A jó alvás megalapozása nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik.
Figyelni kell a megfelelő hőmérsékletre, zajra és fényre, ki kell tapasztalnunk, hogy melyik ágynemű passzol leginkább az ízlésünkhöz és el kell találnunk a tökéletes alapot, azaz az ideális matracot.
Ehhez az alaphoz gyűjtjük össze a következőkben a legfontosabb komponenseket, hogy a cikk elolvasása után mindenki össze tudja állítani a számára tökéletes hideghab matrac „receptet”.
Mi a hideghab sikerének titka?
Az, hogy ilyen népszerűvé vált mind a gyártók, mind pedig a vásárlók körében, nem valami szupertitkos hozzávalónak köszönhető. Pont ellenkezőleg. A letisztult, jól osztályozható és formálható anyag puritánsága adja a megbízhatóság kulcsát.
- Szellőzés. A hideghab remekül ventilál. Ennek egyik oka az a kulisszatitok, miszerint az amúgy is nyitott cellaszerkezetű hab celláit a gyártás végstádiumában még egyszer „áttörik” a profi szellőzés elérése érdekében.
- Pontrugalmasság. Aki megtapasztalta már, hogy a régi rugós matracok felülete miképp hullámzik át a partnerünk legkisebb mocorgásának hatására is, az tudni fogja, hogy miért elengedhetetlen a pontrugalmasság. Azaz ezentúl fészkelődés esetén sem kell a másik bosszús tekintetét a hátunk közepén éreznünk, ugyanis a hideghab felülete csak ott enged, ahonnan a terhelés érkezik.
- Könnyen alakítható. Így egyrészt a gyártók a keménység széles skáláját tudják kihozni belőle, másrészt a különböző professzionális beirdalások nyomán még kényelmesebbé, ergonómiailag optimálisabbá alakítható.
- Kedvezőbb árfekvés. Egy tulajdonságaiban és kialakításában minőségi hideghab erős konkurenciája lehet a hasonló kategóriájú memóriahabos, de akár még latex matracoknak is. Azonban az ára túlnyomóan még ilyenkor is pénztárcakímélőbb.
Nincs kedved továbbolvasni? Dőlj hátra, ebből a videóból minden lényeges információt megtudhatsz:
https://youtu.be/F70XIdJtQlw
És mi a hideghab árnyoldala?
Szinte semmi. És ez nemcsak a magánvéleményem, nyugodtan keressünk rá más fórumokon is, nem igazán találni ellene szóló érvet. Ha feltétlenül szükséges mondani valamit, akkor talán az lenne, hogy nem természetes anyagból készül. De érdemes utánajárni, hogy a legtöbb „bio” matracalapanyagnak valójában mennyi köze maradt a természetességhez…
A legfontosabb hideghab típusok
Mivel hideghabból is annyi fajta van, mint égen a csillag, így én a csoportosítást ezzel a 3 hangsúlyosabb kategóriába sorolással kezdeném:
- HR: azaz high resilience, amit nagy rugalmasságú matracoknak fordítunk. Egyértelmű, hogy minél rugalmasabb a felület, annál jobban igazodik a testünk görbületeihez, következésképpen annál komfortosabb is lesz. A formakövetés pedig az egészséges alátámasztás egyik elengedhetetlen feltétele.
Plusz érv a HR matracok mellett, hogy nemcsak rugalmasságban, hanem általában sűrűségben is minőségibbek a klasszikus típusoknál, amelyeknek az értéke itthon körülbelül 28-32 kg/m3 között mozog. A sűrűség és a tartósság görbéje pedig (egy pontig) kéz a kézben jár.
- HD: azaz magas sűrűségű matracok. Már az előző pont kapcsán is érintettük, hogy ahogy a logika is ezt diktálja, úgy a minél több anyagot tartalmazó, tömörebb matracok élettartama is hosszabb lesz. Ez amiatt is különösen fontos, hogy ha a anyagmennyiség kárára áldozunk a kényelem oltárán a matracok beirdalásakor (zónásításakor), akkor ezt a másik oldalról valahogy kompenzáljuk.
Persze a matracipar van annyira fejlett, hogy a HR és HD matracok tulajdonságait összegyúrják. Szóval nem kell amiatt aggódnunk, hogy például a sűrűség javára le kellene mondanunk a rugalmasságról, HD és HR ötvözetek ma már nagy számban elérhetőek a piacon.
- Hagyományos: Ahogyan már fent is említettük, a hagyományos hideghabok átlagos sűrűsége itthon 28 és 32 kilogramm/köbméter között helyezkedik el. Azonban szeretnénk hangsúlyozni, hogy bár az előzőleg bemutatott két típus természetesen korszerűbb, a klasszikus hideghab véletlenül sem ellenpéldaként került be a felsorolásunkba.
Ha nem is a legmodernebb HR vagy HD kialakítását választjuk, a hideghab egy vitathatatlanul jól szellőző, alakítható és időtálló alapanyag.
Ha hideghab matrac vásárlása előtt állsz és biztosra szeretnél menni, az alábbi linken még részletesebb tájékoztatást kapsz a legfontosabb tudnivalókról:
https://matracpedia.hu/wiki/hideghab-matrac/
Mire következhetünk a sűrűségből?
Azt már tudjuk, hogy a hazai átlag sűrűség 28-32 kg/m3 és hogy ez a szám minél magasabb, annál strapabíróbb matracot kapunk. De ha ebből arra következtetünk, hogy egy 50-es sűrűséggel valószínűleg megduplázhatjuk a fekhelyünk élettartamát, akkor el kell keserítenem az olvasót.
A matracokat – típustól és a mi testfelépítésünktől függően – körülbelül 6-8 évente ajánlott cserélni. Ez a gyakorlatban persze nem úgy néz ki, hogy a 8. év első napjára minden előzmény nélkül egyik pillanatról a másikra használhatatlan lesz a matracunk, hanem szépen lassan amortizálódik alattunk.
De az, hogy milyen lassan puhul fel, illetve veszíti el az ideális alátámasztását a matracunk, már függ a sűrűségtől.
És mivel ez az elhasználódás annyira fokozatosan megy végbe, hogy általában egy ideig szinte észre sem vesszük a különbséget, ezért érdemes befektetni egy olyan darabba, ami minél tovább szolgálja az egészségünket.
Mire jók a zónák a matrac felületén?
Nemhogy jó, ha zónásított matracot veszünk, hanem egyenesen kötelező! Persze a rugalmas (HR) hideghabok is biztosítanak valamekkora formakövetést, de ez soha nem ér fel a zónásítással.
És ez nemcsak a hideghabnál van így, még az olyan messze földön híres formakövetéssel rendelkező anyagok esetében is növelik a zónák hatékonyságot, mint a latex vagy a memóriahab.
Ha körülnézünk, a legtöbb helyen 3, 5, 7 vagy 9 zónás matracokkal találkozhatunk. A 3 zóna persze több, mint a semmi, de ergonómiai szempontból még mindig nem érzem kielégítőnek.
Ahhoz, hogy a nehezebb részeknél (váll, csípő) a matrac engedjen, máshol pedig optimális alátámasztást nyújtson, egyértelműen 5 vagy 7 zónára van szükségünk. Persze a 9-ből sem származhat bajunk, de ennek az indokoltsága már megkérdőjelezhető számomra.
Az ideális matracvastagság
Bár egy külön cikket is nyugodtan szánhatnánk erre a pontra, összességében azt mondanám, hogy 18 centitől válasszunk hideghab matracot. Bár ezt más tulajdonságok persze felülírhatják, általánosságban kijelenthető, hogy ez az a vastagság, ami alá még nem kell plusz rugalmas ágyrácsot vásárolni, illetve ami még a zónásításra is alkalmas.
Persze legyünk körültekintőek, ez a szám magára a habra vonatkozik, ne dőljünk be olyan trükköknek, mint egy akár 1-2 centi flízzel töltött matrachuzat.
Azonban fontos, hogy ahogy a sűrűség, úgy a vastagság sem a végtelenségig egyenesen arányos a tartóssággal. Ugyanazon tulajdonságok mellett egy 20 vagy 30 centis matrac között már nem valószínűsíthető, hogy nagy különbség lesz az élettartamban. Persze ez csak akkor igaz, ha megfelelő ágyrácsot biztosítunk hozzá.
Milyen hatással van az ágyrács a matracra?
Lehet, hogy elsőre meglepően hangzik, de egyre több matracgyártónál, valamint kereskedőnél garanciális feltétel, hogy egyes fajták a vásárlást követően körülbelül 70%-os, egységes alátámasztást kapjanak.
Ennek – jogos – oka, hogy még egy kitűnő minőségű matracot is tönkretehet, ha silány és ritkás az alatta fekvő ágyrács. Ilyenkor a vásárlók közvetlenül a matrac hibájára gyanakodnak, miközben ha az nem kap megfelelő alátámasztást, valójában megjósolható az idő előtti kiteknősödés.
Mitől lesz jó egy ágyrács?
Ez először is matraconként eltérő lehet. Így kezdjük azzal, hogy a vásárlásnál megérdeklődjük, hogy mit ajánlanak hozzá vagy ha már mienk a matrac, akkor nézzük meg a jótállást. Ha azonban nincs elérhető információnk róla, akkor a következőkben összegyűjtöttem pár iránymutató tanácsot.
A vastagabb matracok alá nyugodtan használjunk merev ágyrácsot, de ennek az alátámasztása minimum 50 százalékos legyen. Persze használhatunk rugalmas típust is, ebben az esetben viszont már legalább 70 százalékos alátámasztás igényelt.
A rugalmas ágyrács alapvetően két – végletes – típusnál indokolt. Egyrészt akkor, ha túl vékony (10-16 centis) és gyenge a matracunk, a másik oldalról pedig pont az egyes profi és expenzív fajták igénylik ezt a verziót.
Certifikációk, amelyeket érdemes keresni
Ha biztosra szeretnénk menni, hogy a matracunk ellenőrzött körülmények közül származik és független laboratóriumban végzett vizsgálatok szempontjainak is megfelel, akkor két fajta certifikációt érdemes keresnünk.
Magyarországon a legelterjedtebb az Oeko-Tex 100, valamint a Certipur minősítés. Mindkét esetben biztosítva leszünk, hogy a matracunk alapanyaga megfelel egy független és szigorú követelményrendszernek.
Persze nem azt akarom ezzel mondani, hogy ha a kiszemelt matrac nem rendelkezik valamelyikkel, akkor az káros hatással van az egészségünkre, de mindenesetre kinek nem megnyugtatóbb, ha inkább több, mint kevesebb teszten esett át az anyag, amin napi 8 órát töltünk.
Hol és hogyan vásároljunk?
A „ hol” kérdésre az egyértelmű válasz, hogy matracot nem webshopban, hanem kizárólag személyesen vásároljunk. Még bizonyos ruhákat sem rendelünk interneten keresztül, ne egy pár soros leírás és – egy akár tőlünk teljesen eltérő ízlésű – tesztalany véleménye alapján döntsünk arról, hogy min fogjuk álomra hajtani a fejünket az elkövetkezendő években.
Ne olyan helyre menjünk, ahol a kiállított matracokra vastag műanyagfóliát húznak. Ezen nincs is mit magyarázni, egyrészt képtelenség, hogy valakinek ne vonja el a figyelmét, másrészt az is, hogy ezen keresztül ténylegesen érezzük, hogy milyen a formakövetése vagy mennyire kényelmes számunkra a matrac.
A másik fontos szempont a szaküzlet kiválasztásakor, hogy lehetőleg biztosítsanak pénzvisszafizetési garanciát. Nem is gondolnánk, hogy a megabiztos vásárlás után végül hányan élnek vele.
Hogy csak egy példát említsek: a kemény matracok pár óra elteltével mindig keményebbnek tűnnek. Ezt viszont sokan vagy nem veszik elég komolyan vagy nem figyelmezteti őket megfelelően a kereskedő. A végeredmény szempontjából mindegy is, otthon jövünk rá, hogy a kényelmesnek hitt fekhelyünk reggelre valójában már széttöri a testünket.
Ez persze nem a lelkiismeretes próba ellen szól. Ha nem, vagy csak 1-2 percet töltenénk próbával, akkor cserélgethetnénk egy darabig a matracokat… De ezt persze nincs olyan szaküzlet, amelyik bevállalná, másrészt mindenkinek egyszerűbb nem heteket tölteni ezzel a projekttel.
Ezért próbáljunk! Az is csalóka, ha mindössze a matrac szélére ülünk, mert a terhelés ilyenkor csak egy ponton éri a matracot, amitől a valóságosnál jóval puhábbnak tűnhet. Feküdjünk a szimpatikus darabokon minél többet és lehetőleg olyan pozícióban, ahogy otthon is alszunk.
További matracválasztáshoz kötődő fogalmak tisztázásáért látogass el a Matracpédiára:
Sikeres matracválasztást kívánunk!
