Olvad a sarkvidéki jég, ami azt jelenti, hogy új hajózási útvonalak nyílnak. Ez ugyanakkor geopolitikai feszültségeket is okoz, és a régióban érdekelt hatalmak hidegháborús katonai támaszpontokat nyitnak meg újra.
„A klímaválság nyomán intenzív katonai telepítések indultak meg az északi sarkvidéken” – írja a Guardian című lap diplomatákra és elemzőkre utalva. A helyi hatalmak biztosítani akarják határaikat, amelyeket eddig hatalmas jégtömeg védett. Az olvadó jégsapka új hajózási útvonalakat nyit meg, ami az Északi-sarkvidéki Határok nevű konferencia résztvevői szerint geopolitikai kihívásokhoz vezet.
Oroszország például a NATO-tag Norvégiával határos Kola-félszigeten újranyitja vagy megerősíti katonai támaszpontjait. Norvégia közben maga is fokozza katonai jelenlétét a térségben.
A NATO tavaly októberben tartott az északi országban 40 ezer katona bevonásával egy olyan masszív hadgyakorlatot, amire több, mint tíz éve nem volt példa. Szeptemberben pedig Nagy-Britannia mutatta be új, Sarkvidéki Védelmi Stratégiáját. Ennek részeként ígéretet tett, hogy 800 kommandóst állomásoztat Norvégiában, és négy Typhoon harci géppel segíti az Izlandi légtér védelmét. Az Egyesült Államok közben több száz tengerészgyalogost küld a térségbe, sőt kilátásba helyezte, hogy hadihajói első ízben áthaladnak majd az északi hajózási útvonalakon.
Biztonsági szakértők ugyanakkor megjegyzik:
a katonai aktivitás a hidegháborút idézi, de a telepítés sokkal kisebb mértékű, mint az akkori.
Emellett a felek még között sok téren még mindig erős az együttműködés szelleme. Tény azonban, hogy a sarkvidéken a hőmérséklet jóval gyorsabban emelkedik, mint a világ többi részén, ez pedig további potenciális nyersanyag-lelőhelyeket nyit meg.
„A mostani katonai aktivitás annak a jele, hogy az országok aggódnak a nyílt víz lehetősége miatt – mondta Klaus Dodds, a brit Királyi Holloway Egyetem geopolitika professzora. –
Az északi biztonsági rendszer alapja az eddigi extrém időjárás volt. Ha a térségből egy egyszerű újabb óceán lesz, akkor a rendszer leomlik.”
Tore Furevik, a norvégiai Bergen geofizikai intézetének professzora szerint másodpercenként 10 ezer tonna jég tűnik el a tengeren. Előrejelzések szerint 2035-re nyáron teljesen jégmentes lesz a sarkvidék, amely így hajózhatóvá válik.
Emellett Norvégia északi, nyersanyagban gazdag vidékei iránt hirtelen megindult az érdeklődés: Tromsö polgármestere például elmondta, Kínából, Pakisztánból, Szingapúrból és Marokkóból is megkeresték már.
A konferencia résztvevői hangsúlyozták, hogy a hidegháborúban szemben álló országok még azokban az években is békésen együttműködtek és megállapodásokat kötöttek a halászat, a tudományos kutatás és a rénszarvastenyésztés kérdéseiben.
Oroszországot azonban idegesítik a NATO-hadgyakorlatok, és norvégiai nagykövete közölte: a bírálatok ellenére Moszkva fejleszteni akarja saját sarkvidéki területét.
„Ez nem egy természetvédelmi terület”
– mondta. Az orosz kormány törekvése talán érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a hajózási útvonalakat használó szállítóktól jelenleg pénzt kap, de ha elolvad a jég, akkor elesik ettől a bevételtől.
