Néveredet
A település nevét elsőként 1283-ban említik írásos feljegyzések. Hidvégardó összetett szó, melynek „hidvég”- előtagja a Tornából Borsodba tartó út Bódva folyót átívelő hídját jelöli, „-ardó” utótagja pedig erdőóvó szóból rövidült, mely az itt élő emberek egyik ősi foglalkozására, az erdőgazdálkodásra utal.
A falu nevében szereplő híd
Településtörténet
A település a középkorban Szádvár tartozéka volt, melyet 1415-ben már a – középkorban jelentős szerepet játszó – Bebek család tartott a kezében. Plébániája a korai alapításúakhoz tartozik, s viszonylag korán, a XIV. században már iskolával is bír. Az 1427-es összeírásban 43 jobbágyportát számlálnak, ami nagyobb helyiségre utal.
A XV. században egy ideig huszita kézen volt, majd visszakerült a Bebekekhez. 1566-ban foglalták el a császáriak Szádvárt, s ezzel az uradalom – Hidvégardóval együtt – visszakerült a koronához.
Szádvár 1686 körüli lerombolása táján az Eszterházy család tulajdona lett. A falu lakossága annyira megfogyott a török időszakban és az azt követő nemzet ellenállások idején, hogy 1720-ban már teljesen néptelen. Az 1730-as évek táján települhetett újra. 1736-ban katolikus plébániája alakult és templomát az Eszterházyak költségén 1777-ben restauráltatták.
1833-ban 811 lakosa, 121 háza és egy lisztmalma is volt. A XIX. században nagyobb birtokosa a Gedeon és a Papp család volt. Mindkét család kúriával is rendelkezett, a XIX. század végi, a XX. század eleji vármegye-monográfiák elsősorban a Gedeon-kastély díszes berendezését dicsérik. Vasútállomása – akkor még Bódvavendégi határában – 1896-ban létesült.
Az I. világháborúban Hidvégardóból 96-an vettek részt, 33-an haltak hősi halált, és két katonát vitézzé avattak. Trianon – megcsonkítva Abaúj-Torna vármegye északi részét – csehszlovák határ menti, minden szempontból peremhelyzetű településsé tette. 1920 után kérészéletű járási székhely, majd közigazgatásilag a bódvaszilasi központú járás körjegyzősége volt egészen a Felvidék visszacsatolásáig, 1938-ig, ezt követően pedig a tornai járásba tartozott 1945-ig.
Az 1930-as évek végén római katolikus és református népiskolával és gazdasági továbbképző iskolával rendelkezett.
A II. világháborút követően újra a trianoni határ mellé szorult. Itt is fölosztották a helyi nagybirtokokat és így 36 földnélküli 379 hold földet kapott. Államosították a kúriákat, és 1958-ban már villanyvilágítással látták el a községet a Csurilla-féle malom áramfejlesztőjének segítségével.
1950 és 1990 között új iskolát, sport klubot, óvodát, tanácsházát, orvosi lakást és rendelőt építettek, s kisebb pékséget hoztak létre. 1961-ben Hazáért néven Tsz alakult, majd 1967-ben a becskeházi Népakarattal Sas-völgye néven egyesült, s végül 1974-ben közösen olvadtak be a bódvaszilasi székhelyű Bódva-völgye Mg. Tsz-be.
1950-től 1965-ig Hidvégardó közös tanácsi székhelyközség Becskeházával. 1965-ben társult hozzá Bódvalenke, 1968-ban pedig Tornaszentjakab.
1990-ben a falvakban önkormányzatok alakultak. Hidvégardó ma körjegyzőségi székhely, melyhez Becskeháza, Bódvalenke és Tornaszentjakab tartozik.
Turizmus
Műemlékek, látnivalók
Szent Anna Kápolna ,
Útmenti kereszt
Szent Anna kápolna
Római katolikus templom
A műemléki egyhajós templom erdete a középkorba nyúlik vissza. Jelenlegi barokk formáját az 1777-es átépítésekor kapta. A kóruson található a templom orgonája. A boltíves mennyezeten és az oldalfalakon található festményeit az 1900-as évek elején készítették, újrafestésüket pedig 1985-ben végezték restaurátorok. A főoltárképen a templom védőszentje – Gyümölcsoltó Boldogasszony látható, jobb oldalán Jézus Szíve-, bal oldalán Mária Szíve-szobor áll.
A templomot feltehetően egy középkori eredetű kőfal veszi körül, melynek az északi oldalába épült a Gedeon család kriptája. A templomhoz tartozó plébánia 2002-ben lett felújítva. Ekkor egy új faragott kapu is készült, mely csodálatos látványt jelent a szomszédos felújított Szent Imre térrel, és az ott található frissen restaurált Szent János szoborral.
Református Templom
A református templom 1794-97 között épült, déli homlokzata előtt tornyocskával. 1834-es leégése után 1837-ben felújították. A tornya 15 méter magas, tetején egy bádogkakas látható. Legutóbbi külső és belső nagyfelújítása 2000-2001-es években volt, amikor elnyerte jelenlegi szép formáját. A szószék koronája XIX. századi lehet, mely a templom legősibb – máig látható – eleme.
Gedeon-kastély
A község legnagyobb nevezetessége a műemléki védettségű Gedeon-kastély, melynek felújítása és faluházzá alakítása 2000-ben fejeződött be. Ez a kastély 1700-1770 körül épülhetett copf stílusban, mely 6 szobából áll. Az egyik szoba a Teleháznak ad otthont, ahol a civil szervezetek, a térségmenedzser és a helyi programszervező is helyet kapott. A legnagyobb terme a kiállításoknak és tanácskozásoknak ad otthont. A kúria udvarán található egy régi pince és a 2000-ben felépült Kézművesház.
Kézművesház
Itt található még a sportudvar, a piknikező hely és a szabadtéri színpad, mely évenként visszatérő kulturális rendezvényeknek ad helyet. A kézművesház mind a fiataloknak, mind az idősebb korosztálynak kellemes kikapcsolódást jelent a hagyományos kézműves mesterségek gyakorlása során.
Papp-kúria
A település másik nagyobb műemléki jellegű építménye a Papp-kúria, mely 1830-ban épült klasszicista stílusban. Jelenleg ez az épület ad otthont a kétszáz adagos konyhának és étteremnek, melyek felújítása 2004-ban kezdődik el. Udvarában található park átépítése is a közeljövőben kezdődik el, mely kellemes kikapcsolódást nyújt majd minden korosztály számára.
Milleniumi Tér
A falu orsóalakú központjában, a templomtól északra található a 2001-ben felavatott csodálatos Millenniumi tér. Itt látható a 2001-ben újrafaragott Szentháromság-szobor, valamint az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékműve. A tér alsó részét 12 oszlopfő övezi, mely honfoglalástól napjainkig egy-egy évszázadnak állít emléket – feltüntetve az adott évszázad helyi és országos jelentőségű történelmi eseményeinek évszámait. A tér imént bemutatott – nevét hűen tükröző – látványa a kőből faragott talapzatú zászlótartókkal, és a teret szegélyező patakparti virágágyásokkal, méltán lett a Bódva-völgy egyik legszebb köztere.
Szent Imre Tér
A templomtól délre található a Szent Imre tér. Ezen a téren egy kőből faragott kereszt, valamint Nepumuki Szent János öntöttvas szobra áll a burkolt sétány két végén. E teret 2002-ben újították fel, és a parkban a fák alatt fapadokat állítottak a régmúlt emlékei szerint, így az arra járók meg tudnak ismét pihenni, elbeszélgetni.
Építészeti emlékek, népi lakóházak
Tornácos ház
A faluban szebbnél szebb építészeti emlékek, népi lakóházak találhatók. Van több olyan ház is a faluközpontban, melyet az 1910-es években építettek, és még ma is áll.
A településen, illetve annak határában több kereszt és kápolna is található a múlt század elejéről, melyeket az utóbbi években újítottak fel. A falu temetőjében található harangláb, melyet 1998-ban állítottak fel a felső-tiszavidéki hagyományokat visszaidéző fafaragással díszítve akác oszlopfőit. Öntvény harangja 15,75 kg-os, mely az elhunytak lelki üdvéért kondul meg időről-időre.
Szabadidő, sport- és hobbyturizmus
Nagy-kő sziklaorma – háttérben az Alsó heggyel
A temető szomszédságában található egy ősrégi sziklaképződmény, mely védett geológiai feltárásként van nyilvántartva.
A községben 50 évre tekint vissza a Sportegyesület, melynek labdarúgó szakosztálya a területi bajnokságban szerepel. Az ardai futballpálya az utóbbi időben megyei színvonalúvá fejlődött.
Település főbb rendezvényei
* Római katolikus templom Búcsú
* Falunap (Június első hétvégéje)
* Szüreti kultúrális Fesztivál (Szeptember utolsó hétvégéje)
Túrák a községből
Az Országos Piros Túra útvonala a község déli határában halad Aggtelek irányából a Cserehát felé. A község területén szép túrák tehetők az Alsó-hegyre és a Tornai-dombság magaslataira (Szent János-kő, Nagy-kő)
Cím: HidvégardóTornai út 106.
Tel: +36 (48) 450 001
E-mail: [email protected]
Web: http://www.hidvegardo.hu/
