlott be a külföldi tőke, ami több munkahelyet és magasabb béreket is jelentett. Emellett a földrajzi adottságok, az infrastruktúra is befolyásolja a bérkülönbségeket, ráadásul mivel több az álláslehetőség a nyugati megyékben és Közép-Magyarországon, ez is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy többet fizessenek – vélekedett a szakember, aki szerint az elmaradottabb régiókból nagy eséllyel költöznek el a családok az élhetőbb városokba.
A portfolio.hu által ismertetett KSH-adatok szerint ráadásul egyes szakterületeken kimagaslóak a különbségek: Budapesten a pénzügyi, biztosítási terület nettó több mint 434 ezer forint havi átlagbért fizet, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azonban ennek még a negyven százalékát sem viszik haza: ott mindössze 161 ezer forintot ér ugyanaz a munka.
Leghátul kullognak a takarítók
2018-ban továbbra is a legrosszabbul fizetett pozíció a takarítóké, akik átlagosan mindössze bruttó 155 700 Ft-ot kerestek – ez mindössze 46%-a az országos átlagnak, ami tavaly bruttó 337 500 forint volt. A takarítókat követi a konyhai kisegítő, az óvodai dajka, a varrónő, majd a szobalány. A legjobban fizetett pozíció a pilótáké lett több mint 1 millió forintos fizetéssel. Az orvostanácsadók sem panaszkodhatnak, ők bruttó 945 100 forintot vittek haza tavaly.
blikk
